A jó dizájn képes megváltoztatni az életünket – beszélgetés Don Normannel
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Brand and Content cikkek
-
A tűzből kibújó feketekígyó születése – avagy látványos videó Márkó laboratóriumából - Ön mennyire tudatosan tervezi a pénzügyi jövőjét?
- Vegán termékek, egzotikus fogások és lasagna is található a Tesco egyre bővülő kényelmi kínálatában
- Egyedülálló építőipari kereskedés nyílt, ami hosszabb, mint az Országház
- A pénzügyi takarékosság mióta előny?
November 16-17-én rendezte az MKB Fintechlab a 2021-es Design Summitot, melynek fókuszában a pénzügyek és a bankolás jövője állt. A világ minden tájáról érkeztek előadók, akik olyan központi témákat feszegettek, mint az emberközpontú dizájn, a szervezeti digitális transzformáció, a pénzügy-technológiai innováció, valamint az ezek együttes erejével elérhető fejlődés. A kétnapos online rendezvény legnagyobb nevei közt pedig a több mint 20 könyvet jegyző Don Norman is szerepelt, vele beszélgettünk az esemény kapcsán.
Norman munkásságának teljes körű bemutatása nem egyszerű feladat. Az akadémiai életben kutató pszichológus, a Kaliforniai Egyetem (UCLA) Kognitív Tudományok tanszékének alapítója. A '90-es években az Apple technológiai fejlesztésekért felelős alelnöke lett, és ő volt az első, akinek a munkaköri leírásában szerepelt a ”User Experience” (felhasználói élmény/UX) kifejezés.
Egyik legfontosabb művét, a Design of Everyday Things című könyvet a hétköznapi frusztrációi ihlették. Amikor az Egyesült Államokból hosszabb időre az Egyesült Királyságba utazott, azzal szembesült, hogy még az olyan egyszerű tárgyak rendeltetésszerű használata is gondot okoz neki, mint egy csaptelep vagy egy ajtó. Márpedig ha az ilyen egyszerű, mindennapi tárgyak használata nem magától értetődő, az nem a felhasználó értetlenségét, hanem a tervező felelőtlenségét jelzi. Ha nem egyértelmű, hogy egy ajtót húzni vagy tolni kell, akkor az egy rosszul megtervezett ajtó. A Design of Everyday Things fektette le a felhasználóbarát tervezés filozófiai alapköveit, és világított rá, hogy mindent úgy kell megalkotni (legyen szó szoftverről, egyszerű eszközről vagy bonyolult hardverről), hogy figyelembe vesszük a majdani potenciális felhasználó viselkedését. Azt vesszük alapvetésnek, ahogy viselkedni fog, nem pedig azt, ahogy mi szeretnénk, hogy viselkedjen. Bár a könyv alapvetően hézköznapi dolgokon keresztül mutatja be a problémát, a rossz tervezésnek sokkal komolyabb következményei is lehetnek. Számos katasztrófa megelőzhető lett volna a múltban, ha a tervezők nemcsak a produktumra fókuszálnak, hanem figyelembe veszik az emberi tényezőt, a kezelő személyzet viselkedését, különösen stresszhelyzetben.
A most 85 éves Normannek esze ágában sincs lassítani, és mindent megtesz azért, hogy elősegítse a jövő dizájnereinek képzését. 40 országból több mint 700 önkéntes dolgozik a programjában, amivel a 21. századi dizájnerek tudását próbálják bővíteni, hogy még fontosabb szerepet játszhassanak akár a vállalataik, akár az országaik legfontosabb jövőbeli terveit illetően.
„A dizájn képes megváltoztatni a munkánkat, jobbá tenni az életünket, segít megküzdeni a legfontosabb problémákkal, amikkel a világ nap mint nap szembenéz. A dizájnereknek késznek kell lenniük erre a feladatra.”
A jövő dizájnereinek nem elég jó mérnököknek lennie, még a tech szférában is felértékelődnek a szociális és egyéb soft skillek, amiket elsőre talán egyáltalán nem gondolnánk fontosnak. Norman szerint a jó dizájner az emberek szükségleteire koncentrál.
A kreativitását nem arra használja fel, hogy egyszerűen megoldjon egy problémát, hanem elmerül a témában, kideríti, miért áll fent egyáltalán az adott probléma, és annak gyökerét próbálja meg kezelni egy magasabb cél érdekében.
