Luca, Ottilia
-4 °C
3 °C

Óriási esély vagy felesleges kiadás?

shutterstock 472094683
2018.06.06. 06:53
Rengeteg cikk születik az őssejtekkel gyógyítható betegségekről, a köldökzsinórvér felhasználásáról, és a tárolás magán- és nem közösségi formáiról. Ezek egy része azonban pontatlan és gyakran ellentmondásos állításokat tartalmaz, nem kis fejtörést okozva azoknak a leendő szülőknek, babát váró pároknak, akik szeretnének képben lenni, és megfelelő tudás birtokában helyes döntést hozni. Sorra vesszük most a leggyakoribb, köldökzsinórvérrel kapcsolatos tévhiteket, és a KRIO Intézet szakértőjének segítségével megnézzük, mi a valós helyzet.

Mennyi az esélye annak, hogy szükség lesz rá egyszer? Miért tartják egyesek értékesnek, míg mások értéktelennek a magánbankokban tárolt mintákat? Érdemes 20-25 évig tárolni? És mennyibe kerül? Aki az internetről akar tájékozódni, egymásnak ellentmondó és gyakran szakmailag nem megalapozott információkat talál a fentiekről. Összegyűjtjük a legfontosabb félrevezető és félinformációkat.

Miért különlegesek az őssejtek?

Mert folyamatosan osztódnak és képesek különböző típusú szöveti sejtekké átalakulni, így a károsodott sejtek, szövetek pótlására lehet használni őket. Jelenleg kiemelkedő terápiás értékkel a vérképző őssejtek rendelkeznek, melyek leggazdagabb forrása a csontvelő, de sokkal egyszerűbben és fájdalommentesen a születéskor gyűjtött köldökzsinórvérből is kinyerhetők. A köldökzsinórvérnek még számos egyéb előnye van.

Ezzel kapcsolatos információkat egyik korábbi cikkünkben talál.

1. tévhit: „Köldökzsinórvérrel csak vérképzőszervi rendellenességek és egyes immunológiai betegségek gyógyíthatók, vagyis nagyon korlátozott a felhasználása.”

Ez az állítás nem csak újságcikkekben szerepel, hanem az OVSZ honlapján is megjelenik:

„Az őssejt-terápia tehát egyetlen, Európa-szerte és Magyarországon is rutinszerűen művelt területe a vérképzőrendszeri betegségek gyógyítása.”

Ez a szöveg 2011-ben készült. Néhány évtizede még valóban így volt, de az orvostudomány fejlődésével ez a kijelentés már nem teljesen helytálló.

„Az OVSZ honlapja sajnos nem enged rálátást a jelenleg is folyó klinikai kísérletekre” – mondja Sebes János, a KRIO Intézet Sejt-és Szövetbank kereskedelmi igazgatója. „Kizárólag a terápiákra helyezi a hangsúlyt, és "csak" a vérképzőszervi rendellenességek és a vérképzőszervi daganatok kezelését említi. Pedig a köldökzsinórvért a klinikai kísérletekben sok más területen is felhasználják, és igazolt a hatása pl. az oxigénhiánnyal született gyermekek kezelésében. Az aktuális klinikai kísérletek bemutatása segítené a szülők hiteles tájékoztatását.”

Ma már több mint nyolcvanféle – elsősorban vérképzőszervi - betegséget lehet sikeresen kezelni a köldökzsinórvérből kinyert őssejtekkel. Ez a szám a jövőben várhatóan nőni fog, hiszen előrehaladott kísérletek folynak agysérülések, autizmus, bizonyos neurológiai betegségek és az 1-es típusú cukorbetegség kezelésére.

Az egyik legújabb sikeres kísérlet az agyi (cerebrális) bénulás kezelésében történt. Ez a gyermekek fizikai fogyatékosságának leggyakoribb oka, a fejlődőben lévő (magzati élet, csecsemő ill. kisdedkor) központi idegrendszert ért károsodások okozzák, és nincs gyógymód a kezelésére.

2. tévhit: „Nagyon kicsi az esélye annak, hogy felhasználásra kerül.”

