Vencel
10 °C
20 °C
Index - In English In English Eng

Karantén után már parkolni is érintésmentesen szeretnénk

BAH csomópont 2020
2020.07.11. 09:52
A belvárosi parkolóhely-keresés a nagyvárosi lét egyik átka - a forgalmas utcákon való körözés nem csak stresszes, hanem a környezetet is szennyezi. Bár a járvány alatt megcsappant az autózók száma, az ingyenes parkolás utolsó időszakában már újra sokan ültek kocsiba. A pandémia előtt készült felmérésünk eredménye mellett a PARKL közelmúltbeli adatait is megosztjuk, és egy Totalcar szerzőt is megkérdeztünk a parkolási gondok megoldási lehetőségeiről.

Parkolási szokásaink igen eltérőek: van, akinek annyira sok stresszt okoz, hogy inkább otthon hagyja a kocsit, mások viszont nem hajlandók az úti céljuktól 5 percnyi sétatávolságnál messzebb letenni az autót – tudtuk meg a PARKL megbízásából végzett felmérésünkből, melyet közel ezren töltöttek ki még a karantén előtt.

Kapcsolódó
Szeret ön parkolni? Árulja el!
  • Támogatott tartalom

Szeret ön parkolni? Árulja el!

Könnyen talál parkolóhelyet vagy minden percét megszenvedi a keresésnek?

Talán nem meglepő, hogy a parkolás sokak szerint időigényes és stresszes folyamat, a kitöltők több mint felének alkalmanként 5-10 percet, minden negyedik résztvevőnek 10-20 percet vesz el az életéből, hogy letegye a kocsit. Az is kiderült a kérdőívből, hogy a parkolóhely-keresők ötödét mindig kiakasztja a körözés, közel harmaduk pedig „gyakran felhúzza magát emiatt”. Csak 9 százalékuk jelölte meg azt, hogy a parkolás kérdésköre sosem billenti ki a zen állapotból. Van, aki inkább el sem indul autóval, mert nem akar a parkolóhely-keresésre időt szánni - válaszadók több mint harmadával gyakran előfordul ez.

Amennyiben mégis az autót választjuk, szeretünk az úti célhoz közel kiszállni. Maximum 5 perc séta az ideális a kitöltők 45 százaléka szerint, 5 százalék pedig azt a választ jelölte be, hogy „Ha autóval megyünk, autóval megyünk! Szóval maximum 1 percnyi sétára” teszi le a kocsit.

A PARKL arra is kíváncsi volt, hogy a pandémia alatt mennyire alakultak át az autózási és parkolási szokásaink. Mennyire hatott például az ingyenes parkolás az autósokra? Saját felmérésük szerint kizárólag emiatt a lehetőség miatt az emberek többsége (a megkérdezettek több mint 77%-a) nem használta többet az autóját a vizsgált időszakban. A válaszadók negyede főképp egészségvédelmi szempontokat figyelembe véve döntött az autóhasználat mellett.

Ami a parkolóhely-keresést illeti: a válaszadók több mint fele egyetértett azzal, hogy többet vesződtek a keresgéléssel - ez átlagosan 5-10 perccel többet jelentett -, és 52%-uk nyilatkozott úgy, hogy stresszesebb is volt, mint a járványidőszak előtt.

Elfelejtjük, elrontjuk, megbüntetnek

A parkolás a stresszen kívül is okozhat kellemetlen pillanatokat, például elfelejthetjük, hol hagytuk az autót. Bár a válaszadók 56 százalékával ez még soha nem fordult elő, 40 százalékukkal már megesett néhányszor, 1,6 százalékuk pedig notórius gépjármű-elhagyó.

Karantén előtti kérdőívünk szerint kitöltők közel negyedével fordult elő, hogy megbüntették lejárt parkolás miatt, a zónakód megadásával minden ötödik autósnak akadtak már gondjai, 58 százalék pedig időnként többet fizet a kelleténél, ugyanis elfelejti leállítani a parkolást. Az alkalmanként fizetett parkolási díj tehát mindenkinek csak nyűg és stresszforrás. Még úgy is, hogy aprót már csak a válaszadók 27 százaléka dobál az automatába, a többiek SMS-sel (36 százalék) vagy valamilyen mobil applikációval (37 százalék) rendezik a parkolást.

