Pénzügyileg kevésbé tudatos fiatalok és AI – milyen lesz a jövő bankja?

Hol tartunk mi, magyarok a pénzügyi tudatosságban Európához képest? Lehet-e fejlődésről beszélni az elmúlt évekhez képest?

Á.Z.: A magyarok valamivel átlag alatti pénzügyi tudatossággal rendelkeznek, ezt jól mutatják az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) felmérései a fejlett államok pénzügyi kultúrájáról. Ráadásul az elmúlt tíz-húsz évben csak egy-két mutatóban javult a helyzet. Az egyik ilyen a megtakarítás, aminek szerintem az is lehet magyarázata, hogy szinte minden család múltjában van fájdalmas tapasztalat a közelmúltból, gondoljunk a 2008-as válság hatásaira, vagy a devizahitelekre. A lakosságnak ekkor lett nyilvánvaló, hogy nem lehet minden pénzt fogyasztásra költeni,

készülni kell a rosszabb időkre is. Ez beleégett a mostani felnőtt generációba,

és kutatások támasztják alá, hogy a pénzügyeknél is meghatározó a szülői minta, így ez a generáció továbbadta a gyerekeinek ezt a hozzáállást – például a megtakarításhoz, de a hitelfelvételhez is. Ennek olyan következményei vannak, hogy a GDP-arányos lakossági megtakarítási rátánk a hasonló jövedelmi viszonyokkal jellemezhető környező országokkal összehasonlítva kifejezetten magas, fedezetlen hitelek felvételében viszont jól láthatóan elmaradunk tőlük. Emellett jó pár évig volt reálkereset-növekedés Magyarországon, így volt is miből megtakarítani.

Ugyanakkor Magyarország a pénzügyek nyomon követésében az OECD-kutatások szerint egyenesen utolsó helyen áll a fejlett országok között, vagyis a pénzzel kapcsolatban inkább az óvatosság jellemző a valódi, pénzügyi tudáson és önismereten alapuló tudatosság helyett. Ennek hátterében részben az áll, hogy 40 évig a kapitalizmus bűnös gondolat volt, ami súlyos örökség. A családokban generációról generációra öröklődnek az olyan hiedelmek, mint a „tisztességesen meggazdagodni nem lehet”, illetve, hogy „a befektetésekhez nagyon sok pénz kell”. Ezeket a mintákat komoly munka átírni.

P.J.: A családi minták mellett a másik kihívás, hogy a hagyományos oktatás sem készít fel arra, hogy mit kezdjünk a pénzünkkel és hogyan. A vállalkozói készségekhez hasonlóan itt is elmondható, hogy kulcs a minél korábban megszerzett tapasztalat. Erre ma még nincsenek jól bevált és elterjedt eszközök.

Bár a Z-generáció már tudatosabban nézi, hová teheti a pénzét,

a fiatalok gyakran a TikTokról, Redditről vagy Facebook-csoportokból gyűjtik be az információkat a pénzügyi manővereikhez

– ezeket a felületeket azonban nem ellenőrzi senki, így könnyű belefutni fals információkba, és az aktuális divatok is megtévesztőek lehetnek egy-egy befektetést illetően. Egy banknak – ami a pénzügyekben még mindig a bizalom legfőbb letéteményese – ezért nagyon komoly szerepe van abban, hogy megfelelően tájékoztassa és edukálja az ügyfeleit.

Kimondhatjuk azt, hogy a fiatalok nyitottabbak az újdonságokra, bátrabban nyúlnak a pénzügyekhez?

Á.Z.: A bátorság egy szűkebb, pénzügyileg jól edukált rétegre igaz, ennél viszont egy nagyobb kört jellemeznék vakmerőséggel. Ide tartoznak például a Redditen befektetési tippekre vadászó fiatalok az Egyesült Államokban, akik az elemzőket is meglepve, teljesen érthetetlen módon és irányokba képesek mozgatni alig ismert papírok árfolyamát. Néhány trend viszont egyértelmű: a Z-generációt a befektetések világába a jó felhasználói élményt adó applikációk vezették be, mert egyszerűek és könnyen használhatók:

letöltöm az appot, kitöltök pár kérdőívet és már vehetem is a részvényeket.
Gondoljunk bele: egy húszéves számára ez mennyivel egyszerűbb, mint szépen felöltözni, bemenni egy fiókba és beszélni egy szakértővel, akinek nem is értjük minden szavát.

Itt nincs kínos kérdés, csak jó élmény, és real time követhető portfolió. Ez a generáció teremtette azt az igényt, hogy lehessen töredékrészvénnyel kereskedni, hiszen a sokszor többszáz dolláros Tesla vagy Amazon részvényre egyszerűen nem volt pénzük. Szintén ez a generáció vitte népszerűségre a nyugati országokban a BNPL-t (Buy-Now-Pay-Later), hiszen az Egyesült Államokban egy fiatalnak még nincs hiteltörténete, így viszont pár kattintással veheti meg több részletben (és ezért plusz díjat nem fizetve) a kedvenc sportcipőjét.

