Az OLED kijelzők forradalma a laptopokat is elérte
További Brand and Content cikkek
- Az Index-olvasók eredménye egyáltalán nem lett égő
- „A betegség korai felfedezésének és a korszerű terápiáknak nagy jelentősége van az életkilátások szempontjából”
- „Nem mindennapos, hogy a jegesmedve kikerget a kifutóból”
- Milliárdokat csalnak ki tőlünk az online csalók, de ön ne dőljön be nekik!
- Mi kell ahhoz, hogy külön bankárunk legyen?
Az OLED szó hallatán a legtöbbeknek elsőre valószínűleg a tévék jutnak eszébe, nem véletlenül. Ez az az üzletág, ahol a leginkább hódít a kijelzőtechnológia, és bár általánosságban még mindig közel dupla annyiba kerül egy ilyen televízió, mint egy ugyanakkora LED panel, már ezek a készülékek is elérhető közelségbe kerültek az átlag vásárlók számára is. Az idei év különösen fontos volt, hiszen a nagy sportesemények környékén megugrik a vásárlókedv, így a labdarúgó-Európa-bajnokság előtt minden gyártó igyekezett a saját termékét betolni a nappalikba, ami az OLED általános elfogadottságán is nagyot lendített. De ha valaki a tévéjét még nem is cserélte le, okostelefonokban már biztosan találkozott a technológiával, ami most a hordozható munka- és játékállomásokat is elkezdte meghódítani.
De mi az az OLED?
Az OLED az organic light emitting diode (szerves fénykibocsátó dióda) rövidítése, és bár a technológia már több mint 30 éve létezik, csak az elmúlt néhány évben vált széles körben elterjedté.
Egy OLED panelben feszültség hatására minden egyes képpont képes saját fényt kibocsátani,
ez különbözteti meg alapjaiban a mai napig nagyon népszerű folyadékkristályos (LCD) kijelzőktől. Ott ugyanis valamilyen külső fényforrás, háttérvilágítás hatására lesznek színesek a pixelek. A tradicionális LED tévék is erre, az LCD megoldásaira épülnek.
Egy hagyományos LED kijelző esetében legfeljebb néhány tucat fényforrás van a háttérben, amiket fel és lekapcsolva a kijelző szabályozni tudja, hogy hol, milyen erősséggel világítsanak a pixelek, míg az OLED-nél ez az összes képpont esetében egyénileg vezérelhető. Egy 4K kijelző több mint 8 millió pixelból áll, ezek mindegyike teljesen önállóan dolgozik, így képesek akár teljesen kikapcsolni is, miközben a szomszédaik teljes fényerővel világítanak.
Miért jobb az OLED, mint az LCD?
A technológia legnagyobb előnye pont ebből, a kikapcsolható pixelekből adódik. Ennek köszönhetően ugyanis a fekete az tényleg mély fekete, nem pedig sötétszürke, mint a félig-meddig megvilágított LCD-k esetén, ahol csak nagyobb zónákat lehet lekapcsolni. Ennek köszönhetően
gyakorlatilag végtelen kontrasztot kapunk, és sokkal kidolgozottabbnak tűnnek az apró részleteket rejtő jelenetek
mint amilyen egy csillagos égbolt,amelynek bizonyos elemeit egy LED panel egyszerűen képtelen megjeleníteni.
Az OLED technológia emellett nemcsak élénkebb, de valósághűbb színek megjelenítésére is képes, ráadásul erről alacsony fényerő mellett sem kell lemondanunk. A betekintési szögek tekintetében is remekelnek az ilyen kijelzők, még egészen extrém szögekből is ugyanolyan fényerőt és színeket tapasztalunk, mintha szemből néznénk a monitort.
A profik választása
Érthető, hogy aki grafikai munkát végez, képeket szerkeszt vagy videókat vág, annak az imént felsorolt aspektusok a hétköznapi munkában is fontosak. Nem véletlen, hogy az ASUS volt az egyik első, aki laptopokba költöztette az OLED technológiát, ami természetesen az olyan prémium munkaállomásokban is elérhető, mint a Zenbook Pro Duo OLED, vagy a ProArt Studiobook 16 OLED. A két, talán leginnovatívabb notebook a piacon nemcsak a remek kijelzőjével emelkedik ki a tömegből: előbbi egy döntött, másodlagos érintőkijelzőt, utóbbi pedig egy kreatív alkalmazásokhoz tervezett tárcsát kapott. De a technológia előnyei nem merülnek ki az élénk, valósághű színekben és a mély feketékben.
