Eufória és hétköznapok – 30 éve zárult a rendszerváltás

További Brand and Content cikkek

Harminc éve, az első szabadon választott országgyűlés és az Antall-kormány megalakulásával új időszámítás kezdődött Magyarországon. Lezárultak az euforikus rendszerváltó évek, hogy átadják a helyüket a dolgos és demokratikus hétköznapoknak. Képválogatásunkban ezt a történelmi időszakot idézzük meg, a kísérőszövegek az Országút kulturális-közéleti lap szerzőitől származnak - Jeszenszky Gézától Szekfü Andrásig.

Ugyan ma is történelmi időket élünk a koronavírusnak köszönhetően, de épp ellenkező előjellel, mint harminc éve. 2020 a bezárkózás és lelassulás éve, ezzel szemben 1990-ben nem csak megnyílt az ország, de olyan sebességgel követték egymást a történelmi események, hogy csak kapkodta a fejét, aki megélte.

Elkezdték kivonni az „ideiglenesen” itt állomásó orosz csapatokat és szabad választásokat tartottak. Megválasztották Göncz Árpád köztársasági elnököt és létrejött az országgyűlés, valamint a kormány. Antall József éppen 30 éve, május 22-én terjesztette elő kormánya programját, mely másnap hivatalosan is megalakult. Létrejött az értéktőzsde és három napra lezárták az utakat a taxisok a benzinárak emelése miatt.

Az elképesztően sűrű időszak hangulatát idézik meg az alábbi képek, ábrázoljanak történelmi eseményt vagy banális hétköznapi jelenetet. A képekhez az online és print lapként is létező Országút szövegeinek részletei társulnak. Van köztük visszaemlékezés, történelmi elemzés és szépirodalmi alkotás egyaránt.

A ma megjelenő Országút tartalmáról: „Kivételesen tematikus lapszámot állítottunk össze a rendszerváltás 30. évfordulója alkalmából. Szerzőink részben az akkori és a mai magyar nézőpont összevetésével, a kortárs tapasztalatok (így például Jeszenszky Géza a politikatörténet vagy Alföldy Jenő az irodalomtörténet) alapján értékelik a politikai-társadalmi-gazdasági átalakulást, részben a brit (John O'Sullivan) és a közép-európai szemszögből. Bakk Miklós a román, Petr Orság a cseh, Jacek Karnowski a lengyel rendszerváltoztatást elemzik. Zenetörténész (Csatári Bence a könnyűzene, Windhager Ákos a klasszikus zene oldaláról) és művészettörténész (Mészáros Flóra) is megnyilatkozik, valamint izgalmas szépprózák olvashatók Mezey Katalin, Fehér Béla és Száraz Miklós György tollából".

Vörös csillag.
___

"Az egész életem tiltakozásban telt el. A harcos ateizmus jegyében támadtak mindenkit, aki úgy gondolkodott, mint én is. Az egyházi személy harmadrendű állampolgár volt, a vallásos ember másodrendű, elsőrendű állampolgár pedig az lehetett, aki kiegyezett az akkori viszonyokkal. Ötvenéves voltam, amikor elérkezett számomra a rendszerváltoztatás öröme, onnantól azt tehettem, amiért pap lettem, amire – mint bármelyik más ember is – az életemet szenteltem, elajándékoztam másoknak. "
(Kozma Imre atya) (Fotó: FORTEPAN / Szigetváry Zsolt)

Budapest 1990. október 26. A benzináremelés ellen tiltakozó taxisok demonstrálnak a lezárt Erzsébet híd pesti hídfőjénél. (MTVA Képarchívum)
___