„Hazánkban évente kb. 40 kisgyermeknél diagnosztizálnak leukémiát” – mondja Dr. Száraz Leonóra, a KRIO Intézet Sejt-és Szövetbank tudományos igazgatója. „A gyermekkori leukémia szerencsére jól gyógyítható kemoterápiával, így csak az esetek kis százalékában válik szükségessé vérképző őssejtek transzplantációja. Évente mégis kb. 30 gyermeknek keresnek a hazai vagy nemzetközi regiszterekben csontvelő donort vagy a közösségi, illetve magánbankokban köldökzsinórvért, hogy az életmentő transzplantációt elvégezhessék”.

Az OVSZ oldalán az is szerepel, hogy az esetek 25%-ában nem találnak megfelelő donort a várakozó betegek számára, hiába tartanak nyilván a világban jelenleg 32 millió önkéntes csontvelő donort. A családok igyekeznek tehát előrelátóan gondoskodni magukról, arra a nem kívánt esetre, ha mégis szükség lenne a mintára, de valójában mindenki abban bízik, hogy ez a minta soha nem kerül felhasználásra.

Ha világviszonylatban vizsgáljuk meg az eredményeket, azt találjuk, hogy eddig több mint 50 000 köldökzsinórvér transzplantáció történt; felnőttek és gyermekek kezelésére egyaránt hasznosult.

3. tévhit: „Sohasem az kapja, akitől a születésekor gyűjtésre került.”

„Magyarországon 2017-ig valóban nem fordult elő, hogy az a gyermek kapta volna vissza a köldökzsinórvért, akinek a születésekor gyűjtötték. Az Intézetünknél tárolt mintákat eddig a testvéreik kapták, de ez semmit nem vonhat le az értékükből, hiszen családon belül hasznosultak” – mondja a tudományos igazgató.

shutterstock 223586497

A KRIO Intézetben tárolt köldökzsinórvérrel eddig négy esetben történt Magyarországon testvérdonoros transzplantáció, a gyerekeknek vérképzési rendellenességük volt. 2017-ben azonban más jellegű felhasználásra is sor került: egy neuroblasztómás kislány vérképzésének helyreállításához a saját köldökzsinórvérét használták fel. Abban a szerencsés helyzetben volt, hogy a szülei tároltatták a mintáját.

Hazánkban csak kb. minden 15. gyermek köldökzsinórvérét tárolják el jelenleg, ezért igen kicsi a valószínűsége, hogy egy beteg gyermek rendelkezik saját mintával és az felhasználható pl. egy gyermekkori nem vérképzőszervi daganatos betegség, vagy nem genetikai eredetű vérképzési zavar kezelésében.

Ilyen betegégek pl. a neuroblasztóma (a szimpatikus idegrendszer rosszindulatú daganata), vagy a Ewing-szarkóma, amelyek kemoterápiás kezelése során a vérképzés sérülhet. Ennek helyreállítására megoldás, hogy a beteg saját köldökzsinórvéréből kinyert őssejtjeit ültetik vissza.

4. tévhit: „Csak gyermekek kezelésében hasznosulhat, felnőtteknél nem.”

„Tény, hogy a köldökzsinórvér általában kevesebb vérképző őssejtet tartalmaz, mint a vérképző szervünk, a csontvelő, de a köldökzsinórvér is lehet akkora térfogatú és olyan magvas sejtszámú, hogy nagyobb testtömegű gyermek vagy felnőtt kezelésében is felhasználható” – magyarázza Dr. Száraz Leonóra.

„A nagyobb térfogatú minták esetén, természetes, hogy nagyobb a magvas sejtszám, de egy átlagos (80-90 ml-es) minta kb. 40-50 kg-os gyerek kezeléséhez általában megfelelő. A hozzánk érkező köldökzsinórvér kb. 20%-ának térfogata 120 ml feletti, vagyis nagyobb testtömegű felnőttek kezelésére is megfelelő lenne.”

A statisztikák azt mutatják, hogy pl. az USA-ban ma már sokkal több felnőttet transzplantálnak köldökzsinórvérrel, mint gyermeket, illetve a gyermekek őssejt-transzplantációinak harmadát köldökzsinórvérrel végzik.

18 évnél fiatalabb betegek őssejt-transzplantációi sejtforrás szerint.

YO- 84-number-of-unrelated-hct-by-cell-source.png
Grafika: bethematchclinical.org

Az európai őssejt-transzplantációs statisztikák szerint 2014-ben 7 alkalommal, 2016-ban 8 alkalommal kértek ki felnőtt transzplantációkhoz köldökzsinórvért magánbankokból. A közösségi bankokból 2014-ben további 339 köldökzsinórvér, 2016-ban 183 köldökzsinórvér hasznosult felnőttek transzplantációiban, vagyis Európa számos terápiás központjában alkalmasnak tartják felnőttek kezelésére is.

