Dezső
14 °C
27 °C

Futurisztikus városközpontot kap Újbuda

KSZ 78366 TZ 20180510 0052-150-cover
2018.05.17. 06:14
Tetőpontjához érkezik az utóbbi öt év legjelentősebb fővárosi fejlesztése Dél-Budán, amelynek eredményeként egy teljesen új városközpont alakul ki az M4 metró, az M1–M7 autópályák, a vasút és az Újbudáról induló Volán-buszok, valamint a BKV-járatok mega csomópontjából. Az itt élők, dolgozók és átutazók hamarosan belakhatják a nagyszabású iroda- és bevásárlókomplexumokat. Ennek apropóján utánajártunk, honnan indult, és milyen futurisztikus közeljövő vár a Kelenföld–Őrmező-csomópontra.

A mocsárból virágzó kerület

A mai kelenföldi lakótelep, Őrmező és Lágymányos helyén egy mocsaras, kaszálós terület volt felszín alatti keserű gyógyvízforrásokkal. A források az 1950-es évek közepéig az Ybl Miklós tervezte Erzsébet Sósfürdőt táplálták.

A fürdő helyén ma a Tétényi úti Szent Imre kórház áll, a keserűgyógyvíz-forrásokkal tulajdonképpen az Apenta hasznosítja, a mocsaras kaszálók helyét előbb az 1920-as évektől épülő családi házas otthonok, majd több ütemben a lakótelepek házgyári lakásai vették át.

A Mérnök utcai óvoda és mögötte a Fejér Lipót utcai toronyházak az Etele (Szakasits Árpád) úttól nézve,1969
A Mérnök utcai óvoda és mögötte a Fejér Lipót utcai toronyházak az Etele (Szakasits Árpád) úttól nézve,1969
Fotó: Fortepan

Az M4 metró megjelenéséig gyakorlatilag egy lakótelepi miliőt jelentett ez a térség, mely egyben a kertvárosias Budafok, Kelen- és Rózsavölgy, valamint a Sas-hegy karéjában mára már egy mozgalmasabb közlekedési csomóponttá vált.

KSZ 78416 ADZ 20180509 0542-150
Fotó: Adrián Zoltán/Képszerkesztőség

Az itt élők, a vonattal és a két autópályán érkezők számára az innen induló busz és villamosjáratok közel hozták és hozzák a belvárost, ahogy az új metróvonal is.

Egy városközpont második élete

A mai Bikás park nem véletlenül kapta anno a Kelenföld Városközpont nevet, amit 2014-ig viselt. Itt adták át 1979-ben ugyanis a Tétényi úti Bevásárlóközpontot, az akkoriban igen modernnek számító Olimpia mozival, nagy ABC-vel, alkalmi ruhaüzlettel, sportszer- és rövidárubolttal, Patyolattal, vendéglátóegységekkel, több kisbolttal, majd időszakos piaccal és művelődési központtal.

Október huszonharmadika (Schönherz Zoltán) utca, szemben a Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház, 1984
Október huszonharmadika (Schönherz Zoltán) utca, szemben a Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház, 1984
Fotó: Fortepan

Így kereskedelmi és kulturális pezsgés, rendelőintézetek és kórház is volt már a közlekedéssel jól ellátott térségen belül. A komplexum érdekes ellenpontja lett a mai Allee helyén álló Skála Coopnak , egészen a 2000-es évek közepéig. A lokálpatrióták szerint innentől kezdve mindkét csomópont a Móricz Zsigmond körtéren álló Gomba ütemében- amortizálódni nem kezdett:

„a mozik bezártak, a Skála nem tartotta a lépést a pesti oldalon épült plázákkal, az utak túlzsúfoltak voltak a buszok garmadájától, alig lehetett átjutni a Duna másik oldalára, és szórakozási lehetőség sem sok adódott a régi presszókon, egy-két éttermen kívül. A városrésznek volt egy átmeneti tetszhalott, szomorú időszaka” - summázza Kitti, akinek már a dédszülei is Kelenföldön éltek.

Nézzen most körül, megcsodálják az emberek Újbudát, mindenki ide akar költözni! Valahol azt olvastam, ez a magyar Berlin.”

