Igen jól fizetik őket, mégis sokan próbálnának szerencsét külföldön
További Brand and Content cikkek
- Vegán termékek, egzotikus fogások és lasagna is található a Tesco egyre bővülő kényelmi kínálatában
- Egyedülálló építőipari kereskedés nyílt, ami hosszabb, mint az Országház
- A pénzügyi takarékosság mióta előny?
- Energiaátmenet: miért ez a jövő kulcsszava?
- Tudta, hogy egy várlátogatás akár pénzvisszatérítést is jelenthet?
Sokat hallani az informatikushiányról, hogyan lehet minél előbb a pályán elhelyezkedni?
Pulay Gellért: Erre ad egy jó választ a kutatásunk egyik eredménye: még az egyetemet végzettek közül is 54 százalék mondta azt, hogy inkább egy tanfolyam keretében kezdené el a szakma tanulását.
Ez nem jelenti azt, hogy nem végeznék el utána az egyetemet, bár valószínűleg a piac amúgy is beszippantaná őket. Tehát a gyakorlati képzések nem rosszak, ugyanakkor a piac elsősorban továbbra is egyetemi végzettségű, illetve senior szakembereket keres.
A felmérésünk során az egyik leginkább megdöbbentő eredmény az volt, hogy az informatikusok jelentős százaléka inkább bootcampen, vagyis intenzív, néhány hónapos tanfolyamon képezné magát először, ha választania kellene az egyetem és a bootcampek között. Az intenzív képzés arra valóban jó, hogy az azt elvégzők el tudnak helyezkedni és ezáltal mérséklődik a munkaerőhiány. Ugyanakkor komoly tanulással töltött évek kellenek, ha valaki egy bootcamp után akar eljutni senior szintre. Ha már így szóba jött, pont ezért hoztuk létre a III. Országos IT Megmérettetésen “A jövő programozója” szektort, hogy az is letesztelhesse, van-e keresnivalója a pályán, aki nem szeretne egyből elköteleződni egy több hónapon át tartó tanfolyamon, vagy még nem tudja, hogyan kezdjen neki.
Ezt kifejtenétek pontosabban?
Jakab Tamás: “A jövő programozója” szektorban bárki indulhat, a teljesen kezdők és azok is, akik informatikusok, de nem programozóként, hanem pl. üzemeltetőként dolgoznak. A verseny egyrészt kedvcsináló, jópofa feladatokat tartalmaz, másrészt egy alkalmassági szintfelmérő is, a nyertes pedig másfél millió forint értékű képzést nyer és álláslehetőséget is kap. Mindenki tartozik magának azzal, hogy legalább kipróbálja magát az IT területén.
Mit javasoltok azoknak, akik soha nem foglalkoztak informatikával, de karriert váltanának?
Pulay Gellért: Legelőször azt, hogy próbálják ki a versenyben „A jövő programozója” szektort, valamint menjenek el nyílt napokra, írjanak teszteket, tájékozódjanak, csatlakozzanak különféle fórumokhoz, csoportokhoz. Az utánajárást nem lehet megspórolni. Vannak olyan szakemberek, akik önként mentorálnak kezdőket, és adnak tippeket. Youtube-on rengeteg videó van, ami kezdő programozóknak szól, hallgassák végig őket, teszteljék, hogy mennyire érdekesek a számukra.
Vannak olyan pozíciók is az IT területen, ahol nem szükségesek a hard programozói skillek: sok cég egyfajta gondolkodásmódot és hozzáállást keres, és nem a végzettségre kíváncsi, hanem arra, hogyan áll hozzá egy problémakörhöz az érdeklődő, megvan-e benne a proaktivitás és a precizitás. Nekik talán nem a programozás területén, de igenis van keresnivalójuk az informatikában - elláthatnak például tanácsadói feladatokat is.
László Levente: A piac azokat az embereket keresi, akik megoldásokat keresnek, tudnak rendszerszemléletben gondolkodni, és képesek együttműködni másokkal. Azok lehetnek sikeresek, akik bármelyik alapképzés elvégzése után, folyamatos tanulási hajlandósággal állnak hozzá a munkához. Az érdeklődők bátran nézzenek szét a honlapunkon, hiszen több olyan céggel is kapcsolatban állunk, akik kifejezetten ezt a tanácsadói attitűdöt keresik.
A 2016-ban alapított IThon.info portál célja, hogy minél széleskörűbben bemutassa a hazai IT piac szereplőit, a cégeket és a képzéseket egyaránt, egyedi megjelenéseken keresztül. A cél, hogy a részletes tájékoztatáson és a szakmai közösségépítésen túl hazai alternatívákat nyújtsanak a folyamatos elvándorlással szemben. Korábbi cikkeinkben (2016-ban és 2018-ban) az informatikushiányról és az informatikus szakma változásairól beszélgettünk a portál alapítójával.
