Előd
8 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Óriási esély vagy felesleges kiadás?

shutterstock 472094683
2018.06.06. 06:53
Rengeteg cikk születik az őssejtekkel gyógyítható betegségekről, a köldökzsinórvér felhasználásáról, és a tárolás magán- és nem közösségi formáiról. Ezek egy része azonban pontatlan és gyakran ellentmondásos állításokat tartalmaz, nem kis fejtörést okozva azoknak a leendő szülőknek, babát váró pároknak, akik szeretnének képben lenni, és megfelelő tudás birtokában helyes döntést hozni. Sorra vesszük most a leggyakoribb, köldökzsinórvérrel kapcsolatos tévhiteket, és a KRIO Intézet szakértőjének segítségével megnézzük, mi a valós helyzet.

Mennyi az esélye annak, hogy szükség lesz rá egyszer? Miért tartják egyesek értékesnek, míg mások értéktelennek a magánbankokban tárolt mintákat? Érdemes 20-25 évig tárolni? És mennyibe kerül? Aki az internetről akar tájékozódni, egymásnak ellentmondó és gyakran szakmailag nem megalapozott információkat talál a fentiekről. Összegyűjtjük a legfontosabb félrevezető és félinformációkat.

Miért különlegesek az őssejtek?

Mert folyamatosan osztódnak és képesek különböző típusú szöveti sejtekké átalakulni, így a károsodott sejtek, szövetek pótlására lehet használni őket. Jelenleg kiemelkedő terápiás értékkel a vérképző őssejtek rendelkeznek, melyek leggazdagabb forrása a csontvelő, de sokkal egyszerűbben és fájdalommentesen a születéskor gyűjtött köldökzsinórvérből is kinyerhetők. A köldökzsinórvérnek még számos egyéb előnye van.

Ezzel kapcsolatos információkat egyik korábbi cikkünkben talál.

1. tévhit: „Köldökzsinórvérrel csak vérképzőszervi rendellenességek és egyes immunológiai betegségek gyógyíthatók, vagyis nagyon korlátozott a felhasználása.”

Ez az állítás nem csak újságcikkekben szerepel, hanem az OVSZ honlapján is megjelenik:

„Az őssejt-terápia tehát egyetlen, Európa-szerte és Magyarországon is rutinszerűen művelt területe a vérképzőrendszeri betegségek gyógyítása.”

Ez a szöveg 2011-ben készült. Néhány évtizede még valóban így volt, de az orvostudomány fejlődésével ez a kijelentés már nem teljesen helytálló.

„Az OVSZ honlapja sajnos nem enged rálátást a jelenleg is folyó klinikai kísérletekre” – mondja Sebes János, a KRIO Intézet Sejt-és Szövetbank kereskedelmi igazgatója. „Kizárólag a terápiákra helyezi a hangsúlyt, és "csak" a vérképzőszervi rendellenességek és a vérképzőszervi daganatok kezelését említi. Pedig a köldökzsinórvért a klinikai kísérletekben sok más területen is felhasználják, és igazolt a hatása pl. az oxigénhiánnyal született gyermekek kezelésében. Az aktuális klinikai kísérletek bemutatása segítené a szülők hiteles tájékoztatását.”

Ma már több mint nyolcvanféle – elsősorban vérképzőszervi - betegséget lehet sikeresen kezelni a köldökzsinórvérből kinyert őssejtekkel. Ez a szám a jövőben várhatóan nőni fog, hiszen előrehaladott kísérletek folynak agysérülések, autizmus, bizonyos neurológiai betegségek és az 1-es típusú cukorbetegség kezelésére.

Az egyik legújabb sikeres kísérlet az agyi (cerebrális) bénulás kezelésében történt. Ez a gyermekek fizikai fogyatékosságának leggyakoribb oka, a fejlődőben lévő (magzati élet, csecsemő ill. kisdedkor) központi idegrendszert ért károsodások okozzák, és nincs gyógymód a kezelésére.

2. tévhit: „Nagyon kicsi az esélye annak, hogy felhasználásra kerül.”