Kiütéssel győzött a metró

Az élhetetlen helyzetnek az új közlekedési tervezet vetett véget, illetve az M4 metró megépülése és rengeteg olyan felszíni fejlesztés, ami miatt már önmagában kívánatos lett a térség. Különösen a nagybefektetők számára, hiszen a térség olyan kondíciókkal rendelkezik, amelyek máshol jelenleg nem adottak.

Egyfelől, a metró belépésével drasztikusan lecsökkent a belváros eléréséhez szükséges utazási idő: a Kálvin tér például 10, a Keleti pályaudvar 15, a Corvin Sétány pedig 19 perc alatt elérhető innen tömegközlekedéssel.

Másrészt, a felszínen számos korszerűsítésre is sor került: a 19-es és 41-es villamosok átszállás nélkül kapcsolják össze Óbudával a Kelenföldi pályaudvart budai irányból, az 1-es villamos, év végéig megépülő meghosszabbítása pedig az Etele térről, a pesti oldalt átszelve viszi az utasokat a Bécsi útig a Rákóczi hídon át.

A metró túloldalán, Őrmezőn talán ennél is több változás történt, hiszen a Móricz Zsigmond körtért és Újbuda központot érintő buszok többsége megállót vagy új végállomást kapott a Kelenföld metrókijárat közelében. Az új, föld alatti folyósón a metrót, a vonatvágányokat, a Volán-buszokat is könnyű elérni, emellett 2 perc sétával a Sasad megállónál Őrmezőt nem érintő járatokra lehet átszállni. Bár ezekből nem túl sok van.

Átalakult az M1–M7 és a régi Balatoni út kereszteződése is, ahol autós, gyalogos, tömegközlekedési és kerékpáros funkciókat összekötő alagútrendszer épült, mely például lehetővé teszi bármely irányból a metró mellett kialakított buszpályaudvar és P+R parkoló felé kanyarodást, így az autósok, kerékpárosok is könnyen parkolhatnak.

 

A jelenlegi helyzet az, hogy körülbelül 50 BKV és Volán, valamint számos vonatjárat találkozik a metróval Kelenföld-Őrmező ikerállomáson, mely így multimodális csomópont lett. A világban már nem annyira újdonság a hibrid közlekedési gócpont a nagyvárosokban, és bár kisebb méretben, de a közlekedés ilyen szervezését tervezik Székesfehérváron, Egerben és Nyíregyházán.

„Ha csak a lakásárakat nézzük, amely objektív mérőszáma egy terület értékének, a 2012–2016. közötti időszakra vetítve 300 ezerről 591 ezer forintra nőtt a négyzetméterenkénti kínálati ár a környéken. Az újépítésűek esetén – például az őrmezei Menyecske utcában – 872 ezer forint négyzetméterárat kérnek egy lakásért“ – mondja Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője. Érthető az áremelkedés, hiszen a terület belül van a városon, mégsem tartozik a szűkebben vett belvároshoz, ráadásul ott a metró. Ideális lakóhely.

A terület fejlesztése pedig nemcsak, hogy nem állt meg, de két nagy befektetés és a Déli pályaudvar megszűnése miatt további hangsúlyt kap az új dél-budai városközpont.

Amit el kell várni egy európai szintű városközponttól

„Ha egy városközpontra úgy tekintünk, hogy a benne élő és az azt használó embereknek mi a legkellemesebb, akkor három fő funkciót kell szem előtt tartani – magyarázza Radványi Gábor, a Budapest ONE beruházásért felelős főépítész –, a lakóépületeket és azok milyenségét, a lakókat kiszolgáló kereskedelmet és szolgáltatást, illetve az üzletek és cégek számára fontos folyamatos napközbeni forgalmat biztosító irodai munkahelyeket.”

Az új dél-budai városközpont ebből a szempontból nagyon előnyös helyzetben van: a lakóházak adottak, a terület pedig koncentrálja a városon belüli, az elővárosi, illetve még az azon túlról érkező forgalmat is a vasúttal és az autópályákkal. Gyakorlatilag a Budapestre nyugatról érkező forgalom kapuja Őrmező és Kelenföld, ez pedig szinte kikényszeríti a kereskedelmi funkciók meglétét is. Központi helyzete a kiskereskedelem meglétét igényli, hiszen ide kapcsolódik Sasad, Rózsavölgy, Kelenvölgy, Tétény, a Balatoni és Tétényi út. Tágabb értelemben pedig az ingázók napi szükségleteit is figyelembe kell venni Érd, Budaörs, Törökbálint és Biatorbágy irányokból. Az sem elhanyagolható, hogy a Velencei-tóhoz eljutás is mindössze 30 perc utazást jelent vonattal.