Milyen IT-s szakemberekből van a legnagyobb hiány?
Jakab Tamás: A legnagyobb hiány továbbra is programozói területen van. A legkeresettebb ezenkívül az IT-biztonság, az üzleti intelligencia, de a data scientist szakemberek és azok az elemzők is nagyon jól fognak keresni, akik rendelkeznek egyfajta technológiai tudással, de mellette értik az üzleti összefüggéseket is. Ezekre a területekre rímelnek az idei Országos IT Megmérettetés szektorai is.
A felmérés szerint az IT szakmában dolgozók 30 százaléka tervez külföldi munkavállalást a következő két-három évben. Ennyire ijesztő a helyzet?
Pulay Gellért: Ez az eredmény lehetne ijesztő is, viszont 2-3 évvel ezelőtt ez a szám sokkal magasabb volt, tehát javuló tendenciáról beszélhetünk. A döntéshozók részéről is fókuszban kell lennie, hogy hogyan lehetne megfordítani az elvándorlás folyamatát.
Már nem egyértelmű, hogy külföldön jobban megéri dolgozni?
Pulay Gellért: Az IT-szakemberek számára a mai napig, ha túl nagy a különbség, a legfontosabb döntési szempont az, hogy mennyit lehet keresni itthon és külföldön. Ez az olló azonban egyre inkább kezd szűkülni.
Egy neves skandináv vállalat például felajánlotta egy magyar informatikusnak, hogy cégen belül nemzetközi karriert futhat be, ha kimegy dolgozni, és megkapja az ottani kollégák fizetését. A kolléga aztán elkezdett utánaszámolni, hogy milyen áron tudna albérletet találni a városban, és szembesült vele, hogy itthon jobban jár.
Egyre több ilyen történettel találkozunk. Tehát gondosan utánaszámolva és a nagy egészet nézve elképzelhető, hogy valakinek Magyarország felé billen a mérleg. Ugyanakkor sokan válaszolták, hogy a kulturális tapasztalatok és a kalandvágy miatt költöznének külföldre - ezekkel nem lehet vitatkozni.
A tavalyi Országos IT Megmérettetés alatt készített, több mint ezer IT-szakember válaszait tartalmazó online felmérés szerint:
- A magasabb bérek, a szakmai fejlődés, tapasztalatszerzés és a jobb légkör a legvonzóbb tényezők az informatikusok számára a külföldi munkavállalásban.
- A szakmabeliek mintegy 30 százaléka szinte biztosan vállal majd munkát külföldön a következő két-három évben – és ez több tízezer informatikus külföldre távozását valószínűsíti a következő években.
- Az informatikusoknak a továbbképzési lehetőségek, a jó megközelíthetőség és a home office a legfontosabb szempontok egy munkahely megválasztásánál.
- többségük nem a gépek uralmát, hanem a szaktudás gyors elévülését tartja szakmája legnagyobb kihívásának.
- Ha egy bootcamp vagy egy egyetemi képzés között kellene választaniuk, 64 százalékuk inkább az előbbi mellett tenné le a voksát. Még az egyetemet végzettek 51 százaléka is inkább a gyorsan megszerezhető tudást ígérő bootcampet választaná a hosszabb egyetemi képzés helyett.
Mennyire vonzó a külföldön dolgozók számára, hogy már itthon is jól lehet keresni?
Pulay Gellért: Jelentősen nő azoknak a száma, akik hazajönnek külföldről. A “zseni kategóriát” és a kiemelt tehetségeket itthon is nagyon megfizetik. Ismerünk olyan céget, amelyik hét számjegyű, 3-assal és 4-essel kezdődő fizetést ad Magyarországon.
Azonban senkit nem akarunk azzal áltatni, hogy egy pár hónapos képzés után ilyen összegeket fog keresni,
a tanfolyamok viszont egy jó alapot tudnak adni. Ugyanakkor, ha valaki hajlandó magát képezni, akkor rövid időn belül a magas fizetés egy elérhető perspektíva lehet.
Bár még mindig van olyan ország, ahová anyagi szempontból érdemes menni, mindent összevetve már rég nem low cost ország vagyunk. Nem árban vagyunk kifejezetten jók, hanem ár-érték arányban, ezért választják Magyarországot és hozzák ide a fejlesztési központjukat a nemzetközi befektetők.
Erre jó példa lehet a Sagemcom K+F központja, amely enterprise környezetben valósít meg innovatív energiamenedzsment megoldásokat - természetesen a legmodernebb technológiákkal.