5. tévhit: „A magán (családi) bankok helyett csak a közösségi banknak van létjogosultsága.”

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalásában olvasható, hogy valamennyi tagállam hozzon létre állami szövet- és sejtbankokat, és

„javítsák a köldökzsinórvér-őssejtek megőrzési gyakorlatával kapcsolatos tájékozott beleegyezéshez és a választás szabadságához fűződő szülői jogok hatékonyabb védelmét”.

shutterstock 216981556

„A közösségi köldökzsinórvér bankok szerepe természetesen vitathatatlan, hiszen a transzplantációk döntő többsége ezekben a bankokban tárolt mintákkal valósul meg. Magyarországon azonban nincs közösségi bank, így csak aközött lehet választani, hogy a köldökzsinórvért valamelyik magánbankban tárolják, vagy veszélyes hulladékként megsemmisítsék” – magyarázza a szakember.

Azokban az országokban, ahol létrejöttek a közösségi bankok, többnyire magán köldökzsinórvér bankok is működnek. A statisztikák azt mutatják, hogy a családok a magánbanki szolgáltatást részesítik előnyben, ugyanis kb. 730 000 köldökzsinórvér minta van közösségi bankokban és több mint 4 millió magánbankokban, hivatkozik egy 2015-ös tanulmányra a tudományos igazgató. Közösségi köldökzsinórvér bankok Európában.

6. tévhit: „Az itthon tárolt köldökzsinórvér nem vihető külföldre.”

A családi őssejtbankok szigorú szakmai felügyelet mellett működnek. A KRIO Intézet őssejtbanki tevékenységét 2010 óta az AABB (American Association of Blood Banks - Advancing Transfusion and Cellular Therapies Wordwide) akkreditálja, amely azt jelenti, hogy a minták gyűjtése, szállítása, feldolgozása és tárolása az egyik legmagasabb szintű amerikai tanúsító testület felügyelete mellett folyik.

Az AABB akkreditáció garancia arra, hogy a mintákat a világ bármely terápiás központjában szükség esetén felhasználják, és arra is, hogy a nem megfelelő terápiás értékkel rendelkező mintákat nem dolgozzák fel és nem tárolják. „Ezektől a mintáktól megválunk és ezt az ügyfeleink is elfogadják, hiszen nem lennének alkalmasak egy sérült vérképzés helyreállítására – mondja a kereskedelmi igazgató. „Ez a gyűjtött minták kb. 8 %-át érinti, tehát a köldökzsinórvér levétele az esetek döntő többségében sikeres.”

Köldökzsinórvérrel, nemcsak vérképzőszervi rendellenességek kezelhetők. Sajnos nagyobb az esélye a felhasználásnak, mint gondolnánk. Visszakaphatja az is, akitől születéskor gyűjtötték. Felnőttek kezelésben is felhasználható, nemcsak gyerekeknél. A magánbankokban tárolt minták családon belül hasznosulnak. Az akkreditált hazai köldökzsinórvér bankok mintái külföldön is felhasználhatóak.

7. tévhit: „Az őssejtek levétele és tárolása nagyon drága.”

Az, hogy mennyibe kerül a levétel és a tárolás, attól függ, milyen szolgáltatáscsomagot választunk. „Ha minden születéskor gyűjthető mintát – köldökzsinórvért, placentavért, köldökzsinórt - tároltatni akarunk, minden kiegészítő szolgáltatást (sejtizolálás, laktózintolerancia vizsgálat stb.) igényeljük, és mindezt 20 évre előre egy összegben fizetjük, akkor az valóban komoly befektetés” – foglalja össze a kereskedelmi igazgató.

„Ha azonban kizárólag a köldökzsinórvért tároltatjuk, élünk a részletfizetés lehetőségével és éves tárolási díjat fizetünk, akkor ez egy kb. százezer forintos kiadás, ami 10 havi részletben is fizethető, évente pedig kb. 21 ezer forint a tárolási díj. A teljes költség EP számláról fedezhető.”

Brand & Content Brand & Content
A videót a Brand & Content készítette a Krio Intézet megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.