„Hazánkban évente kb. 40 kisgyermeknél diagnosztizálnak leukémiát” – mondja Dr. Száraz Leonóra, a KRIO Intézet Sejt-és Szövetbank tudományos igazgatója. „A gyermekkori leukémia szerencsére jól gyógyítható kemoterápiával, így csak az esetek kis százalékában válik szükségessé vérképző őssejtek transzplantációja. Évente mégis kb. 30 gyermeknek keresnek a hazai vagy nemzetközi regiszterekben csontvelő donort vagy a közösségi, illetve magánbankokban köldökzsinórvért, hogy az életmentő transzplantációt elvégezhessék”.

Az OVSZ oldalán az is szerepel, hogy az esetek 25%-ában nem találnak megfelelő donort a várakozó betegek számára, hiába tartanak nyilván a világban jelenleg 32 millió önkéntes csontvelő donort. A családok igyekeznek tehát előrelátóan gondoskodni magukról, arra a nem kívánt esetre, ha mégis szükség lenne a mintára, de valójában mindenki abban bízik, hogy ez a minta soha nem kerül felhasználásra.

Ha világviszonylatban vizsgáljuk meg az eredményeket, azt találjuk, hogy eddig több mint 50 000 köldökzsinórvér transzplantáció történt; felnőttek és gyermekek kezelésére egyaránt hasznosult.

3. tévhit: „Sohasem az kapja, akitől a születésekor gyűjtésre került.”

„Magyarországon 2017-ig valóban nem fordult elő, hogy az a gyermek kapta volna vissza a köldökzsinórvért, akinek a születésekor gyűjtötték. Az Intézetünknél tárolt mintákat eddig a testvéreik kapták, de ez semmit nem vonhat le az értékükből, hiszen családon belül hasznosultak” – mondja a tudományos igazgató.

shutterstock 223586497

A KRIO Intézetben tárolt köldökzsinórvérrel eddig négy esetben történt Magyarországon testvérdonoros transzplantáció, a gyerekeknek vérképzési rendellenességük volt. 2017-ben azonban más jellegű felhasználásra is sor került: egy neuroblasztómás kislány vérképzésének helyreállításához a saját köldökzsinórvérét használták fel. Abban a szerencsés helyzetben volt, hogy a szülei tároltatták a mintáját.

Hazánkban csak kb. minden 15. gyermek köldökzsinórvérét tárolják el jelenleg, ezért igen kicsi a valószínűsége, hogy egy beteg gyermek rendelkezik saját mintával és az felhasználható pl. egy gyermekkori nem vérképzőszervi daganatos betegség, vagy nem genetikai eredetű vérképzési zavar kezelésében.

Ilyen betegégek pl. a neuroblasztóma (a szimpatikus idegrendszer rosszindulatú daganata), vagy a Ewing-szarkóma, amelyek kemoterápiás kezelése során a vérképzés sérülhet. Ennek helyreállítására megoldás, hogy a beteg saját köldökzsinórvéréből kinyert őssejtjeit ültetik vissza.

4. tévhit: „Csak gyermekek kezelésében hasznosulhat, felnőtteknél nem.”

„Tény, hogy a köldökzsinórvér általában kevesebb vérképző őssejtet tartalmaz, mint a vérképző szervünk, a csontvelő, de a köldökzsinórvér is lehet akkora térfogatú és olyan magvas sejtszámú, hogy nagyobb testtömegű gyermek vagy felnőtt kezelésében is felhasználható” – magyarázza Dr. Száraz Leonóra.

„A nagyobb térfogatú minták esetén, természetes, hogy nagyobb a magvas sejtszám, de egy átlagos (80-90 ml-es) minta kb. 40-50 kg-os gyerek kezeléséhez általában megfelelő. A hozzánk érkező köldökzsinórvér kb. 20%-ának térfogata 120 ml feletti, vagyis nagyobb testtömegű felnőttek kezelésére is megfelelő lenne.”

A statisztikák azt mutatják, hogy pl. az USA-ban ma már sokkal több felnőttet transzplantálnak köldökzsinórvérrel, mint gyermeket, illetve a gyermekek őssejt-transzplantációinak harmadát köldökzsinórvérrel végzik.

18 évnél fiatalabb betegek őssejt-transzplantációi sejtforrás szerint.

YO- 84-number-of-unrelated-hct-by-cell-source.png
Grafika: bethematchclinical.org

Az európai őssejt-transzplantációs statisztikák szerint 2014-ben 7 alkalommal, 2016-ban 8 alkalommal kértek ki felnőtt transzplantációkhoz köldökzsinórvért magánbankokból. A közösségi bankokból 2014-ben további 339 köldökzsinórvér, 2016-ban 183 köldökzsinórvér hasznosult felnőttek transzplantációiban, vagyis Európa számos terápiás központjában alkalmasnak tartják felnőttek kezelésére is.

