Orsolya
7 °C
15 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Futurisztikus városközpontot kap Újbuda

KSZ 78366 TZ 20180510 0052-150-cover
2018.05.17. 06:14
Tetőpontjához érkezik az utóbbi öt év legjelentősebb fővárosi fejlesztése Dél-Budán, amelynek eredményeként egy teljesen új városközpont alakul ki az M4 metró, az M1–M7 autópályák, a vasút és az Újbudáról induló Volán-buszok, valamint a BKV-járatok mega csomópontjából. Az itt élők, dolgozók és átutazók hamarosan belakhatják a nagyszabású iroda- és bevásárlókomplexumokat. Ennek apropóján utánajártunk, honnan indult, és milyen futurisztikus közeljövő vár a Kelenföld–Őrmező-csomópontra.

A mocsárból virágzó kerület

A mai kelenföldi lakótelep, Őrmező és Lágymányos helyén egy mocsaras, kaszálós terület volt felszín alatti keserű gyógyvízforrásokkal. A források az 1950-es évek közepéig az Ybl Miklós tervezte Erzsébet Sósfürdőt táplálták.

A fürdő helyén ma a Tétényi úti Szent Imre kórház áll, a keserűgyógyvíz-forrásokkal tulajdonképpen az Apenta hasznosítja, a mocsaras kaszálók helyét előbb az 1920-as évektől épülő családi házas otthonok, majd több ütemben a lakótelepek házgyári lakásai vették át.

A Mérnök utcai óvoda és mögötte a Fejér Lipót utcai toronyházak az Etele (Szakasits Árpád) úttól nézve,1969
A Mérnök utcai óvoda és mögötte a Fejér Lipót utcai toronyházak az Etele (Szakasits Árpád) úttól nézve,1969
Fotó: Fortepan

Az M4 metró megjelenéséig gyakorlatilag egy lakótelepi miliőt jelentett ez a térség, mely egyben a kertvárosias Budafok, Kelen- és Rózsavölgy, valamint a Sas-hegy karéjában mára már egy mozgalmasabb közlekedési csomóponttá vált.

KSZ 78416 ADZ 20180509 0542-150
Fotó: Adrián Zoltán/Képszerkesztőség

Az itt élők, a vonattal és a két autópályán érkezők számára az innen induló busz és villamosjáratok közel hozták és hozzák a belvárost, ahogy az új metróvonal is.

Egy városközpont második élete

A mai Bikás park nem véletlenül kapta anno a Kelenföld Városközpont nevet, amit 2014-ig viselt. Itt adták át 1979-ben ugyanis a Tétényi úti Bevásárlóközpontot, az akkoriban igen modernnek számító Olimpia mozival, nagy ABC-vel, alkalmi ruhaüzlettel, sportszer- és rövidárubolttal, Patyolattal, vendéglátóegységekkel, több kisbolttal, majd időszakos piaccal és művelődési központtal.

Október huszonharmadika (Schönherz Zoltán) utca, szemben a Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház, 1984
Október huszonharmadika (Schönherz Zoltán) utca, szemben a Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház, 1984
Fotó: Fortepan

Így kereskedelmi és kulturális pezsgés, rendelőintézetek és kórház is volt már a közlekedéssel jól ellátott térségen belül. A komplexum érdekes ellenpontja lett a mai Allee helyén álló Skála Coopnak , egészen a 2000-es évek közepéig. A lokálpatrióták szerint innentől kezdve mindkét csomópont a Móricz Zsigmond körtéren álló Gomba ütemében- amortizálódni nem kezdett:

„a mozik bezártak, a Skála nem tartotta a lépést a pesti oldalon épült plázákkal, az utak túlzsúfoltak voltak a buszok garmadájától, alig lehetett átjutni a Duna másik oldalára, és szórakozási lehetőség sem sok adódott a régi presszókon, egy-két éttermen kívül. A városrésznek volt egy átmeneti tetszhalott, szomorú időszaka” - summázza Kitti, akinek már a dédszülei is Kelenföldön éltek.

Nézzen most körül, megcsodálják az emberek Újbudát, mindenki ide akar költözni! Valahol azt olvastam, ez a magyar Berlin.”