"–Száz forint azért nem lett a benzin… És szerintem nem ez a megoldás.
– Nem ez, persze. Hanem, hogy leengedik szépen a benzinárat. Megtanulja a Tanár úr egyszer s mindenkorra a leckét. Meg lehet egyezni a fiúkkal… ha nem is szeretik a sok pofázást…
– Nem a pofázáson múlik – mondta János csendesen.
– Lehet, hogy tizenöt millió magyar miniszterelnöke… de ez nem jelent tizenöt millió jótanulót… Az első nyakatekert mondata közepén, én bizony, katt, lezárom a tévét, vagy keresek valami mást. Nem bírom a szövegelését. Hallgatod, hallgatod, és nem derül ki, hogy mit akar. Hát áremelést… De akkor mért nem azt mondja?
–Ha mondta volna – legyintett János –, akkor is lezárták volna a taxisok a hidakat.
–Ezt nem a taxisok csinálják"

(Mezey Katalin: Taxisblokád vagy amit akartok) (Fotó: MTI/ Mónos Gábor)

A Szovjet Hadsereg kivonulási plakátja.
___

"Egyik kedves barátom csak gatyaváltásnak hívja. Azt gondolom, nem gondolja komolyan, nem átgondolt véleményét fejezi ki a dehonesztáló kifejezéssel, író a lelkem, nem képes ellenállni a kísértésnek, a szó varázsának. Aztán elgondolkodom rajta, és elbizonytalanodom. Lehet, hogy igaza van? Hiszen mi változik? Az ember nem. Eszünk, iszunk, alszunk, szaporodunk. Ugyanoda helyezzük a falatot (és miegyebet), ahová negyven, négyszáz vagy négyezer éve. Mi változik? A ruha. A csín. A körülmények. Tényleg, mi változott meg az elmúlt harminc évben? Mi változott az elmúlt ötven, száz évben? Mit tanultunk? Mitől vagyunk többek, jobbak? Mitől állunk ma nyerésre? Nyerésre állunk?"
(Száraz Miklós György: Csodavárók) (Fotó: FORTEPAN / Erdei Katalin)

Ötvenhatosok tere (Felvonulási tér), a Sztálin szobor egykori talapzatából átalakított dísztribün bontása.
___

"Radicsék tanyasi rokonai talán azt hitték, Pesten még szekérrel járnak, ezért ajándékoztak Radics Sanyinak egy élő tyúkot. Vidd haza, Sanyika, majd meglátod, jobb ez, mint a bolti. Ennek legalább van íze. Sanyi hazavitte, de már a lépcsőházban érezte, hogy ebből baj lesz. A nagyanyja tyúkja rémülten csapkodott a szárnyával, már-már óriásira nőtt a konyhában, és ahogy kibogozták a lábán a madzagot, felröppent a mosogatóba. A gyerekek visítottak, Anikó őrjöngött. Ki az ördög tud levágni egy ekkora tyúkot? Pedig a tyúk nem is volt akkora. Mindennapi tanyasi tyúk volt, csámpás, rémült, soványka, tényleg egészen más, mint a bolti tyúk, amit csak megkopasztva, kibelezve, fóliázva láttak a Radics-gyerekek is. A lakásban hamarosan megjelentek az alsó, a felső szomszédok, ajánlgatták, hogy Sanyi lője le, csak egy puska kell, aztán kész. De mit csináljak egy ekkora döggel, siránkozott Anikó. Le-lő-ni, hajtogatta a rendvédelmis szomszéd."
(Bánki Éva: Telepi tyúk) (Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán)

Magyarország, Esztergom, 1990, A felvétel a szovjet csapatok kivonulása idején készült. A Szovjet Déli Hadseregcsoport harckocsizó gárda hadosztálya elhagyja a várost.
___

"Magyarország helye Európában, a Nyugat oldalán van, nem pedig Kelet-Európában, ahová a szovjet hatalom több mint négy évtizedre bezárta nemzetünket. E mellett két népszavazáson tettünk hitet. Másodlagos kérdés, hogy vannak személyek és politikai irányzatok, ahol ez tradíción alapuló meggyőződés, és vannak, akiknél 'csak' reálpolitika, esetleg opportunizmus, eldobható maszk."
(Jeszenszky Géza: Magyarország és a Nyugat: viszonzatlan szerelem?) (Fotó: FORTEPAN / Szigetváry Zsolt)

