Aliz
7 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

A hormonmentes fogamzásgátlásé a jövő?

Amit tudni kell a modern születésszabályozásról

2 cover-sex.png
2019.09.26. 06:36 Módosítva: 2019.09.26. 19:41
Egy nő élete során átlagosan kb. 30 évig használ valamilyen fogamzásgátló eszközt vagy módszert – legalábbis azokban az országokban, ahol ez kulturálisan elfogadott, és anyagi akadályai sincsenek a születésszabályozásnak. Magyarországon, elég rosszul állunk a tájékoztatás és a fogamzásgátlókhoz való hozzáférés tekintetében Európa más országaihoz képest, de nálunk is egyre többen váltanának korszerű hormonmentes fogamzásgátlásra. Tények, módszerek, trendek és rengeteg információ a Fogamzásgátlás Világnapja alkalmából.

A nem kívánt terhességek elkerülésérére számos módszer alakult ki az évezredek során, a különféle növények alkalmazásától a kezdetleges óvszereken át a babonákig. A modern fogamzásgátlási eszközök, amelyek kellően körültekintően használva közel teljes biztonsággal akadályozzák meg a teherbe esést, a 20. század második felében jelentek meg.

Ma már számos alkalmi, rövidebb- és hosszú távú módszer közül választhatunk, nemi életünk rendszeressége, a családtervezés vagy egészségi állapotunk függvényében.

A módszerek és eszközök biztonságának mértékét a Pearl-index jelzi:

ez egy sikertelenségi arány, ami azon nők százalékos hányadát mutatja meg, akik az adott módszer alkalmazása mellett 1 év alatt teherbe esnek. Két értéket tüntetnek fel az egyes módszerek mellett: az átlagos és a körültekintő használat során bekövetkező fogamzások arányát. Minél alacsonyabbak az index számai, annál biztonságosabbnak számít egy metódus.

A születésszabályozás - a fogamzásgátlók és a megfelelő szexuális felvilágosítás fontosságát nem lehet l eléggé hangsúlyozni. Csak a legfontosabb érvek közül néhány: évente közel 90 millió a nem kívánt terhességek száma. A fogamzásgátlás a fejlődő országokban javítja a gyerekek túlélési arányát, azáltal, hogy így több idő telhet el a terhességek között. A születésszabályozás a család életminőségét is magasabb szintre emeli, több esély és pénz jut a gyerekek iskoláztatására. Ahogy a fejlett országokra is igaz, hogy a kamaszkori terhességeknél több az esély arra, hogy a baba koraszülött lesz, vagy túl alacsony súllyal születik.

A fogamzásgátlás és a felvilágosítás sok helyen még mindig tabu

A fogamzásgátlók elterjedésének és használatának kulturális, vallási és természetesen anyagi tényezői is vannak, ahogy az sem mindegy, mennyire elérhetők az egyes készítmények és eszközök. Kínában például növekszik a házasság előtti szexuális kapcsolatok száma, a fiatalok tájékoztatása ugyanakkor nem tart ezzel lépést. Az állam a házasságban élők ellátására fókuszál, és sok esetben maguk a szülők ellenzik az iskolai szexuális felvilágosítást. A 2017-ben elvégzett 9 millió terhességmegszakítás csaknem felét 25 év alatti nők kérték.

Afrika számos közösségében a nagy család és a sok gyerek magasabb státuszt jelent
Afrika számos közösségében a nagy család és a sok gyerek magasabb státuszt jelent

Japánban a párok 80 százaléka óvszerrel védekezik, a nők tartanak a fogamzásgátló tabletták mellékhatásaitól, ezenkívül máig tabu övezi a nőgyógyászati vizsgálatot, a gyógyszerhez jutás drága és bonyolult – ellentétben az abortusszal. Ausztráliában a szájon át szedhető hormonális fogamzásgátlók a legnépszerűbbek, ezt az óvszer és a vaszektómia követi, az Egyesült Államokban a tabletta, a sterilizáció és az óvszer a legelterjedtebb fogamzásgátlási módszer. Afrika számos közösségében a nagy család és a sok gyerek magasabb státuszt jelent, a fogamzásgátlás pedig a szegénység, illetve a közösség negatív megítélésétől való félelem miatt nem opció a nők jelentős részének. Világszinten jellemző probléma, hogy a születésszabályozás módszereivel élni kívánó nők egy része egyáltalán nem jut fogamzásgátlókhoz, de még információhoz sem.

