Egyre többen végrendelkeznek itthon, de egyes tévhitek még tartják magukat

shutterstock 460062637
2022.10.26. 00:14
Az Indexen nemrég egy kérdőívet tettünk közzé, amiben az olvasókat arra kértük, hogy mondják el a végrendelettel kapcsolatos tapasztalataikat, illetve kérdéseket tettünk fel az utolsó akarattal összefüggő jogszabályokról. Mutatjuk az eredményeket és a helyes válaszokat!

A végrendelettel kapcsolatos kérdőívünkre rendkívül sok, több mint ötezer válasz érkezett.

Tóth Ádám
Tóth Ádám
Fotó: MOKK


Dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke úgy látja, az eredményekből is jól kirajzolódik, hogy a végrendelkezés intézménye pozitív tendenciát mutat hazánkban. A téma szakértője egyéb részleteket és érdekességeket is megosztott velünk arról, mit kell tenni ahhoz, ha jogilag is be akarjuk biztosítani, hogy halálunk után teljesüljön a végső akaratunk.

Egy végrendeletben arról tudunk rendelkezni, hogy halálunk után mi legyen vagyonunk sorsa. Egy végrendelet visszavonható vagy módosítható, a benne szereplő vagyonnak nincs alsó korlátja, sőt olyan összegekről is lehet rendelkezni, ami a végrendelet elkészülésének pillanatában nincs a rendelkező birtokában. Ilyen például, ha a súlyos beteg vagy öreg örökhagyó perben áll valakivel és meghagyja, hogy kedvező ítélet esetén ki kapja a megítélt összeget, ha ő ekkora már nem él.

Dühből vagy a kompenzáció szándékával

A végrendelet elkészítése során vannak „kikerülhetetlen emberek”, akiknek mindenképp részesülniük kell az örökségből. Ilyenek a gyerekek, az unokák, a házastárs vagy az azonos nemű párok esetén a bejegyzett élettársi kapcsolat, illetve leszármazók hiányában a felmenők. Nekik akkor is jár kötelesrész, ha a végrendelet alapján semmit sem örökölnének. Ez a végrendelet nélkül rájuk jutó vagyonrész egyharmadát jelenti. Létezik azonban olyan lehetőség is, hogy egy örököst kitagadjanak az örökségből, amikor az örökös semmit sem kap, de ehhez nagyon nyomós indokra van szükség. Ilyen az, amikor valaki fizikailag bántalmazta az örökhagyót, az életére tört vagy erkölcstelen életmódot folytat. Pár éve okként felhozható az is, ha „nem nyújtotta a tőle elvárható segítséget, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá”. Ez az indok valószínűleg gyakoribb, mint az előzőek, de jelenleg még annyira új, hogy egyelőre kevés ügy került a bíróságok elé.

A végrendelet elkészítésének hátterében családi drámák is állhatnak. „Két gyakori okkal találkozom a végrendelet készítésekor” – osztja meg a tapasztalatait dr. Tóth Ádám. „Egyrészt dühből, például az apa nem jön ki a menyével, és emiatt konfliktusai vannak a fiával, emiatt kizárja őt az örökségből. A másik a kompenzáció, például a szülők az első és a második gyereknek még segítették a lakásvásárlását, de a harmadiknak már nem tudták, mert nem voltak abban a helyzetben, így a végrendeletben ezt igyekeznek kompenzálni. Természetesen ilyenkor szó sincs arról, hogy haragudnának az első két gyerekre.”

Kevesen végrendelkeznek, pedig fontosnak tartják

Az Index-kérdőív első kérdése arra vonatkozott, hogy a kitöltők rendelkeznek-e végrendelettel, amelyre 12 százalék felelt igennel. „Nem létezik pontos kimutatás arról, hogy Magyarországon az emberek hány százalékának van végrendelete” – mondja dr. Tóth Ádám. „Hozzám, a Ferencvárosban márciusban és szeptemberben elhunytak tartoznak, ott az esetek 15-20 százalékában van ilyen irat.”

A második kérdés arra vonatkozott, hogy érdemes-e végrendelkezni. 63 százalék egyértelmű igennel felelt, 34 százalék pedig élethelyzet függvényévé tette. „Ha az örökhagyónak csak egy házassága volt, csak abból születtek gyerekek és családon belül jó a viszony, akkor talán nincs szükség ilyenre” – teszi hozzá az eredményekhez dr. Tóth Ádám. „Persze, az örökösök eszmei hányadokat örökölnek törvényes rend szerint, és sokszor nem praktikus osztatlan közös tulajdont létrehozni.” Gyakorlatban ez például azt jelenti, hogy nem feltétlenül jó, ha mindkét gyerek kap egy fél házat és egy fél nyaralót; gyakorlati szempontból jobb, ha egyiküknek jut egy ház, a másiknak pedig egy nyaraló, erre megoldás a végrendelet.

Az „élethelyzettől függ” kitétel esetében az járhatott a válaszadók fejében, hogy elég lesz öregen és betegen lejegyezni végső akaratát. Dr. Tóth Ádám nem ért velük egyet, mert ilyenkor érzelmileg nagyon labilis az ember, hozhat olyan döntést, amelyet józan állapotban nem tenne meg. A végrendeletet mindenképp tiszta fejjel kell megírni.”