Dél-Buda Városközpont
Fotó: Tuba Zoltán/Képszerkesztőség

A multimodalitás közlekedési csomópontot egészítheti ki az iroda- és a kereskedelemi funkció, amit a Futureal két új beruházása valósít meg: az Etele téren már épül a 2020-ra megvalósuló Etele Plaza a metrótól körülbelül 200 méterre, az őrmezői oldalon az autópálya és a buszpályaudvar között pedig a Budapest ONE irodaház komplexuma épül meg, ennek első üteme 2019 második felére készül el a tervek szerint.

„Irodaházat nem szabad 300 méternél távolabb építeni a metrótól –

magyarázza a Budapest ONE beruházás kapcsán Radványi Gábor, a Futureal főépítésze –, ami valóban olyan kapacitással bír, hogy biztosítani tudja egy ilyen funkciójú épület sikeres működéséhez szükséges, napi több ezer dolgozójának a kényelmes munkahelyre jutást. A 4-es metró mentén ez a legnagyobb, eddig kihasználatlan csomópont.

Nagy fejlődés jósolható a térségben, ennek az első lépése a Budapest ONE, ami – nevét is ezért kapta – a fővárost nyugatról elérő forgalom első, meghatározó épülete lesz. Ezt kihasználva mindenképpen egy ikonikus épületet szerettünk volna tervezni – állítja.

A szakmai körökben elismert építésziroda, a Paulinyi-Reith&Partners Építészeti Stúdió vezető tervezője, dr. Paulinyi Gergely és munkatársai közösen olyan formát tudtak adni az épületnek, ami valóban szemet gyönyörködtető.

Kellően izgalmas és változatos; óriási hullámzó üvegfelületek jellemzik, amelyeket elegáns osztással tagolunk, mindezt jól kiemeli a függőleges lamellás rendszer, ahogy elmegyünk az épület mellett. Ebbe a hófehér struktúrába természetközeli, zöldes-kékes színeket vittünk, hogy még inkább kiemeljük az épület íveit. Sikerült egy olyan formát találni, ami grandiózus, és egyben kellően barátságos is.”

“Az irodaház is egyre inkább az emberekről szól” – teszi hozzá a főépítész, hiszen nem csak a munkahelyekről kell gondoskodnia, hanem a környéken lakók és dolgozók egyéb, napi igényeiről is, így a csomóponton átutazók kiszolgálásában is részt kell vennie. Ehhez igazodik az irodaközpont földszinti kiskereskedelmi zónája: postával, fitneszteremmel, fodrásszal, bankkal és kávézókkal.

Nem elhanyagolható igény a zöldfelület sem, amely a környezet fenntarthatóságához is hozzájárul. Ezt figyelembe véve egy óriási belső parkot rejt majd a komplexum, itt vízfelületek, ligetek, kertek, és az ezekre nyíló kávézók, éttermek teraszai között 8 ezer ember fordul majd meg napi szinten. Lesz, aki itt dolgozik, lesznek átszállók, sétálók, várakozók.

Budapest One Irodaház
Fotó: Tuba Zoltán/Képszerkesztőség

Az épület tetején egy futópálya szalad majd körbe a tervek szerint, ami bőven a városi szmog fölött lesz, ráadásul a budai hegyek panorámája veszi majd körbe a futókat. A bringások örömére épülnek kerékpáros öltözők és zuhanyzók, illetve kerékpártárolók is rendelkezésre állnak majd az épületben.

Mitől lesz élhető egy irodaház? 