Ha az európai helyzetet nézzük, akkor kiderül, hogy Magyarország az egyik leginkább elmaradott ország a fogamzásgátlás területén. Az Európai Parlament "Szexuális és reprodukciós jogok" fórumának képviselői által készített "Fogamzásgátlási Térkép" 46 európai országot rangsorolt az alapján, hogy mennyire könnyű vagy nehéz fogamzásgátlóhoz jutni, és milyen lehetőségek vannak a születésszabályozásra, mennyire részletesen tájékoztatják a nőket ezekről, és milyen anyagi terhet jelent a készítmények, eszközök beszerzése.

Az infografikához a következő forrásirodalmat használtuk fel: CDC.gov, Hormonmentes.hu, Ragaszkodjhozza.hu
Az infografikához a következő forrásirodalmat használtuk fel:
CDC.gov, Hormonmentes.hu, Ragaszkodjhozza.hu

Míg Belgiumban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban a fogamzásgátlóhoz jutás és a tájékoztatás a legjobb a kontinensen, a kelet-közép-európai országok kapták a legrosszabb minősítést.

Magyarország a 43. helyen áll, hozzánk képest csak Lengyelországban, Oroszországban és Fehéroroszországban rosszabb a helyzet.

Ennek egyik oka az, hogy a kelet-európai országok a modern fogamzásgátló módszerek elterjedése előtt, az 50-es években legalizálták az abortuszt, aminek következményeként ez vált az elsődleges születésszabályozó módszerré, írja a Makay Zsuzsanna: Fogamzásgátlási módszerek alkalmazása a párkapcsolatban élő nők körében című, 2014-ben megjelent tanulmányában. A nyugati országokban viszont előbb népszerűsítették a fogamzásgátlók használatát, és csak néhány évvel később liberalizálták a terhesség-megszakítást, ami így csak végső megoldásként jött szóba a születésszabályozási lehetőségek között.

shutterstock 1037269378

A másik ok az, hogy a katolikus egyház a „természetes családtervezést” támogatja, azt, hogy a házastársak a terméketlen időszakra korlátozzák a nemi érintkezésüket.

Rengeteg nő nem jut fogamzásgátlóhoz – és nemcsak anyagi okokból

Több mint 200 millió nő van világszerte, aki nem dönthet a szexualitással és a gyermekvállalással kapcsolatos kérdésekben, vagyis nem dönthet arról, hogy mikor és hány gyermeket szeretne. Nemcsak a fejlődő országokra jellemző, hogy a szegényebb nők nehezen jutnak hozzá a családtervezéshez kapcsolódó egészségügyi szolgáltatásokhoz, és emiatt nagy a kockázata annak, hogy nem kívánt terhességet kell vállalniuk, vagy annak, hogy abortuszra kényszerülnek. Ehhez jön még az a tényező is, hogy sokszor a közösségük, vagy a családjuk is ellenzi a fogamzásgátlást. Az önrendelkezés hiánya pedig az oktatásra, a jövedelemre is kihat, és lehetetlenné teszi, hogy a nők saját maguk alakítsák a jövőjüket.

Az ENSZ Népesedési Alapjának (UNFPA) 2019-es jelentése szerint világszerte 200 millió nő nem jut fogamzásgátlóhoz.

Egy 2017-es tanulmányból pedig kiderül, hogy évente 89 millió nő esik teherbe a szándéka ellenére, az abortuszok száma pedig 48 millió.

A párkapcsolatban vagy házasságban élő, fogamzásgátláshoz nem jutó nők száma. Forrás
A párkapcsolatban vagy házasságban élő, fogamzásgátláshoz nem jutó nők száma. Forrás

 

Egyre többen keresik a hormonmentes megoldásokat

A számos elérhető módszer közül Magyarországon az óvszer használata a legjellemzőbb, ezt követi a fogamzásgátló szedése és a megszakított közösülés. Nem törvényszerű azonban az, hogy mindenképp tablettára vagy hüvelygyűrűre beszél rá minket a nőgyógyász. Akkor sem, ha a hormontartalmú módszerek használatának nincs egészségügyi akadálya.

„Egyre gyakoribb, hogy a páciens hormonmentes megoldást szeretne, és ezt a preferenciát figyelembe szokták venni az orvosok” - mondja Dr. Virágh Gabriella háziorvos.

„Európában már tendencia, és Magyarországon is látszik, hogy egyre kevesebben használnak hormontartalmú gyógyszereket, és egyre népszerűbbek a hormonmentes megoldások”.

 

A Májbetegért Alapítvány kezdeményezésére

olyan nők is hozzájuthatnak hormonmentes, (IUB Rézgyöngy-Ballerine) méhen belüli fogamzásgátló eszközökhöz, akik egyébként nem engedhetnék meg maguknak. 