5. tévhit: „A magán (családi) bankok helyett csak a közösségi banknak van létjogosultsága.”

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalásában olvasható, hogy valamennyi tagállam hozzon létre állami szövet- és sejtbankokat, és

„javítsák a köldökzsinórvér-őssejtek megőrzési gyakorlatával kapcsolatos tájékozott beleegyezéshez és a választás szabadságához fűződő szülői jogok hatékonyabb védelmét”.

shutterstock 216981556

„A közösségi köldökzsinórvér bankok szerepe természetesen vitathatatlan, hiszen a transzplantációk döntő többsége ezekben a bankokban tárolt mintákkal valósul meg. Magyarországon azonban nincs közösségi bank, így csak aközött lehet választani, hogy a köldökzsinórvért valamelyik magánbankban tárolják, vagy veszélyes hulladékként megsemmisítsék” – magyarázza a szakember.

Azokban az országokban, ahol létrejöttek a közösségi bankok, többnyire magán köldökzsinórvér bankok is működnek. A statisztikák azt mutatják, hogy a családok a magánbanki szolgáltatást részesítik előnyben, ugyanis kb. 730 000 köldökzsinórvér minta van közösségi bankokban és több mint 4 millió magánbankokban, hivatkozik egy 2015-ös tanulmányra a tudományos igazgató. Közösségi köldökzsinórvér bankok Európában.

6. tévhit: „Az itthon tárolt köldökzsinórvér nem vihető külföldre.”

A családi őssejtbankok szigorú szakmai felügyelet mellett működnek. A KRIO Intézet őssejtbanki tevékenységét 2010 óta az AABB (American Association of Blood Banks - Advancing Transfusion and Cellular Therapies Wordwide) akkreditálja, amely azt jelenti, hogy a minták gyűjtése, szállítása, feldolgozása és tárolása az egyik legmagasabb szintű amerikai tanúsító testület felügyelete mellett folyik.

Az AABB akkreditáció garancia arra, hogy a mintákat a világ bármely terápiás központjában szükség esetén felhasználják, és arra is, hogy a nem megfelelő terápiás értékkel rendelkező mintákat nem dolgozzák fel és nem tárolják. „Ezektől a mintáktól megválunk és ezt az ügyfeleink is elfogadják, hiszen nem lennének alkalmasak egy sérült vérképzés helyreállítására – mondja a kereskedelmi igazgató. „Ez a gyűjtött minták kb. 8 %-át érinti, tehát a köldökzsinórvér levétele az esetek döntő többségében sikeres.”

Köldökzsinórvérrel, nemcsak vérképzőszervi rendellenességek kezelhetők. Sajnos nagyobb az esélye a felhasználásnak, mint gondolnánk. Visszakaphatja az is, akitől születéskor gyűjtötték. Felnőttek kezelésben is felhasználható, nemcsak gyerekeknél. A magánbankokban tárolt minták családon belül hasznosulnak. Az akkreditált hazai köldökzsinórvér bankok mintái külföldön is felhasználhatóak.

7. tévhit: „Az őssejtek levétele és tárolása nagyon drága.”

Az, hogy mennyibe kerül a levétel és a tárolás, attól függ, milyen szolgáltatáscsomagot választunk. „Ha minden születéskor gyűjthető mintát – köldökzsinórvért, placentavért, köldökzsinórt - tároltatni akarunk, minden kiegészítő szolgáltatást (sejtizolálás, laktózintolerancia vizsgálat stb.) igényeljük, és mindezt 20 évre előre egy összegben fizetjük, akkor az valóban komoly befektetés” – foglalja össze a kereskedelmi igazgató.

„Ha azonban kizárólag a köldökzsinórvért tároltatjuk, élünk a részletfizetés lehetőségével és éves tárolási díjat fizetünk, akkor ez egy kb. százezer forintos kiadás, ami 10 havi részletben is fizethető, évente pedig kb. 21 ezer forint a tárolási díj. A teljes költség EP számláról fedezhető.”

Brand & Content Brand & Content
A videót a Brand & Content készítette a Krio Intézet megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.