Vetés, aratás, programozás

A Harper Adams egyetemen már learatták azt az árpát, ami teljes mértékben emberi kéz érintése nélkül nevelkedett. A kutatási projekt egyhektáros kis szántóföldjét kizárólag önvezető járművekkel és drónokkal művelik.

Palackozott jövő

Nem csúcstechnológiát használtak, éppen ellenkezőleg: minden, a kísérletben felhasznált eszköz kereskedelemben kapható technológia volt. Nyílt forráskódú szoftvereket és egy drón robotpilótáját használták fel a navigációs rendszer létrehozásához.

2017 őszén sikeresen betakarítottak 5 tonnányi árpát, amiből természetesen készült ünneplés céljára egy üveg gin is.

Dr. Mesterházi Péter Ákos, a precíziós gazdálkodás szakértője szerint

továbbra is a hatékonyság az agrárium legfontosabb hívószava.

A gépek mérete egyre csak nő, mert a nagyobb típusok erősebbek és ezért hatékonyabbak is, a kihasználtság optimalizálásához pedig digitális megoldásokat alkalmaznak. A legújabb szoftveres motorvezérlések például új szinteket érnek el az égéshatékonyságban, úgyhogy a gépek károsanyag-kibocsátását és üzemanyag-fogyasztását is egyre lejjebb szorítják. Ebben segít, hogy már a guminyomást is dinamikusan tudják szabályozni az optimális nyomatékátvitel érdekében.

Az adatok természetesen a felhőbe mennek, így az egész gazdaság gépállománya számára hordoznak tanulságot. Az egész szektor globális fejlődését segítheti, ha kiépülnek végre az olyan Big Data kezelőrendszerek, amelyekkel ez az új információtömeg feldolgozhatóvá válik.

A gyors, pontos munka a cél

A mezőgazdasági gépek eközben egyre kisebb átfedéssel és egyre gyorsabban dolgoznak, aminek eredményeként csökken a taposás, azaz egyre kevesebbszer kell áthajtani egy adott talajfelületen, kevésbé összetömörítve azt, ami a talajban zajló folyamatok számára kedvező.

De az emberi felügyelet eddig nem volt kiváltható - márpedig egy 10-12 órás műszak vége felé már senki sem tud olyan pontosan teljesíteni, mint az elején.

“A kicsiknél ez azért fontos, mert ők csak 1-2 embert tudnak pluszban felvenni, ha intenzív munkaigény lép fel. A mostani idényre is jellemző, hogy nagyon szűk az időkeret, amiben el kell végezni a munkákat.”

Mesterházi szerint kulcsprobléma lett az, hogy a hagyományos időszakos munkák elvégzésénél néha egészen szűkre zárul az időablak, és ez az általános munkaerőhiánnyal együtt nagy kihívást tud jelenteni. Nincs kit beültetni a gépbe, vagy ha van, nem biztos, hogy az illető megfelelően ért is ahhoz - a modern gépekkel viszont alaposabb felkészültség nélkül is jó minőségben lehet elvégezni a munkákat.

A GPS eszközök által biztosított háttér egyre több terhet levesz a gépkezelők válláról – garantálja a pontos kormányzást, akár magától megfordítja a gépkapcsolást a tábla végén és automatikusan ki- és bekapcsol bizonyos funkciókat, pl. permetezést, vagy műtrágya-kijuttatást.

Idővel az önvezetés teljesen át fog menni az intenzív mezőgazdaságba is, hiszen ha a Harper Adams csapata is tudott automata kombájnt építeni némi barkácsolással, akkor sejthetjük, hogy a nagy gépgyártók legújabb modelljei is egyre okosabbak lesznek.

De valóban a robotoké a jövő a szántóföldeken?

Jonathan Gill, a Harper Adams projektjének egyik kutatója szerint a nagy gépek nem fognak tudni megfelelni a feltételeknek:

“Szerintünk a megoldást a jövőben a kisebb robotgépek flottáinak együttes működtetése fogja jelenteni.”

A kutatók szerint, mivel ezek a gépek csoportokban kijárhatnak a földekre felügyelet nélkül, ezért a gazdáik hasznosabban tölthetik az idejüket, minthogy fel-alá furikázzanak a nagy gépek pilótafülkéiben ülve.

Ilyen a Xaver nevű rendszerplatform például, amely nagypontosságú munkákat képes elvégezni.

Horváth János, a Xavert fejlesztő Fendt precíziós gazdálkodási szakértője szerint ez a robotraj képes lesz kiegészíteni az intelligens, nagyteljesítményű traktorokat és gépkapcsolásokat, olyan feladatokat ellátva, mint a vetés, a mechanikai gyomirtás, a tápanyag-utánpótlás és a növénymegfigyelés.