Szintén nagyon fontos, hogy az ötletekből minél gyorsabban prototípusok legyenek, így bőven van lehetőség tesztelni egy nagyobb megjelenés előtt. Emellett azonban az is fontos, hogy egyre jobban megismerjék az üzleti modelleket és finanszírozási formákat, belelássanak a szervezeti változásokba, megtanuljanak releváns bizonyítékokat gyűjteni a témában. Meg kell ismerkedniük a történelemmel, hogy ne csak a jelen helyzetet lássák, hanem azt is, hogyan jutottunk el idáig, ismerjék a pszichológia, szociológia és antropológia legfontosabb alakjait, és nem utolsó sorban etikai téren is felkészültek legyenek. Sőt, Norman szerint ez az egyik legfontosabb terület. A Facebook és az Apple csapatait is erősítik antropológusok és pszichológusok, azonban amikor a szakemberek az érzelmeinkre próbálnak hatni, az nem feltétlen a mi érdekeinket szolgálja.
„Bármilyen tudományágról is beszélünk, a módszerek használhatóak jóra és rosszra is. Az eszközök önmagukban nem hibáztathatók, a dizájnerek feladata biztosítani, hogy a termékük a felhasználó, a vállalat és a társadalom javára váljon. Éppen ezért az etika az egyik legfontosabb dolog, amit a dizájnereknek meg kell értenie.”
Az Apple-t egyébként gyakran emlegetik a felhasználói élmény éllovasaként, amivel a konkurencia egyszerűen képtelen lépést tartani. Norman szerint a vállalat titka viszonylag egyszerű, mégis kevesen követik: mindig a vásárló az első. Az idő, amit arra fordítunk, hogy élvezetessé tegyük számukra az élményt, hosszú évek alatt fog kifizetődni, amikor visszatérnek a boltba vagy ajánlják azt másoknak. Ezt tette az Amazon, és ezt tette az Apple is.
Sokan egyszerű költségként gondolnak a vevőszolgálatra, de nem ez a helyes hozzáállás: minden egyes telefonhívás egy új lehetőség.
Ha a vásárlónak problémája van, de azt látja, hogy a vállalatnak van ideje és szakképzett csapata, akiket bevetve meg akarja ezt oldani, akkor hosszú távon is lojális marad. Minden interakció egy új lehetőség. Nem feltétlenül arra, hogy eladjunk valamit, hanem hogy meggyőzzük a vásárlót arról, hogy megbízhat bennünk.
A Design of Everyday Things c. könyv rávilágított, hogy még a legegyszerűbb, hétköznapi tárgyak tervezése is rengeteg buktatót rejt,így a bonyolult dolgok megalkotásánál különösen nagy felelősség hárul a dizájnerekre. Az emberiség egyre gyorsabban képes alkalmazkodni az újdonságokhoz, de így sem tudunk lépést tartani a technológiai és tudományos innovációval. A dizájnerek feladata, hogy összekössék az emberek szükségleteit és az azokat kiszolgáló technológiákat. Hogy megszelidítsék a tudományt, relevánssá, érthetővé tegyék azt, útmutatást nyújtsanak, és megértsék, hol mehetnek félre a dolgok.
„Ezt ma rosszul csináljuk. Mindig azt próbálom az emberekkel megértetni, hogy az egyszerűség fejben dől el. Még egy nagyon komplex technológia is tűnhet egyszerűnek, ha érthető. Ez a dizájnerek feladata, hogy a komplexitásból egyszerűséget varázsoljanak.”
Egy jól megtervezett termék ideális esetben jobbá teszi a világot, akár kisebb, akár nagyobb mértékben. Norman azt vallja, hogy globális problémák megoldása, krízisek elkerülése is sok esetben rajtuk múlhat.
„A dizájnerek most olyan termékeket alkotnak, amiket nem lehet újrafelhasználni, megjavítani, újrahasznosítani. Termékeket, amik használat után a szemétben végzik. Nem véletlenül nevezik ezt az évszázadot a hulladék, a pazarlás korának. Lassan több műanyag lesz az óceánokban mint hal, a rengeteg hulladék pedig állatra, növényre és emberre is káros hatással van. Most épp arról írok könyvet, hogy mit tehetnek ez ellen a dizájnerek. De ahhoz, hogy meg tudják győzni erről a menedzsmentet, muszáj jobban megérteniük, hogyan működik az üzleti élet. Ezért is tartom fontosnak, hogy ezen a területen is képezzük a dizájnereket.”
A Design Summit 2021-en Don Norman a 21. századi dizájnról tartott előadást, illetve ennek a bankszektorra gyakorolt hatásáról, de természetesen nem ő volt az egyetlen előadó a kétnapos rendezvényen. A világ minden tájáról érkeztek pénzügyi- és dizájnszakértők, mérnökök és iparági vezetők, hogy bemutassák a jövő technológiát.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!