Az informatikusok legnagyobb félelme a szaktudásuk elévülése. Ez valós aggodalom?
Pulay Gellért: A visszajelzések szerint a legtöbben attól félnek, hogy elévül a tudásuk néhány év múlva, ha nem fejlesztik. Nyomást jelent, hogy szinte hetente megjelenik egy új technológia, és nem mindig lehet tudni, mi az, amivel érdemes foglalkozni, és mi az, ami tiszavirág életű lesz. Arról azért nincs szó, hogy teljesen lecserélődik minden, de muszáj lépést tartani a fejlődéssel. Sok cég el is várja, hogy az IT-sek autodidakta módon képezzék magukat. Ezért is hoztuk létre a versenyt, hogy a résztvevők játékos módon tudják pozícionálni magukat, fejleszteni és frissen tartani tudásukat.
A magas fizetés nem minden, a fejlődési lehetőség is fontos az IT-soknak. Tisztában vannak ezzel a hazai cégek?
László Levente: Igen, tisztában vannak ezzel, de azért általánosságban elmondható, hogy nem élezik ki erre a kommunikációjukat. Nagyon fontos, hogy hogyan tudja megmutatni egy vállalat, hogy garantáltan biztosít továbbképzést a cégen belül; legyen az külső vagy belső képzés, olyan, ahol a megszerzett tudás piaci szempontból is érték marad.
De ehhez irányt is kell adni a munkavállalóknak.
Nem elég az, hogy tessék, itt van 400 ezer forint,
képezd magad, hanem meg is kell mutatni, hogy mit tanuljanak, és miért pont azt, és hogy ez milyen értékeket fog jelenteni a cégnél, mennyivel többet fognak érni a munkaerőpiacon.
Az a tapasztalatunk, hogy a cégeknek sokkal több konkrétumot kellene mutatniuk magukról.
Mi az, amivel még vonzóvá lehet tenni egy céget az IT-s szakemberek számára?
Pulay Gellért: Egyre inkább szempont, hogy mennyi szabadidejük marad és mivel töltik el azt. Kiemelten fontos, hogy hol van a munkahely, hiszen nem mindegy, hogy mennyi időt kell eltölteni ingázással, de ha nem túl jól megközelíthető, akkor lehetőségük legyen home office-ra, továbbá az is szempont, hogy milyen minőségű a munkakörnyezet. Ezzel szemben továbbra is van olyan munkaadó, aki azt mondja, hogy aki ragaszkodik a home office-hoz, az gyakorlatilag “fizetett munkakerülő”.
Tény, hogy az otthoni munkavégzésre komolyan fel kell készülni, ugyanakkor komoly probléma, hogy itthon még mindig nagyon kevés munkáltató hajlandó erre. Sok IT-s csak azért keres külföldi lehetőséget, hogy végezhesse a munkáját pl. a Balaton-partról. A legtöbben, akik távolról dolgoznak, külföldre dolgoznak.
László Levente: Mi arra biztatjuk a cégeket, hogy mutassák meg magukat ilyen szempontból is nálunk. Cikkeinkben a szakmai tartalmak mellett ezekkel a témákkal is aktívan foglalkozunk. Sok helyen már jól működik a home office, és aki tud erről jól kommunikálni, az előnyt fog szerezni a munkaerőpiacon.
A versenyünket éppen ezért alkottuk meg úgy, hogy online, mindenki számára elérhető és rugalmas legyen - jól tudjuk, hogy sokan komfortosabban érzik magukat a saját környezetükben, és szeretik, ha maguk oszthatják be az idejüket.
Idén hány szektorban indulhatnak a jelentkezők?
Jakab Tamás: Most 21 meghatározó területet fedtünk le az informatika több száz területe közül. A jövőbe mutató, legmodernebb technológiákkal kapcsolatos kérdésekre lehet számítani. Ez egyben lehetőség is, hogy a jelentkezők tudják, mennyire vannak képben az újdonságokkal, képezhetik magukat, miközben összemérik a tudásukat több száz másik szakemberrel.
A III. Országos IT Megmérettetés 2019. szeptember 26-án indul, 21 szektorban. Hét héten keresztül, heti egyszer, nagyjából 10-15 percet kell a feladatok megoldásával eltölteni szektoronként. A verseny abszolút győztesét Kínába repítik, a világ egyik legnagyobb technológiai vállalata, a Huawei Technologies shenzheni központjába, hogy testközelből nézhesse meg a jelen és a jövő meghatározó ICT technológiáit.
A III. Országos IT Megmérettetés 21 szektora - KATTINTSON!
Zárójelben a hitelesítő cég neve