Országgyűlés ülése. Baloldalt Andrásfalvy Bertalan, az előtérben Göncz Árpád, Sólyom László, Szentágothai János. Középen áll Antall József miniszterelnök, tőle jobbra Balsai István, őmögötte balra Csóti György.
___

"Nem automatikusan, hanem az Antall-kormány tényleges lépései nyomán a nyugati partnerek és közvéleményük egy-másfél év alatt minden tekintetben elfogadták hazánkat mint stabil, a demokrácia, a piacgazdaság mellett elkötelezett, kül- s belpolitikájában egyaránt kiszámítható, felelősségteljes, külső képében és mentalitásában is nyugati államot."
(Jeszenszky Géza: Magyarország és a Nyugat: viszonzatlan szerelem?) (Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán)

1990.szeptember 19, Budapest, Vörösmarty tér, Margaret Thatcher brit miniszterelnök.
___

"Thatcher második és a dél-afrikainál is sokkal nagyobb teljesítménye volt a berlini fal leomlása. Ez sok kéz műve volt, ám a színdarab első felvonásában a nyugati főszerepeket ő és Reagan játszották (II. János Pál pápával együtt), majd Thatcher nagyon fontos mellékszerepet vitt a második felvonásban is. A fal leomlása két azonnali és nem sokkal később még egy harmadik reakciót váltott ki belőle. Először egyszerű, elsöprő örömet érzett afölött, hogy Közép- és Kelet-Európában az emberek visszanyerték a szabadságukat. Másodszor nyugtalan szorongás fogta el."
(John O'Sullivan: Margaret Thatcher 1989-ben.) (Fotó: FORTEPAN / Szigetváry Zsolt)

Budapest, 1990. szeptember 16.,
Hobo (Földes László) énekel a Hobo Blues Band (HBB) koncertjén Közép-Európa első nemzetközi blues-fesztiválján, melyet szeptember 14-16. között tartottak a Petőfi Csarnokban.
___

"A legendák maguktól születnek. Senki sem csinálhat magának, és mások sem csinálhatnak neki, mert úgy jár, mint Kun Béla.”
(Csatári Bence: Rendszerváltás a Tábortűz mellett) (Fotó: MTI / Földi Imre)

Budapest, 1983. augusztus 18.
Vikidál Gyula Koppány szerepében Szörényi Levente és Bródy János: István a király című rockoperájának ősbemutatóján a városligeti Király-dombon.
___

"A Királydombon az akkori belügyminiszter Horváth István is megjelent, és ott volt Barabás János, népies nevén 'Kopasz' Barabás, egykori KISZ-titkár, aki ekkor az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya helyettes vezetője volt. A domb mögött állt egy büfésor, ott szólított meg: 'Levente, kérdeznék valamit, hogy van az, hogy Koppány szimpatikusabbnak tűnik?' Azt válaszoltam: 'Vikidál baromi jól énekel'. Mit is lehetett volna mondani erre a nyilvánvaló kérdésre? "
(Kiss Eszter Veronika: Nem ilyen lovat akartunk - Interjú a 75 éves Szörényi Leventével) (Fotó: MTI / E. Várkonyi Péter)

"Így maradhat fenn a NEMZETI FILMKULTÚRA”
___

"Jancsóval megbeszéltük, Can Togay kikapta Jancsó kezéből a mikrofont, és elkezdte mondani, hogy elég ebből, és nemzetközi sajtótájékoztatót tartunk. Addigra elkészültek a plakátok, kitettük az oszlopokra, hogy nemzetközi sajtótájékoztató ekkor és ekkor, az új generáció, a filmesek, szóval forradalom! Március tizenötödike! Talpra magyar!”
(Szekfü András: Harminc éve: A magyar film és a rendszerváltás. Karantén-esszé, első rész) (Fotó: Szekfü András, sk)

___

A cikket a Brand & Content készítette az Országút megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.