Fontos megérteni, hogy a technológia és a társadalmi szokások, divatok oda-vissza hatnak. A fiatalok körében például egyre kevésbé fontos a tulajdon (részben mert a keresetekhez képest annyira drágák lettek az autók és az ingatlanok), és egyre fontosabbak az élmények, amiket viszont szeretnek megmutatni a közösségi médiában. Ma még pénzügyileg nem tudatos viselkedésnek nevezzük, ha valaki hitelből költ élményre, viszont a fiataloknál egyszerűen mások lettek az értékek: egyre többen érzik úgy, hogy rossz pénzügyi döntés saját autót lízingelni, ha az az idő nagy részében úgyis csak a parkolóban áll, viszont gond nélkül vásárolnak majd BNPL segítségével négyhavi díjmentes részletre 300 dolláros fine-dining menüt a legújabb Michelin-csillagos étteremben, amiről aztán megy is az Instagram-poszt és a TikTok-videó. Ez már a nagyon közeli jövő, sőt, egyes piacokon és szegmensben a jelen.

P.J.: Mielőtt azt gondolnánk, hogy ez rossz irány, arra is mondanék példát, hogyan lehet kamatoztatni a nem materiális javakat: az oktatás is hasonló műfaj. Azt látjuk, hogy egyre tudatosabbak a fiatalok abban, hogy érdemes befektetni a saját képességeikbe, így a diákhitel sem szorul számukra különösebb magyarázatra. Értik, hogy a diákhitel egy jó termék, egy olyan kedvező konstrukciójú hitel, ami ahhoz juttat hozzá, hogy később jobb életszínvonalon élhessenek.

Azt is látjuk a diákhiteles tapasztalatainkból, hogy van már egy szűk réteg, akik extrém tudatosak:

már nem feltétlenül csak a pénteki bulira meg az albérletre költenek, hanem próbálkoznak pénzzel pénzt keresni.

Látják, hogy a diákhitelt fel lehet használni úgy is, hogy valamilyen kedvező hozamú befektetésre fordítjuk, például állampapírra, ahol lényegesen magasabb a kamatszint. Az biztos, hogy az új fintech megoldásokkal könnyebben férnek hozzá befektetési lehetőségekhez, és már itthon is kísérletezik ezzel egy kicsi, de egyre jobban látható fiatalokból álló réteg. Kiváló ügyfélélménnyel, könnyű hozzáféréssel az izgalmas befektetésekhez jól lehet célozni a fiatalokat, akiknek a megszerzéséért nagy a verseny a bankok között. A fiatalokon lehet, hogy ma még a fintech cég sem keres sokat, viszont gyorsan nagy ügyfélbázist lehet építeni belőlük, és ahogy ez a generáció „érik”, egyre komolyabb ügyfélértékkel bírnak majd.

Ma már a fintech is kulcsszó lett?

P.J.: Érdemes definiálni, hogy mit is értünk fintech alatt. Mi fintech alatt azt értjük, hogy hogyan lehet a technológiát felhasználni arra, hogy minél magasabb szintű szolgáltatást nyújtsunk ügyfeleinknek. Ugyanúgy fintech egy fiataloknak szóló befektetési applikáció, mint az ügyfélszolgálatunk chatbotját mesterséges intelligenciával felokosító szoftver. Az MBH Banknál 2016-ban kapott formát a fintech szó, amikor megalapítottuk az MKB Fintechlab-et, az első hazai banki fintech inkubátort.

Elkezdtünk befektetni olyan startupokba, amelyek banki megoldásokat fejlesztenek, legyen az belső folyamat vagy ügyfélélményt növelő fejlesztés.

Ezek nagyon izgalmas történetek, van például olyan applikációnk, amely autók értékbecslését automatizálja, ez az Instacar, van digitális faktorálással foglalkozó startupunk (Péntech), de volt olyan csapatunk is, a Coinrule, amely a velünk való munkát követően a világ legjobb akcelerátorába (Y Combinator) ment tovább, amelynek vezetője akkor a ChatGPT mögötti cég vezérigazgatója, Sam Altman volt.

Rengeteg technológiai igény, újdonság jelent meg az utóbbi időben, és most mintha exponenciálisan nőne ennek a sebessége.

