A legjobb osztrák túrák kezdőknek, haladóknak és profiknak

Ausztria kétharmada fenyvesekkel teli hegyvidék több, mint húsz 3500 méter feletti hegycsúccsal, bővizű vad folyókkal, huszonötezer kisebb-nagyobb tóval és barátságos dombokkal, fennsíkokkal. Az alpesi táj meditatív hangulata mellett bőséges adrenalinemelő programot is tartogat, a kalandparkoktól a raftingon át a nálunk inkább via ferrata néven ismert Klettersteigig.

A változatos nehézségű túrautakat kiváló infrastruktúra jellemzi, szállás terén széles a kínálat: hangulatos hüttéktől kempingeken át a turistaházakig. A hőség elől nemcsak a számtalan tóparti strand egyikére lehet elmenekülni, de a bevállalósabbak akár a hóhatárt is átléphetik.

Egy többnapos kirándulás jobb, mint a családterápia

Akik a túrázásra nem egyfajta életformaként tekintenek vagy gyerekekkel, szeniorokkal együtt vágnának neki az osztrák tájnak, azoknak könnyebb terepet javaslunk sok izgalmas megállóval és mozgalmas off-programokkal, kitérőkkel.

A gyerekek viszonylag hamar elunják magukat, és ha nem szoktak hozzá a gyalogláshoz a friss levegőn, elfáradnak és nyűgösek lesznek, így nekik sok-sok erdei élménnyel és játékos megoldásokkal megspékelt gyerektúrautakat alakítottak ki. Érdemes 1-1 nap alternatív programot, strandolást vagy kalandparkozást is beiktatni a nyaralásba. Ilyen például a Katschberg-hágó síközpontja nyáridőben, ahol egy egész napnyi gyerekprogramot hoztak össze nyári bobbal, kötélpályarendszerekkel és GPS-es kincskeresőpályával. (Ausztria élményparkjait ezen az oldalon gyűjtötték össze az ország egész területéről.)

Azokat a kilátópontokat szintén érdemes megcélozni, ahová libegővel lehet feljutni, ami már önmagában is izgalmas program. A legtöbb kilátó környékén sort lehet keríteni rövidebb kirándulásra, akár egy hegyi tóhoz, vízeséshez.

Nem kíván különleges fizikai kondíciót, viszont feltétlenül a látványos útvonalak közé tartozik a Dachstein-hegység függőhídja és a semmibe vezető lépcső, azonban tériszonnyal ezt semmiképpen nem ajánljuk.

Kevésbé jó kondiban lévő túrázók és a szelídebb tájakat keresők választhatják az erdei és tóparti túrákat is a hegyvidékek helyett. Ha kifejezetten a stresszűzés a cél, akkor a WALDNESS* tanúsítvánnyal ellátott úti célokat érdemes felkeresni, ahol célirányos programok és coachok segítenek a minőségi ellazulásban.

Lekapcsolódni a város zajos keringéséről

Alapvetően stresszes napról napra helytállni a taposómalomban, aminek ellensúlyozására az aktív pihenés minden formája ajánlható, minél változatosabb, annál jobb. Bár a közepes nehézségű többnapos túrákhoz vagy a vadvízi evezéshez azért kell egy kis kurázsi, mint minden más esetben, itt is igaz: csak elkezdeni nehéz.

Kezdésnek napi 10-15 km-es, könnyű vagy közepes nehézségű táv ideális, mint például az Iseltrail 5 napos, kisebb szakaszokra osztott túrája Kelet-Tirolban.

Aki valami merészebbre is vállalkozna, bújjon neoprén ruhába és próbálja ki az ösvények helyett a folyómederben vezető kalandtúrát (canyoning) például a Salza mentén. Rövidebb, de meglehetősen kalandos gyalogbúvárkodásba is érdemes belekóstolni az Attersee hátországában található Gimbach-kaszkádok és a vízesés meghódítása során, ami bár hagyományos gyalogtúrának indul, viszont 5 km után előkerül a neoprén ruha és a búvárszemüveg is, és a következő szakaszt már úszva kell megtenni.

Bátorságpróbáló program a sziklamászás. Kezdőként és haladóként is ajánljuk a létrákkal, kábelekkel és kapaszkodókkal felszerelt meredekek meghódítását Ausztria számtalan kiépített Klettersteig útvonalán.

Bár kívül esik a gyalogtúra kategóriáján, még vállalható az extrém sport faktora a raftingnak Ausztria legmagasabb csúcsai közelében, így az Isel akár vadabb folyószakaszain vagy a könnyű és közepes nehézségű Salza folyón.