Kiütéssel győzött a metró

Az élhetetlen helyzetnek az új közlekedési tervezet vetett véget, illetve az M4 metró megépülése és rengeteg olyan felszíni fejlesztés, ami miatt már önmagában kívánatos lett a térség. Különösen a nagybefektetők számára, hiszen a térség olyan kondíciókkal rendelkezik, amelyek máshol jelenleg nem adottak.

Egyfelől, a metró belépésével drasztikusan lecsökkent a belváros eléréséhez szükséges utazási idő: a Kálvin tér például 10, a Keleti pályaudvar 15, a Corvin Sétány pedig 19 perc alatt elérhető innen tömegközlekedéssel.

Másrészt, a felszínen számos korszerűsítésre is sor került: a 19-es és 41-es villamosok átszállás nélkül kapcsolják össze Óbudával a Kelenföldi pályaudvart budai irányból, az 1-es villamos, év végéig megépülő meghosszabbítása pedig az Etele térről, a pesti oldalt átszelve viszi az utasokat a Bécsi útig a Rákóczi hídon át.

A metró túloldalán, Őrmezőn talán ennél is több változás történt, hiszen a Móricz Zsigmond körtért és Újbuda központot érintő buszok többsége megállót vagy új végállomást kapott a Kelenföld metrókijárat közelében. Az új, föld alatti folyósón a metrót, a vonatvágányokat, a Volán-buszokat is könnyű elérni, emellett 2 perc sétával a Sasad megállónál Őrmezőt nem érintő járatokra lehet átszállni. Bár ezekből nem túl sok van.

Átalakult az M1–M7 és a régi Balatoni út kereszteződése is, ahol autós, gyalogos, tömegközlekedési és kerékpáros funkciókat összekötő alagútrendszer épült, mely például lehetővé teszi bármely irányból a metró mellett kialakított buszpályaudvar és P+R parkoló felé kanyarodást, így az autósok, kerékpárosok is könnyen parkolhatnak.

 

A jelenlegi helyzet az, hogy körülbelül 50 BKV és Volán, valamint számos vonatjárat találkozik a metróval Kelenföld-Őrmező ikerállomáson, mely így multimodális csomópont lett. A világban már nem annyira újdonság a hibrid közlekedési gócpont a nagyvárosokban, és bár kisebb méretben, de a közlekedés ilyen szervezését tervezik Székesfehérváron, Egerben és Nyíregyházán.

„Ha csak a lakásárakat nézzük, amely objektív mérőszáma egy terület értékének, a 2012–2016. közötti időszakra vetítve 300 ezerről 591 ezer forintra nőtt a négyzetméterenkénti kínálati ár a környéken. Az újépítésűek esetén – például az őrmezei Menyecske utcában – 872 ezer forint négyzetméterárat kérnek egy lakásért“ – mondja Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője. Érthető az áremelkedés, hiszen a terület belül van a városon, mégsem tartozik a szűkebben vett belvároshoz, ráadásul ott a metró. Ideális lakóhely.

A terület fejlesztése pedig nemcsak, hogy nem állt meg, de két nagy befektetés és a Déli pályaudvar megszűnése miatt további hangsúlyt kap az új dél-budai városközpont.

Amit el kell várni egy európai szintű városközponttól

„Ha egy városközpontra úgy tekintünk, hogy a benne élő és az azt használó embereknek mi a legkellemesebb, akkor három fő funkciót kell szem előtt tartani – magyarázza Radványi Gábor, a Budapest ONE beruházásért felelős főépítész –, a lakóépületeket és azok milyenségét, a lakókat kiszolgáló kereskedelmet és szolgáltatást, illetve az üzletek és cégek számára fontos folyamatos napközbeni forgalmat biztosító irodai munkahelyeket.”

Az új dél-budai városközpont ebből a szempontból nagyon előnyös helyzetben van: a lakóházak adottak, a terület pedig koncentrálja a városon belüli, az elővárosi, illetve még az azon túlról érkező forgalmat is a vasúttal és az autópályákkal. Gyakorlatilag a Budapestre nyugatról érkező forgalom kapuja Őrmező és Kelenföld, ez pedig szinte kikényszeríti a kereskedelmi funkciók meglétét is. Központi helyzete a kiskereskedelem meglétét igényli, hiszen ide kapcsolódik Sasad, Rózsavölgy, Kelenvölgy, Tétény, a Balatoni és Tétényi út. Tágabb értelemben pedig az ingázók napi szükségleteit is figyelembe kell venni Érd, Budaörs, Törökbálint és Biatorbágy irányokból. Az sem elhanyagolható, hogy a Velencei-tóhoz eljutás is mindössze 30 perc utazást jelent vonattal.

