Kell-e félnünk a szúnyogok által terjesztett betegségektől?

Benne járunk a nyárban, ilyenkor mindenki sokkal szívesebben tölti idejét a napfényes vízparton, mint otthon a négy fal között. Hazánkban rengeteg kisebb vagy nagyobb tó, patak, folyó várja a pihenésre, kikapcsolódásra vágyókat. A Balaton, a Tisza-tó, a Duna strandjain felül számtalan, kevéssé felfedezett, de annál szebb kisebb-nagyobb vízfelület, bányató, folyópart nyújthat kellemes perceket a nagy melegben.

A szúnyogok a vízparti nyaralás kellemetlen velejárói lehetnek. A köznyelvben szúnyogként emlegetett élőlényeket a biológia a csípőszúnyogok családjának tagjaként tartja számon. Magyarországon ötven fajuk őshonos, de egyre több az inváziós faj. Erről a jelenségről, a szúnyogok által terjesztett betegségekről és előfordulásukról beszélgettünk Dr. Soltész Zoltán biológus, dipterológussal, és a velük szembeni védekezési lehetőségekről Bajomi Gergellyel, a Bábolna Bio Zrt. és a Protect rovarirtó és -riasztó márka értékesítési vezetőjével.

Az őshonos fajok is terjeszthetnek fertőzéseket

Hazánkban az őshonos fajok közül négy igazán elterjedt az emberi vérrel (is) táplálkozók közül. Ezek a házi szúnyog, a gyötrő szúnyog, a mocsári szúnyog és a balatoni szúnyog. Az első két faj gyakorlatilag az egész világon jelen van, és rendkívül gyorsan szaporodik. Ezzel szemben a mocsári szúnyog csak Európában és Ázsia egyes részein él, míg a balatoni szúnyog (az Ibériai-félsziget kivételével) csak kontinensünkön őshonos.

A szúnyogok egy része kórokozókat is terjeszt, de nem minden csípőszúnyog csípése fertőző. Amikor a csípés megtörténik, akkor a rovar belénk üríti a nyálát, így adja tovább a betegség esetleges kiváltóját. Bár ezzel kapcsolatban általában trópusi betegségekre asszociálunk, az őshonos fajok is terjesztenek betegségeket, például a hatvanas évekig emberi maláriát, de szerencsére ezt már kiszorították. Viszont a madármaláriát okozó egyes madárvírusok, vagy a kutyák bőr- és szívférgességét előidéző fonalférgek ma is bekerülhetnek az állatok szervezetébe szúnyogcsípés által.

A globalizáció számtalan hatása közül az egyik kevésbé ismert következmény az, hogy a szúnyogok terjedése növekszik, és olyan helyen is megjelennek, ahol nem számítanak őshonos fajnak. Magyarországon a tudós-társadalom a lakosság bevonásával szeretne képet kapni az inváziós szúnyogfajok megjelenéséről, szeretné nyomon követni az elterjedésüket. E célból indította el az Ökológiai Kutatóközpont 2019-ben a Szúnyogmonitor nevű projektet. A honlap fő célja a hazánkban is megjelenő inváziós csípőszúnyog-fajok elterjedési térképének felderítése adatgyűjtéssel, így bárki bekapcsolódhat a tudományos vizsgálatba. Csupán annyit kell tennie, hogy elküldi e-mailben vagy postán az inváziós csípőszúnyogról készült fotót vagy magát a példányt, és azt, hogy mikor és hol fogta el a rovart. Ez a vizsgálat és nyomon követés azért nagyon fontos, mert bár a hazai fajok is terjesztenek betegségeket, az inváziós fajok sokkal többféle és emberre sokkal veszélyesebb kórokozó terjesztésére képesek, mint őshonos társaik.