Karcsú és elegáns
Míg az LCD kijelzők esetében a pixeleket hátulról külön meg kell világítani, az OLED panelek esetében erre nincs szükség, a diódák maguktól világítanak, ennek köszönhetően pedig a gyártók értékes millimétereket spórolhatnak meg. Ez különösen fontos az olyan ultrabookok esetében, mint amilyen például a Zenbook 14X. Ezeknél a letisztult, elegáns, elsősorban utazáshoz tervezett gépeknél minden gramm és milliméter számít, az OLED kijelzőnek köszönhetően pedig a fedlap kevésbé vastag, a panel körüli kávák pedig hajszálvékonyak. Azzal, hogy a keretből sikerül lefaragni, a notebookok méretének növelése nélkül is nőhet a kijelzők mérete, több területünk jut a különböző programok és dokumentumok pakolgatásához.
Nem csak a felső tízezernek
Fontos látni azonban azt is, hogy az OLED kijelző ma már nem csak azon kevesek kiváltsága, akik a különlegességet keresik. Persze az OLED ott van az ASUS üzleti, áthajtható 2-az-1-ben és dedikáltan tartalomgyártóknak szánt gépeiben, de akkor sem kell lemondanunk róla, ha hétköznapi használatra keresünk társat. A hagyományosabb dizájnnal, erős hardverrel és bőséges portkínálattal szerelt Vivobook széria gépeivel már 300 ezer forint környékén is hozzájuthatunk OLED paneles laptopokhoz. Ezek a kijelzők
az átlag LCD-khez képest 70%-kal kevesebb kékfényt bocsátanak ki, így több órás használat során sem terhelik a szemünket, nem okoznak alvásproblémákat.
Ez különösen fontos a gyerekeknél, akiknek a szeme még fejlődésben van, így még fontosabb, hogy kíméljük azt. Szintén nem elhanyagolható az OLED panelek villámgyors válaszideje, aminek köszönhetően a kijelző játék közben reszponzívabb, de dokumentumszerkesztés vagy böngészés közben is érezni fogjuk a jótékony hatását, hiszen görgetés közben a feliratok sem lesznek homályosak.
Be fog égni a kijelzőm?
Az OLED panelek kapcsán sokan a mai napig attól tartanak, hogy a panel a korai plazmákhoz hasonlóan beég, a megjelenített kép egyes elemei örökre és eltávolíthatatlanul benne maradnak a pixelekben. A tényleges veszélyek azonban messze alulmúlják azt, amit a legtöbben gondolnak. Csak az igazán kontrasztos, statikus képernyőelemek okozhatnak pixelhibákat, de általában ezek is csak több ezer óra után jelentkeznek. Átlagos használat mellett szinte nulla az esélye annak, hogy egy új generációs OLED kijelző beég, arról nem is beszélve, hogy a gyártók mindent megtesznek annak érdekében, hogy ennek az esélyét csökkentsék.
Az ASUS laptopokon például egy speciális képernyővédő felel azért, hogy ha nem használjuk a gépet, akkor a pixelek ne legyenek túlterhelve és folyamatosan frissüljenek.
Az OLED kijelzők tehát ma már nemcsak a telefonokban és felső kategóriás tévékben, hanem a laptopokban is jelen vannak, a hétköznapi használatra szánt modellektől a csúcskategóriás munkaállomásokig. Akár multimédiás tartalomfogyasztásra, akár kreatív feladatokhoz keresünk notebookot, azonnal érezni és értékelni fogjuk az OLED panel előnyeit. Ráadásul mivel elsősorban új generációs modellekről beszélünk, a gyönyörű kijelző mellé megfelelően erős hardver is társul, így biztosan nem lesz panaszunk a teljesítményre sem.
(Borítókép: ProArt Studiobook/Asus)