Micsoda a D-vitamin?

2020-ban szinte mindenki tudja, hogy a vitaminok a szervezet egészséges működéséhez fontos anyagok. Jelentőségükkel úgy nagyjából száz éve foglalkozik a tudomány – felfedezésük, szerkezetük, hatásuk vizsgálata pedig csak a 20. század elején kezdődött el.

A legtöbb vitamint valamilyen betegség kezelése során fedezték fel, például a C-vitamin felfedezése közismerten a skorbuthoz kapcsolódik. Ismert tény, hogy a földrajzi felfedezésekkel sűrűsödő hosszú hajóutak során a tengerészek megbetegedtek. Ínyvérzés, a fogak kihullása, a végtagok bevérzése, fertőzések, gyulladások jártak együtt a súlyos C-vitaminhiánnyal, azaz a skorbuttal, amit már a 16-17. századtól képesek voltak kezelni. Ki citromlével, ki friss gyümölcsökkel, ki savanyú káposztával – a lényeg egy volt: rájöttek, hogy ezeknek a fogyasztása megelőzi a betegség kialakulását.

Hogy pontosan mi a gyógyhatásuk gyökere, még nem tudták, és sok összefüggés is hiányzott – a konkrét felfedezéshez még évszázadok kellettek. A C-vitamin azonosításának magyar vonatkozása is van, összeforrt Szent-Györgyi Albert nevével.

A D-vitamin esetében is egy betegség, az angolkór jelentette az ugródeszkát a kutatásokhoz. A betegség diagnózisát először az ipari forradalom alatt írták le Angliában és Észak-Amerikában: azt figyelték meg, hogy különösen a szegény, rossz körülmények között élő városi gyerekek körében jellemző. Ma már tudjuk, hogy a hiányos táplálkozásukból fakadó alacsony D-vitamin szint miatt betegedtek meg. A D-vitamin hiány miatt nem kielégítő a kalcium és a foszfor felszívódása a szervezetben, ez pedig a csontok lágyulásához vezet. Már a 19. század végén rájöttek, hogy az angolkór a napfényhiány és a rossz táplálkozás számlájára írható.

Természetesen a felfedezésük óta a mai napig folynak a kutatások, viták jelentőségüket, szerepüket illetően.

Pár szó a C-vitaminról

A legtöbb emlősállat képes aszkorbinsavat, azaz C-vitamint szintetizálni, ez a képessége azonban a főemlősöknek, így az embernek is elveszett. A folyamat nagyja érdekes módon megmaradt a szervezetünkben, csupán az utolsó enzim hiányzik.

A C-vitamin hatása nagyon szerteágazó, bár nagyrészt még tisztázatlan. Antioxidáns hatású, képes korlátozni a, illetve az immunrendszer működésében is szerepet játszik, befolyásolja a fehérvérsejtek aktivitását.

Nagyon sokan hozták összefüggésbe a C-vitamint a megfázás és nátha tüneteinek kezelésével, gyógyításával, ám ezt az állítást valójában nem sikerült bizonyítani – tudtuk meg Lakatos Pétertől, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának egyetemi tanárától.

A D-vitamin nem vitamin

Dr. Lakatos Pétertől, aki a 2012-es hazai D-vitamin konszenzus megalkotásában is részt vett, megtudtuk, hogy a D-vitamin egy valószínűleg véletlenszerűen létrejött szerves, szteránvázas molekula, amelyik képes elnyelni az UV fényt, vagyis az UV fotonokat. A D-vitamin alapmolekula az UVB fotonok hatására alakul ki, majd átalakul át aktív D-vitaminná a szervezetben.

500 millió évvel ezelőtt azok az egysejtű organizmusok, amik el tudták nyelni az UV fotonokat, evolúciós előnyhöz jutottak. Ezek a fotonok ugyanis károsítják a DNS-t, így ezzel a védekező mechanizmussal felvértezett egysejtűek tovább tudták örökíteni DNS-üket. Végeredményben azok az élőlények tudtak eluralkodni a Földön, amelyekben megvolt ez a képesség.

„Az egyre fejlettebb élőlények kialakulásával a génállomány egyre nagyobb hányadára volt hatással a D-vitamin, ma a teljes genetikánk 10 százalékát befolyásolja, irányítja” – meséli Lakatos Péter.

„Ennek a nagyon ősi molekulának a hiánya nagyon sok élettani folyamatot befolyásol. A legismertebb a már említett csontrendszerre gyakorolt hatása, ami az angolkór kapcsán merült fel. A D-vitamin azonban megtalálható a tengeri egysejtűekben ma is, és megvolt akkor is, amikor még sem csontváz, sőt, még kontinens sem volt”– magyarázza a szakértő.

Mi mindenre hat a D-vitamin?

Az elmúlt évszázadban a D-vitamin számtalan hatására derült fény – tudtuk meg a szakembertől. Szerepet játszik a sejtosztódásban, és az immunrendszer normál működéséhez is hozzájárul. Igazán új felfedezés a D-vitaminnal kapcsolatban, hogy a reproduktív rendszerre is hatással van – mondja Lakatos Péter, aki azt is leszögezi, hogy a terhes nők normál D-vitaminszintjének fenntartása kiemelten fontos a saját és a magzat érdekében egyaránt. Az anya vérében mérhető szint befolyásolja a köldökvér D-vitamin szintjét, ha pedig az anya jól ellátott, akkor abból a magzatnak előnye származik. Ezen túl a D-vitamin hozzájárul a normál izomfunkciók fenntartásához, illetve a normál fogazat fenntartásához is.

Láthatjuk, hogy e két létfontosságú anyag teljesen más, összehasonlításuk, rangsorolásuk ezért értelmetlen, mindkettőre egyaránt szüksége van a szervezetünknek. Hogy pontosan milyen előnyünk származhat még a fentieken túl, azt kideríteni a jövő kutatóinak feladata.

^{Források:
Kelemen János: Vitaminok. Az Orvosi Laboratóriumi és Képalkotó Diagnosztikai Analitikus alapszak hallgatói részére, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2014
Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében. Orvosi Hetilap, 153. évfolyam (2012), 5-26. oldal}

BRAND & CONTENT

---