Az egyik ok az, hogy több hölgy öregszik ki a fogamzóképes életkorból, mint ahányan belépnek, a másik ok pedig az, hogy a fiatalabb generáció igyekszik egészségesebben és környezettudatosabban élni. Odafigyel a táplálkozására és a környezetére is, és zavarja, hogy a hormontartalmú készítményekből a vizelettel hormonok kerülnek az élő vizekbe, és károsítják azélővilágot, teszi hozzá a szakember.

Ezenkívül vannak bizonyos betegségek, amikor a szakmai irányelvek szerint eleve nem szabad hormontartalmú gyógyszert adni.

Például abszolút kizáró ok, ha valakinek volt már emlőrákja vagy akár jóindulatú, hormonfüggő emlődaganata, és vannak bizonyos véralvadási rendellenességek is, amikor tilos hormontartalmú gyógyszert adni.

„A relatív kizáró okok fennállása esetén tulajdonképpen lehet hormonális fogamzásgátlást alkalmazni, de inkább kerülendő. Ilyen például, amikor valakinek több rizikófaktora is van: elmúlt 35 éves, dohányzik, magas a vérnyomása, cukorbeteg, el van hízva - ha ebből legalább három tényező megvan, akkor már nem tanácsos az illetőnek hormontartalmú gyógyszert használni. És tilos a májbetegeknek is, de az epeköveseknek, és a súlyosan visszereseknek sem javasoljuk. Ezt mindig egyénileg kell mérlegelni” - magyarázza Dr. Virágh Gabriella.

 

Angliában csökken a fogamzásgátló tablettát szedő nők száma: négy év alatt nagyjából 600.000 nő hagyott fel a tablettaszedéssel, mert egyre több alternatív fogamzásgátló módszer érhető el, amivel kiküszöbölhető a mellrák, a vérrögök és depresszió gyakoribb előfordulásával is összefüggésbe hozott hormonális szerek szedése. És hogy mit használnak helyette? A magát orvosilag hitelesített fogamzásgátló módszerként hirdető Natural Cycles alkalmazást, spirált és más méhen belüli eszközöket használó nők száma harmadával nőtt 2011 és 2017 között. 

 Hozzá kell tenni, hogy az említett applikáció mégsem bizonyult teljesen biztonságosnak.

De milyen biztonságos alternatívák léteznek, ha nem akarunk hormontartalmú készítményeket szedni? Sokan naptár-alkalmazásokat használnak, van már olyan is, ami orvosilag hitelesítve van, és továbbra is elterjedt a gumióvszer, ami véd a különféle szexuális úton terjedő betegségek ellen is, sorolja a háziorvos.

„Lehet használni különféle krémeket, géleket és szivacsokat, de ezekkel az a probléma, hogy nem igazán megbízhatóak. Ha igazán hatékony hormonmentes megoldást keresünk, a méhen belüli eszköz a legbiztonságosabb. Egyszer kell felhelyezni és utána nagyon sokáig nem kell vele foglalkozni, nincs használói hiba, ami ugye a tablettánál és az óvszernél is előfordulhat”.

Korszerű módszerek

A méhen belüli eszközök közül is a modernebbet ajánlja a szakember. Korábban az összes méhen belüli eszköznek „T” alakja volt, hogy könnyű legyen felhelyezni a méhnyakon keresztül, de ezek a karok beakadhatnak és letörhetnek. A rézgyöngy ezzel szemben egy, gömb alakú eszköz, amit ki lehet egyenesíteni a felhelyezés időszakára, de azonnal visszanyeri az alakját, amint felkerül a méhüregbe. A hatóanyaga 100%-os réz, ez fejti ki a fogamzásgátló hatást:

rézion koncentrációt hoz létre a méhüregben, és ezáltal megakadályozza a spermiumok mozgását.

A születésszabályozás módszerei fokozatosan fejlődnek, léteznek férfiak számára elérhető injekciós, ideiglenes és hosszú távú megoldások is. Számos szervezet és alapítvány dolgozik azon, hogy a fogamzásgátlás módszerei és az ezzel kapcsolatos információk a világ minden részén elérhetőek váljanak, és egyre kevesebb tabu övezze a tudatos családtervezést. Ezen is múlik a jövőnk.

Fogamzásgátló eszköz használata előtt mindenképpen konzultálni kell a nőgyógyásszal, hormontartalmú eszköz vagy gyógyszer választása esetén pedig ragaszkodjunk az alapos kivizsgáláshoz!

BRAND & CONTENT Brand & Content

A cikket a Brand & Content készítette az Adexilis Hungary megbízásából, nem az Index szerkesztősége. 
Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.