A legnagyobb kihívás önmagunk legyőzése

Hosszabb és nehezebb túrákhoz már elhivatottság sem árt, ahol a teljesítmény és a rutin is fontos tényező. A magaslati túrautak éppen ilyenek: nem egyszerűek, de nem is leküzdhetetlenek. Lassan, megfontoltan, néhol gleccsereken, komolyabb nehézségeken átlendülve kell feljutni a csúcsig. Kétségkívül hipnotizáló a 2-3 ezer méter magasságban vezető út a sziklaormok között. Az útvonalat úgy alakították ki, hogy hüttétől hüttéig megfelelő kondíció birtokában teljesíthető legyen. Mászófelszerelésre - beülő, védőfelszerelés, téli ruházat – a magas csúcsok vidékén biztos, hogy szükség lesz és sportbiztosítást is javasolnak.

Aki a nehézségi fok helyett inkább a távolság leküzdését tűzné a zászlajára, azoknak ajánljuk a tartományokon vagy országokon átívelő túrautakat. Nagyon izgalmas terepet és változatos látnivalót tartogat a Gleccsertől a borig útvonal, amely a 2995 méter magas Dachstein gleccsereinek jégországából a stájerországi borvidékig vezet, két alternatív leágazással. különlegesség a 350 km hosszú, 35 tavat összekötő Salzkammergut túraút 20 szakasza helyenként több ezer méternyi szintkülönbséggel.

Aki az erejét tenné próbára, hódítsa meg a komolyabb besorolású via ferrata túrák sziklafalait, például a technikásabb Möll-szurdokban vagy Hohe Wand lenyűgöző szirtjei között. Kevésbé technikás, de hasonlóan kemény a hóhatár felett kalandozni, például a nyáron is hófödte Schneeberg csúcstúrát végigjárni.

Akit pedig a vadság, a romantikus csipkés hegyek és az elemekkel való küzdelem vonz, a Gesäuse Nemzeti Park akár 1800 méter magas egyenes sziklafalaival és a megvadult Enns-folyóval is birokra kelhet.

Koszt, kvártély, kutyák és más közérdekű

Az alpesi táj legautentikusabb formája a hütte muskátlis ablakokkal és a zöld legelőkön lézengő tehéncsordákkal. Aki ki akar szakadni a városi létből, egy önellátó hüttébe is elvonulhat, de talán kényelmesebb, ha a kedélyes házigazda teszi elénk a friss levegőn a reggelit. Az, aki nem akar leragadni egy tartományban, rengeteg kempinget is talál akár sátorral, lakókocsival vagy bérelhet faházat, sőt, alvóhordót vagy közvetlenül a tóparton álló házikót is.

A kreatív vadkempingezést és a bivakolást a legtöbb tartományban tekintélyes büntetőcsekkel jutalmazzák, így csak a kijelölt helyeken vagy vészhelyzetben (például, ha a túrázókra sötétedik az erdőben) lehet élni a lehetőséggel. Tehát aki a vadkempingezést választaná, minden tartományban külön, illetve a nemzeti parkoknál is egyenként érdeklődjön a legális helyszínek iránt.

Különösen annak fontos észben tartani, aki túravezető nélkül indul el hosszabb hegyi túrára, hogy az osztrák túrautak szintkülönbségben, nehézségben is különböznek a hazai viszonylattól.
A hegyvidék lényegesen zordabb, szélsőségesebb körülményeket kínálhat, és számos olyan helyre lehet tévedni, ami esetleg meghaladja a túrázó képességeit. Megfelelően fel kell készülni felszereléssel, térképpel vagy térkép applikációval, illetve navigációval.

A hegyi utakon minimum középkategóriás túrabakancs, a hóhatár felett pedig a vízhatlan felszerelés, a téli túrabakancs mondhatni kötelező viselet, ami mellé ajánlott túrabotot is vinni. A hátizsákban pedig legyen elsősegély felszerelés, víz és étel, illetve a kopár szirteken gyalogláshoz napfény elleni védelem. Szintén fontos, hogy többnapos túrák vagy csillagtúrák esetén a napi távokat úgy kell megtervezni, hogy sötétedésig kényelmesen teljesíthető legyen.

Az ételfelhozatalból inkább a tartományok specialitásaira érdemes koncentrálni, mint a tiroli rétes, a sajtos nokedli, a gőzgombóc vagy a Tafelspitz. Minden finom, tápláló, és egy alpesi túra után szükség is lesz a plusz kalóriára.

Kedvenc háziállatunkat a legtöbb helyre magunkkal vihetjük, szívesen fogadják a szállásokon is, sőt kutyás tavi strandokat is szép számmal kijelöltek. Az itthon is kötelező okmányokat, pórázt, oltásokat ott is kérni fogják.

(Borítókép: Luis Diego Hernandez/Unsplash)

BRAND & CONTENT

---