Dél-Buda Városközpont
Fotó: Tuba Zoltán/Képszerkesztőség

A multimodalitás közlekedési csomópontot egészítheti ki az iroda- és a kereskedelemi funkció, amit a Futureal két új beruházása valósít meg: az Etele téren már épül a 2020-ra megvalósuló Etele Plaza a metrótól körülbelül 200 méterre, az őrmezői oldalon az autópálya és a buszpályaudvar között pedig a Budapest ONE irodaház komplexuma épül meg, ennek első üteme 2019 második felére készül el a tervek szerint.

„Irodaházat nem szabad 300 méternél távolabb építeni a metrótól –

magyarázza a Budapest ONE beruházás kapcsán Radványi Gábor, a Futureal főépítésze –, ami valóban olyan kapacitással bír, hogy biztosítani tudja egy ilyen funkciójú épület sikeres működéséhez szükséges, napi több ezer dolgozójának a kényelmes munkahelyre jutást. A 4-es metró mentén ez a legnagyobb, eddig kihasználatlan csomópont.

Nagy fejlődés jósolható a térségben, ennek az első lépése a Budapest ONE, ami – nevét is ezért kapta – a fővárost nyugatról elérő forgalom első, meghatározó épülete lesz. Ezt kihasználva mindenképpen egy ikonikus épületet szerettünk volna tervezni – állítja.

A szakmai körökben elismert építésziroda, a Paulinyi-Reith&Partners Építészeti Stúdió vezető tervezője, dr. Paulinyi Gergely és munkatársai közösen olyan formát tudtak adni az épületnek, ami valóban szemet gyönyörködtető.

Kellően izgalmas és változatos; óriási hullámzó üvegfelületek jellemzik, amelyeket elegáns osztással tagolunk, mindezt jól kiemeli a függőleges lamellás rendszer, ahogy elmegyünk az épület mellett. Ebbe a hófehér struktúrába természetközeli, zöldes-kékes színeket vittünk, hogy még inkább kiemeljük az épület íveit. Sikerült egy olyan formát találni, ami grandiózus, és egyben kellően barátságos is.”

“Az irodaház is egyre inkább az emberekről szól” – teszi hozzá a főépítész, hiszen nem csak a munkahelyekről kell gondoskodnia, hanem a környéken lakók és dolgozók egyéb, napi igényeiről is, így a csomóponton átutazók kiszolgálásában is részt kell vennie. Ehhez igazodik az irodaközpont földszinti kiskereskedelmi zónája: postával, fitneszteremmel, fodrásszal, bankkal és kávézókkal.

Nem elhanyagolható igény a zöldfelület sem, amely a környezet fenntarthatóságához is hozzájárul. Ezt figyelembe véve egy óriási belső parkot rejt majd a komplexum, itt vízfelületek, ligetek, kertek, és az ezekre nyíló kávézók, éttermek teraszai között 8 ezer ember fordul majd meg napi szinten. Lesz, aki itt dolgozik, lesznek átszállók, sétálók, várakozók.

Budapest One Irodaház
Fotó: Tuba Zoltán/Képszerkesztőség

Az épület tetején egy futópálya szalad majd körbe a tervek szerint, ami bőven a városi szmog fölött lesz, ráadásul a budai hegyek panorámája veszi majd körbe a futókat. A bringások örömére épülnek kerékpáros öltözők és zuhanyzók, illetve kerékpártárolók is rendelkezésre állnak majd az épületben.

Mitől lesz élhető egy irodaház? 