És hogy mennyibe kerül a kocsi leparkolása az olvasóknak? Olvasóink 44 százaléka havi szinten 2000 forintnál kevesebbet költ parkolásra, közel 30 százalék 2-5000 forintot, 9 százalék pedig 5-10 ezret.

A jövő az érintésmentes parkolás

Az ingyenes parkolás időszaka elmúlt, autónk leparkolásáért a jövőben ugyanúgy fizetnünk kell. Bár a PARKL-kutatásban válaszolók kétharmada alapvetően nem szeretne változtatni parkolási szokásain, a díj kifizetését jegy nélkül, kérintésmentesen kívánja intézni a jövőben. A kitöltők harmadának nagyon fontossá vált az érintésmentesség a szolgáltatások terén, sőt, 80%-uk a jövőben is előnyben fogja részesíteni a kontaktmentes parkolási ügyintézést a készpénzes ügyintézéssel szemben. A kutatás eredményeiből is látszik, hogy az érintésmentesség a járvány után nemcsak elvárt, hanem alapvető szolgáltatás lett az emberek életében: a vírushelyzet még inkább rávilágított arra, hogy nem csak, hogy egyszerűbb, de higiénikusabb is, ha nem kell az automatához vagy készpénzhez hozzáérni.

Több P+R parkoló kellene az ingázóknak

A parkolással kapcsolatos kérdőív kitöltőinek közel fele gondolja úgy, hogy megoldás lehetne a „több parkolóhely a föld alatt” és a „kevesebb autó a belvárosban, a külvárosi, agglomerációs tömegközlekedés fejlesztése” válasz is népszerű volt, és érdekes, hogy csak nagyon kevesen látják az autómegosztásban látja a kiutat.

Egy szakértőt is megkérdeztünk arról, hogyan változott a parkolási helyzet az elmúlt 5 évben a fővárosban, és milyen változások bevezetése segíthetne.

Tapasztalataim szerint romlott a helyzet, hiszen ez idő alatt 200 ezerrel nőtt a Budapesten és Pest megyében forgalomban tartott személyautók száma, így az most mintegy 1,2 millió darabra tehető, ráadásul az állománybővülés üteme is gyorsult évente 1-1 százalékkal

– mondja Zách Dániel, a Totalcar.hu szakújságírója.

Véleménye szerint a pesti belváros az, ahol sürgős megoldásra volna szükség, de a tömegközlekedési csomópontokon, illetve a vasúti pályaudvarok közelében szükséges P+R parkolók hiányát is említi, melyek nélkül nem teremthető meg a csökkentett autóforgalmú belváros víziója, hiszen egyre többen ingáznak az agglomerációból.

A belvárosi parkolási probléma talán Újlipótváros Dráva utca-Váci út és Szent István körút által határolt részén a leginkább szembetűnő, ahol családonként két parkolási engedély igénylésére van lehetőség, és a parkolóhelyek száma ezt nem alapozza meg. A parkolási gondok ellen folyamatosan tenni próbál a kerület

– teszi hozzá Zách Dániel.

A budapesti helyzet megoldási lehetőségeiként a következőket látja: P+R parkolók építése a városhatáron, tömegközlekedési csomópontokon. A körvasút és a reptéri vasút megépítése, a metróhálózat továbbfejlesztése és a járműmegosztó szolgáltatások szélesebb körű terjesztése, illetve a telekocsi szolgáltatások nagyobb arányú igénybevétele.

A belvárosi parkolást tehát több fejlesztés együtt teheti hatékonyabbá:

a „láthatatlan” parkolóhelyek elérhetővé válása és a tömegközlekedés fejlesztése mellett az autósok hozzáállásának változására is szükség van. Csak így lehet élhetőbb a belváros.

BRAND & CONTENT Brand & Content

A cikket a Brand & Content készítette a PARKL megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.