Jellemzően potyautasként jöttek, aggodalomra egyelőre nincs ok

Az inváziós csípőszúnyogok nagyon kis távolságokat (néhány kilométer) tudnak önerőből megtenni, így jellemzően emberi segítséggel, például kamionokon utazva kerülnek át egyik helyről a másikra. Ehhez elég annyi, hogy az esővíz megmarad a szállított áru valamelyik zugában, és a nőstény odarakja a tojásait. A Szúnyogmonitorra beküldött adatok alapján jól kirajzolódik, hogy az inváziós fajok az autópályák mentén terjednek. A klímaváltozásnak, a felmelegedésnek is szerepet szoktak tulajdonítani a folyamatban, de az új szúnyogfajok térhódítása sokkal inkább a globalizációnak, a globális kereskedelemnek köszönhető.

Magyarországon három új fajt mutattak ki az utóbbi két évtizedben: a japán bozótszúnyogot, a koreai szúnyogot és az ázsiai tigrisszúnyogot. Az ázsiai tigrisszúnyog Dél-Kelet-Ázsiában őshonos, de az utóbbi évtizedekben az egész világon elterjedt, nem csupán az ember és az emlősök vérét szívja, hanem hüllőkét és kétéltűekét is. A japán bozótszúnyog Észak-Kelet-Ázsiából származik, a nőstény emlősöket, embereket és madarakat csíp meg, hogy vérhez jusson. A koreai szúnyog szintén a Távol-Keletről érkezett hozzánk. Mindhárom faj közös jellemzője, hogy rendkívül gyorsan szaporodik.

Ezeknek a fajoknak a feltűnését azért is fontos számontartani, mert az őshonos fajoknál veszélyesebb betegségeket képesek továbbadni. Ilyen például a chikungunya-vírus, a dengue-láz, a zika és a sárgaláz kórokozói. Hazánkban regisztráltak már chikungunya- és dengue-vírussal fertőződött betegeket, de ezek az emberek külföldön fertőződtek meg. Jelenleg még nem találtak olyan inváziós fajhoz tartozó szúnyogegyedet hazánkban, amin kimutatható lett volna valamilyen kórokozó. Jó hír, hogy ezeket a fajokat alapvetően nagyon alacsony fertőzöttségi arány jellemzi.

Az ökoszisztéma hasznos tagjai, de tartsuk őket távol magunktól

Így szerencsére nem kell tartanunk attól, hogy a közeljövőben tömeges megbetegedések lennének hazánkban vagy Európában az inváziós szúnyogok miatt, de azért nem árt tudni, hogyan védekezzünk ellenük, hiszen a csípésük igen fájdalmas tud lenni. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a szúnyog hasznos állat, és megvan a szerepe az ökoszisztémában. Köztudott, hogy a nőstények vért szívnak, de az kevésbé ismert, hogy mindkét nemű állat nektárral is táplálkozik, vagyis a pollenek szállításában is szerepet játszanak. A lárvák a vízből szerves anyagot vonnak ki, illetve táplálékul szolgálnak a halaknak és vízi gerincteleneknek; a felnőtt egyedeket pedig hüllők és madarak eszik meg.

Ennek ellenére mindenképpen érdemes megóvnunk magunkat a szúnyogtámadástól. Ennek leghatékonyabb módja, ha erdei kirándulás vagy vízparti ejtőzés előtt bekenjünk vagy lefújjuk magunkat valamiféle szúnyogriasztó készítménnyel. A Bábolna Bio Protect termékcsaládja segítségünkre lehet abban, hogy megvédjen minket ezektől a kellemetlenkedő rovaroktól. Vannak olyan termékeik, amelyeket magunkon használhatunk, ezek nemcsak a szúnyogokat, hanem a kullancsokat is távol tartják akár 6-8 órán keresztül. Bőrön és ruhán egyaránt alkalmazhatóak, gyerekek számára pedig külön termékeket fejlesztettek ki. A másik nagy termékskála az otthonunk védelmét szolgáló rovarirtók, melyekből létezik kétféle elektromos készülék, valamint az ún. szúnyoglárva-irtó tabletta, amely vízbe (például esővízgyűjtő hordóba) helyezve lassan adagolja a hatóanyagot, így elegendő négyhetente egyszer alkalmazni a biztos hatás érdekében.

BRAND & CONTENT