A Budapest ONE épület újdonsága, hogy aWELL Building nemzetközi épületminősítés sztenderdjei szerint tervezték meg, amelynek alaptétele az épületet használó emberek jó közérzete és egészsége. A minősítés elnyeréséhez a tervezési és a kivitelezési szakaszban is több feltételnek kell megfelelni: ilyen többek közt a szellőzés és levegőminőség, az üvegfelületek és a természetes fény aránya, a kényelem és a szellemi frissesség. Az üzemeltetés során olyan szempontok merülnek fel, mint a munkavállalók rekreációs és stressz-csökkentő lehetőségei, szűrt ivóvíz; lényeges, hogy maximálisan támogatja az irodisták egészségtudatos étkezését, vagy az alternatív – például kerékpáros – közlekedést (tárolókkal, tusolókkal). Az olyan high-tech vívmányok sem hiányozhatnak, mint a vízmentes, nanotechnológiára épülő autómosó.

„Az a szerencsés, ha a munkáltatók részt vállalnak annak a sok jó ötletnek a megvalósításában, amit a WELL Building szemlélete nyújtani tud. Ilyen többek közt a mozgásra serkentő irodai tér, vagy a tevékenységnek megfelelő munkaállomás szabad kiválasztása. Az épület ráadásul az irodai területeken túl is biztosít majd előnyöket a dolgozóknak. Ilyen lesz például egy multifunkcionális közösségi tér, ahol jógázni, meditálni, adott esetben akár boxolni, de, előadásokat, foglalkozásokat vagy adománygyűjtéseket is tudnak szervezni az irodai közösség tagjai – és ami ideális esetben önálló életre kel majd. A lobbi kávézójának üzemeltetésére egy olyan szolgáltatóval szerződünk, aki a WELL előírásai szerint üzemel, és az épület minden területén biztosítani fogjuk a szűrtivóvíz-vételi lehetőséget” – fejti ki a Futureal WELL building-szakértője, Németh László.

Az irodaépülettől néhány percnyi sétára épülő Etele Pláza esetében kiemelt cél volt, hogy a legtöbb divatmárkát felvonultató bevásárlóközpontot építsék meg Budapesten.

„Mozi nélkül nehezen képzelhető el ma egy ilyen komplexum, hiszen ezek az épületek a szórakoztatásról is szólnak”,

– a főépítész szerint így ennek megfelelően ez is lesz, valamint közel 200 üzlet kap majd helyet az épületben.

Érdekessége az új plázának, hogy lesznek zöld tetőteraszai, ami nem feltétlenül jellemző a mai bevásárlóközpontokra Magyarországon. Az éttermi sétány is óriási zöld felületre nyílik, ahová ki lehet ülni, és nyugodtan enni, beszélgetni. „Kicsit átértelmeztük a szokásos Pláza-látványvilágot ledfalakkal, természetes fényekkel, óriási üvegfallal; az az álmunk, hogy Budapesten egy olyan bevásárlóközpont legyen, amire azt mondják, hogy WOW!”

A puding próbája...

A tervek szerint tehát létrejön egy új kereskedelmi-lakó-üzleti negyed a városon belül, amely mindenkinek pozitív élményt nyújt majd. A távlati becslések szerint a Kelenföldi pályaudvar közelsége miatt nem csak a csomópont közvetlen környezete, hanem vonzáskörzete is felértékelődik majd, különösen Érd, Herceghalom irányában.

Figyelemreméltó lesz az ingázó munkavállalók összetétele is, hiszen a kelenföldi vasútállomást Székesfehérvárról is 40 perc alatt el lehet érni kényelmesen, ami a városon belüli közlekedés szempontjából is átlagos időnek számít. Tehát a hiányszakmákban dolgozók, vagyis a Budapesttől lényegesen távolabbi városok lakói közül is verbuválódhatnak – elsősorban nyugati irányból.

Rövid időn belül emelkedni fog a XI. kerületben a Tópark vagy a Sasadliget, illetve Lágymányos vonzáskörzetében található lakóparkok és ingatlanok ára is. Az albérletek ára várhatóan ennél is gyorsabban nő majd a környéken  – ahogy a Váci úti irodaházaknál is megfigyelhető. Sok fiatal szeret az iroda közelébe költözni, így több bérlakásra is szükség lesz. Mester Nándor vezető elemző azt jósolja, hogy nagy eséllyel a régi, romos családi házakat ingatlanberuházók felvásárolják, helyükön pedig felső kategóriás lakásokat építenek majd.

BRAND & CONTENT Brand & Content

A cikket a Brand & Content készítette a Futureal megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.