Az Index olvasóinak döntő többsége még nem örökölt végrendelet útján, 87 százalék választotta ezt az opciót. 9 százalék igen, és minden rendben zajlott. 3 százalék esetében volt konfliktusokkal terhelt a folyamat, 1 százalék esetében pedig elvileg létezett végrendelet, de az nem került elő. „Van olyan, hogy elveszik egy végrendelet, de az is megtörténhet, hogy a nagypapa csak emlegette, hogy megírja, de aztán megsem tette meg” – egészíti ki dr. Tóth Ádám.

Aki biztosra akar menni, az közjegyzőhöz vagy ügyvédhez fordul

A válaszadók 87 százaléka helyesen tudta, hogy géppel és kézzel írva is lehet érvényes a végrendelet. Különbségek természetesen léteznek. „Ha a hamisítottságot kell megállapítani, akkor a kézzel írott előnyösebb, ezért szükséges géppel írottat tanúk jelenlétében aláírni.”

Dr. Tóth Ádám a kérdés kapcsán egy érdekességre is felhívja a figyelmet. Sok jogrendszerben, így a magyarban is létezik szóbeli végrendelet, de ennek szigorú szabályai vannak. „Ha az örökhagyó az életét közvetlenül fenyegető veszélyben van és nincs lehetősége bármit is írásba foglalni, akkor tehet szóbeli végrendeletet. Ha mégis túléli és egy hónapig nem foglalja írásba, akkor a hatályát veszti.”

A válaszadók 78 százaléka tisztában van azzal, hogy a közjegyző vagy az ügyvéd igénybevétele nem kötelező egy végrendelet készítésénél, de ajánlott. „A neten sok információhoz hozzá lehet jutni” – mondja dr. Tóth Ádám. „De az internetről letöltött minták konkrét élethelyzetekre íródtak, és keveseknek van olyan szaktudása, hogy el tudjanak vonatkoztatni ettől, amikor kitöltik. Ezért érdemes jogász segítségét kérni. Amikor egy élet munkájának a gyümölcséről rendelkezünk, a jogi szakember költsége elenyésző a vagyon értékéhez képest.”

A következő kérdés arról szólt, hogy a válaszadó hogyan fogna hozzá egy végrendelet megírásának. 36 százalék kérné közjegyző segítségét, 32 százalék ügyvédhez fordulna, 22 százalék venné saját kézbe a dolgokat, ők jellemzően a kézírásos formát választanák. „Örülök, hogy a két testvérszakmát, a közjegyzőt és az ügyvédet közel ugyanannyian választották” – állapítja meg dr. Tóth Ádám, aki az eredményeket pozitívnak találja. „Általában az az egy százalék problémás, aki magának írja és géppel! Ők rendszerint elfelejtik, hogy ilyen esetben tanúkra van szükség. Ha valaki saját kézzel írja, keltezi és elfér egy lapon, akkor általában rendben szokott lenni.” Ha egy végrendelet formailag hibás, akkor érvénytelen, és nem teljesül az örökhagyó akarata.

A válaszadók nagy része tudta, mit kell tenni ahhoz, hogy a végrendelet semmiképpen ne vesszen el. 75 százalék kérné közjegyző, 20 százalék ügyvéd segítséget. A különbség az, hogy az előbbi szakembernél kötelező, a másodiknál lehetőség van arra, hogy az irat bekerüljön a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába. Ilyenkor elektronikusan is archiválják a közjegyzőnél, vagyis gyakorlatilag lehetetlen, hogy eltűnjön, megsemmisüljön.

A megkérdezettek 54 százaléka tudta, hogy milyen esetekben szükséges tanú a végrendelet érvényességéhez. 48 százalék választotta azt, hogy nem fontos, ha saját kezűleg írtuk meg és az aláírás is szerepel rajta. 16 százalék pedig azt mondta, hogy gépi írás esetén szükséges tanú aláírása. „A három tanúból sose lehet baj” – jegyzi meg dr. Tóth Ádám. Az viszont tévedés, hogy a mások előtt legépelt végrendelethez nem kell tanú, de ezt a lehetőséget gyakorlatilag senki sem választotta.

Élettárs nem, a megfogant magzat igen

A válaszok tanúsága szerint azonban egy tévhit még mindig köztünk él. 47 százalék szerint az élettársak örökölhetnek egymás után, ha legalább tíz éve közös címen élnek, 4 százalék szerint pedig akkor, ha közös gyerekük van. Csak 38 százalék tudta helyesen, hogy élettársak kizárólag végrendelet útján örökölhetnek egymás után. „Egy női magazin írta le ezt tévesen 1992 körül” – osztja meg velünk Dr. Tóth Ádám. „Ez pillanatok alatt elterjedt, volt, hogy a hagyatéki eljárás során is hivatkoztak erre.”

A meg nem született gyerek öröklésére vonatkozó kérdésre. 4 százalék azt válaszolta, hogy csak a házaspárok meg nem születtet csemetéje örökölhet, 5 százalék pedig úgy gondolta, legalább 14 évesnek kell lennie, hogy valaki végrendelettel vagyonhoz jusson. 66 százalék tudta helyesen, hogy ennek nincs jogi akadálya. „Az öröklési jog a fogantatás pillanatától megilleti a magzatot, ha élve születik. Ha a végrendeletben megjelölt örökös még nem jött világra, de már megfogant, akkor a hagyatéki eljárást leállítják és megvárják, amíg a baba megszületik. Ha világra jön és egyetlen percet is él, akkor abban az időben tulajdonosa volt az örökségének” – teszi hozzá dr. Tóth Ádám.

BRAND & CONTENT Brand & Content

A cikket a Brand & Content készítette a  MOKK – Magyar Országos Közjegyzői Kamara megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.