Könnyű és kicsi, kerekeken guruló dobozok flottájáról van szó, amelyeket csak ki kell szállítani a földekre, és maguktól, fantasztikus pontossággal végzik a feladatukat, hiszen minden robotegység kétcentis pontosságot biztosító helyzetmeghatározással van felszerelve..

12-15 Xaverral ki lehet váltani egy többsoros vetőgépet, de a Xavernak nem kell kezelő, nem kell traktor, és folyamatosan dolgozik, akár éjszaka is, a figyelme pedig nem lankad.

A precíziós technológiák egyik fő haszna pedig, hogy nincs felesleges vegyszerfelhasználás, a robotoknál nem fog előfordulni kettős vetés vagy átfedés: csak akkor és csak oda kerül a vegyi anyag, ahová és amikor szükséges, ezzel összességében a termények még egészségesebbé válhatnak.

A talajtömörítés egy ilyen kis gép esetében elhanyagolható, ha a ma szokásos, nagyméretű technológiákkal vetjük össze.

Lehet szexi az idénymunka?

Ez a trend a robotika és a programozás szakértőit kell, hogy a mezőgazdaságba vonzza, mivel a kihívás izgalmas, a feladat pedig érdekes. A mezőgazdasági munka imidzsére rá is fér némi szexiség, mert Mesterházi szerint a fiatalok körében nem népszerű a szakma. Pedig ugyanolyan komoly gépészeti és mérnöki kihívásokkal kell szembenézni, mint más, városiasabb területeken, viszont itt reagálni kell a természet változásaira, és a munka értéke azonnal, mindenki számára láthatóvá válik a betakarítás során.

“Nincs két egyforma év, nagyon izgalmas és dinamikus, látod a növényállomány fejlődését, ami a te személyes sikered.”

Szezonális jellegű munka, ami nyáron sokat követel az embertől, de a telek viszont csendesebbek.

“Jelenleg a kulcs az adatelemzés, az adatbázisok országos és európai összekapcsolása.” hívja fel a figyelmet Mesterházi Péter Ákos a szektorban zajló izgalmas fejlődési potenciálokra. “El fogunk jutni az adatok elemzése során a szcenáriók felállításáig, amikor a különböző területekről származó, de hasonló mintázatokat beazonosítjuk.”

Például lehet, hogy egy lengyel gazdálkodó telemetriai adatai alapján tud majd módosítani a beállításokon egy magyar gazda, ezáltal jobb terméseredményeket produkálva. Világszerte zajlanak a kutatások ennek a döntéstámogató szoftveres háttérnek a kiépítésére.

A közeljövő gazdálkodói tehát könnyen lehet, hogy drónokat programoznak és robotokat optimalizálnak majd, amivel a bolti vásárlók is jól járnak. Hiszen a mainál jóval több információhoz juthatnak, melyekkel megalapozottabb döntést hozhatnak, hiszen a műveleti lánc minden eleménél - a vetéstől a betakarításig - digitális adatrögzítés történik.

Miért jó ez nekünk?

Hogy mit jelent ez majd nekünk, fogyasztóknak? Jobb minőségű terményeket vásárolhatunk, remélhetően alacsonyabb áron (jó, az utóbbit ne vegyük készpénznek, az árban sok egyéb tényező megjelenik). Mind műtrágyából, mind permetszerből kevesebbre lesz szükség, mert a precíziós megoldások révén pontosan annyit használnak fel, amennyi szükséges a növénynek. Így az intenzív mezőgazdaságban is egyre kevesebb növényvédőszer kerül a terményre, ami nem csak a fogyasztók számára lehet előnyös, hanem emellett a környezetet is kevésbé terheli. Csökken a talajok savasodása, kevesebb vegyi anyag jut a talajvízbe, kevesebb nem-kártevő rovar esik a vegyszeres kezelés áldozatául.

A technológia hatékonyságának növelése miatt egyre jobb mutatókat tudnak produkálni a gazdaságok, így egyre több emberi erőforrásra is szükség lesz, mert sok olyan magas hozzáadott értékű munkát lehet és kell elvégezni, amelyeket nem lehet robotokra bízni. Ilyen ma például a szüret, melyet a legjobb borok esetén a gépek nem tudnak kellő minőségben, odafigyeléssel végezni. A technológia még több munkahelyet, vonzóbb jövedelmi viszonyokat is generálhat.

A boltban vásárlók a termelés digitalizációja miatt a megvásárolt növényekről potenciálisan mindent megtudhatnak majd, hiszen palánta koruktól egészen a polcra kerülésig minden egyes fázis során adatot rögzítenek: megtudhatjuk, hol nevelkedett az a sárgarépa, mikor és milyen kezelést kapott, és kik hozták el a boltok polcaira, ahonnan a kosarunkba került.