A Budapest ONE épület újdonsága, hogy aWELL Building nemzetközi épületminősítés sztenderdjei szerint tervezték meg, amelynek alaptétele az épületet használó emberek jó közérzete és egészsége. A minősítés elnyeréséhez a tervezési és a kivitelezési szakaszban is több feltételnek kell megfelelni: ilyen többek közt a szellőzés és levegőminőség, az üvegfelületek és a természetes fény aránya, a kényelem és a szellemi frissesség. Az üzemeltetés során olyan szempontok merülnek fel, mint a munkavállalók rekreációs és stressz-csökkentő lehetőségei, szűrt ivóvíz; lényeges, hogy maximálisan támogatja az irodisták egészségtudatos étkezését, vagy az alternatív – például kerékpáros – közlekedést (tárolókkal, tusolókkal). Az olyan high-tech vívmányok sem hiányozhatnak, mint a vízmentes, nanotechnológiára épülő autómosó.

„Az a szerencsés, ha a munkáltatók részt vállalnak annak a sok jó ötletnek a megvalósításában, amit a WELL Building szemlélete nyújtani tud. Ilyen többek közt a mozgásra serkentő irodai tér, vagy a tevékenységnek megfelelő munkaállomás szabad kiválasztása. Az épület ráadásul az irodai területeken túl is biztosít majd előnyöket a dolgozóknak. Ilyen lesz például egy multifunkcionális közösségi tér, ahol jógázni, meditálni, adott esetben akár boxolni, de, előadásokat, foglalkozásokat vagy adománygyűjtéseket is tudnak szervezni az irodai közösség tagjai – és ami ideális esetben önálló életre kel majd. A lobbi kávézójának üzemeltetésére egy olyan szolgáltatóval szerződünk, aki a WELL előírásai szerint üzemel, és az épület minden területén biztosítani fogjuk a szűrtivóvíz-vételi lehetőséget” – fejti ki a Futureal WELL building-szakértője, Németh László.

Az irodaépülettől néhány percnyi sétára épülő Etele Pláza esetében kiemelt cél volt, hogy a legtöbb divatmárkát felvonultató bevásárlóközpontot építsék meg Budapesten.

„Mozi nélkül nehezen képzelhető el ma egy ilyen komplexum, hiszen ezek az épületek a szórakoztatásról is szólnak”,

– a főépítész szerint így ennek megfelelően ez is lesz, valamint közel 200 üzlet kap majd helyet az épületben.

Érdekessége az új plázának, hogy lesznek zöld tetőteraszai, ami nem feltétlenül jellemző a mai bevásárlóközpontokra Magyarországon. Az éttermi sétány is óriási zöld felületre nyílik, ahová ki lehet ülni, és nyugodtan enni, beszélgetni. „Kicsit átértelmeztük a szokásos Pláza-látványvilágot ledfalakkal, természetes fényekkel, óriási üvegfallal; az az álmunk, hogy Budapesten egy olyan bevásárlóközpont legyen, amire azt mondják, hogy WOW!”

A puding próbája...

A tervek szerint tehát létrejön egy új kereskedelmi-lakó-üzleti negyed a városon belül, amely mindenkinek pozitív élményt nyújt majd. A távlati becslések szerint a Kelenföldi pályaudvar közelsége miatt nem csak a csomópont közvetlen környezete, hanem vonzáskörzete is felértékelődik majd, különösen Érd, Herceghalom irányában.

Figyelemreméltó lesz az ingázó munkavállalók összetétele is, hiszen a kelenföldi vasútállomást Székesfehérvárról is 40 perc alatt el lehet érni kényelmesen, ami a városon belüli közlekedés szempontjából is átlagos időnek számít. Tehát a hiányszakmákban dolgozók, vagyis a Budapesttől lényegesen távolabbi városok lakói közül is verbuválódhatnak – elsősorban nyugati irányból.

Rövid időn belül emelkedni fog a XI. kerületben a Tópark vagy a Sasadliget, illetve Lágymányos vonzáskörzetében található lakóparkok és ingatlanok ára is. Az albérletek ára várhatóan ennél is gyorsabban nő majd a környéken  – ahogy a Váci úti irodaházaknál is megfigyelhető. Sok fiatal szeret az iroda közelébe költözni, így több bérlakásra is szükség lesz. Mester Nándor vezető elemző azt jósolja, hogy nagy eséllyel a régi, romos családi házakat ingatlanberuházók felvásárolják, helyükön pedig felső kategóriás lakásokat építenek majd.

BRAND & CONTENT Brand & Content

A cikket a Brand & Content készítette a Futureal megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.