Á.Z.: Ezek ráadásul nem egyszerűen csak új technológiák, amit könnyen beillesztünk az életünkbe, vannak olyanok is, amelyek egészen új dimenziókat nyitnak. A mesterséges intelligencia akár a gondolkodásmódunkat is megváltoztathatja, azzal, hogy irányítja a kognitív képességeink fókuszát. A mesterséges intelligencia korában mit jelent egyáltalán a pénzügyi tudatosság? Olyan pénzügyi asszisztensek érkeznek mostanság a piacra, amelyek elemzik a viselkedésemet, látják a számlaforgalmamat, segítenek vagyont építeni, rám szólnak, hogy a harmadik kézműves kávét már nem kéne megvennem, mert veszélyeztetem a pénzügyi céljaimat. Sokan teljesen ráhagyatkoznak majd ezekre a megoldásokra, ami kifejezetten veszélyes, mások viszont jól használják, és kiterjesztik vele a képességeiket. Eközött a két réteg között óriási lesz a különbség pénzügyi sikerességüket tekintve, vagyis a társadalmi egyenlőtlenség egészen új dimenziója jöhet létre a mesterséges intelligencia használatával. Ez a technológia nagyon gyorsan új igényeket teremt majd, régi igényeket, vágyakat pedig irrelevánssá tehet.

Mit tud tenni egy bank, hogy lépést tartson ezekkel az ügyféligényekkel?

Á.Z.: Először éppen az imént említett fintech-ek kezdték el megbolygatni, hogy a bank kezdjen el másképp viselkedni. Mára azonban a bigtech cégek is megerősödtek annyira, hogy beléptek a pénzügyi szolgáltatások piacára, először fizetési megoldásokkal, aztán némelyikük bizonyos piacokon a fedezetlen hitelek nyújtásával vagy BNPL-lel. Sok esetben már ők adják az infrastruktúrát is a bankoknak. A bankárok tudása természetesen mélyebb a klasszikus banki tevékenységekben, mint a hitelezés, de a bankok lassabban tudnak technológiai megoldásokat piacra dobni, mint a technológiai cégek.

Ebben a helyzetben a banknak az az elemi érdeke, hogy ökoszisztémát építsen maga köré technológiai cégekből

- legyen az kicsi és hatékony startup cég, vagy nagy bigtech vállalat. Nem magától értetődő, hogy egy szigorúan szabályozott nagy szervezet képes együttműködni kis startupokkal, ezt egy nagyvállalatnak meg kell tanulni, fel kell rá készülni. Az együttműködés egyik formája, hogy a bank pénzt ad és inkubálja ezeket a kis startupokat, cserébe tanul tőlük, beépíti a megoldásaikat a saját rendszerébe. Ez így egyszerűnek tűnik, de valójában rendkívül bonyolult egy szabályozott banki környezetben. Ennek az agyonszabályozott környezetnek ugyanakkor előnye is van: gondoljunk az interjú elején említett, a pénzügyeik miatt szorongó, az átlagnál kevésbé tudatos fiatalokra, akik – néhány esetben a dopamin economy elve alapján működő - fintech megoldásokkal kezdenek ellenőrizetlen információk alapján befektetni. Rögtön megértjük, milyen előnyt jelenthet az, ha a bankom termékében megbízhatok, és kérdés esetén akár személyesen is válaszolnak nekem.

A jövő bankja tehát már épül. Hogyan képzeljük el, mi vár ránk tíz év múlva?

P.J.: Tíz éve a legtöbb hazai banknak nem volt mobilbankja, akinek meg volt, alig használta. Nem létezett az Apple Pay. Tehát azok az eszközök, amelyek ma meghatározzák az alapvető banki kapcsolatunkat, nem voltak még. Közben új szereplők is felnőnek: tíz éve a Revolutot még meg sem alapították, mára pedig meghatározó versenytárs lett nemzetközileg és itthon is a napi bankolásban.

Biztos vagyok benne, hogy hasonlóan izgalmas tíz év előtt állunk. Az exponenciális növekedés, ami a világra vár technológiai szempontból, a bankszektort sem kerüli el. Bill Gates azt mondta, hogy az emberek hajlamosak a következő egy év változásait felülbecsülni, a tízéves változásokat meg alábecsülni. Azt, hogy ez pontosan mit jelent, még nem tudjuk, de én meghatározó változásokra számítok. A banki szolgáltatások a technológia segítségével egyre személyre szabottabbá, átláthatóbbá fognak válni, a személyesség értéke nőni fog és egyfajta prémium termékké válhat. De a technológia adta lehetőségeken túl az ügyfelek továbbra is vágyni fognak arra a bizalomra, amit csak az emberek biztosíthatnak. Ahol az autónkat megvesszük, ott fogunk hozzá finanszírozást felvenni és ahol a barátainkkal megbeszéljük az esti vacsora tapasztalatait, ott szeretnénk szétdobni a vacsora árát egymás között.

Egy biztos: az ügyfelek figyelméért komoly verseny lesz a következő tíz évben is,

ami számukra egyre jobb szolgáltatásokat fog eredményezni. Bankként úgy tudunk erre legjobban felkészülni, ha egy innovatív szervezeti kultúrát alakítunk ki, amelyben van tér kísérletezésre és új ötletek megvalósítására. Mi ezen dolgozunk.

(Borítókép: Ács Zoltán, az MBH Fintechlab ügyvezető igazgatója Pereczes János, az MBH Bank innovációért felelős ügyvezető igazgatója. Fotó: Neményi Márton.)

BRAND & CONTENT