Ki vagy, Loki – gyorstalpaló az északi mitológia legellentmondásosabb istenéről

tra8660 105 trl comp v004 7f1c1cb3
2023.10.06. 00:20
A Loki című sorozat második évada október 6-án tér vissza a Disney+-on. De mégis ki valójában Loki? Mi az eredete a Marvel filmes univerzum egyik legnépszerűbb antihősének? Hogy stílusosan hangolódjunk a csínytevés istenének legújabb kalandjaira, az északi mitológia és hitvilág történeteihez nyúltunk vissza!

Ha a Marvel-filmek és képregények népszerűségéből indulunk ki, aligha lepődünk meg azon, hogy Loki napjaink egyik legismertebb antihőse. Első megjelenésével a képregények világában 74 évvel ezelőtt, 1949-ben, a Venus című képregénymagazin hatodik számában találkozhattak a képregénykedvelők, ám ahogy az sejthető, ez a kezdeti Loki még távolról sem emlékeztet arra a figurára, amely a klasszikus Thor-képregényekben szerepelt jellemzően szupergonoszként, és amely a Marvel Studios alkotásait inspirálta. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a karakter igazi kultstátusza már a filmeknek, sorozatoknak (és nem utolsó sorban Tom Hiddleston alakításának) köszönhető, amelyekben egy rendkívül összetett, ellentmondásos figura képe rajzolódik ki, amelynek szándékai kifürkészhetetlenek. Az sem túlzás, ha úgy fogalmazunk, hogy a Marvel Studios Loki céljai sajátosak, az egyéb hősökkel való kapcsolatai pedig finoman szólva is szövevényesek.

Loki karakterének és hátterének megértéshez azonban nem elég csupán a képregényekhez és a filmekhez visszamennünk, hiszen Stan Lee és Jack Kirby eredeti inspirációja is a sok száz évvel ezelőtti skandináv mitológiáig nyúlik vissza. Éppen ezért gondoltuk mi is, hogy ennek a rendkívül izgalmas, ellentmondásos, ugyanakkor szerethető figurának megértéséhez képzeletben hajóra szállunk, majd bejárjuk az Yggdrasilt, a skandináv mitológia világfáját, hogy az ágain elhelyezkedő kilenc világot megismerve megtudjuk, mégis kicsoda Loki.

Egy óriás(i) történet

Ahogy a Marvel Studios alkotásaiban és képregényekben, Loki az északi mitológiában is rendkívül talányos hátterű szereplő. Származását tekintve óriás, azaz jötunn, fontos azonban megjegyezni, hogy az északi mitológia óriásai nem azonosak azokkal középkori, jellemzően germán eredetű történetekben és mondákban található varázslatos népséggel, amelyekre talán a szó hallatán először gondolunk.

Jelenet a Loki második évad első részéből
Jelenet a Loki második évad első részéből
Fotó: Gareth Gatrell/Disney

Az északi mitológia óriásai a legősibb teremtett lények, otthonuk Jötunheim, avagy Óriáshon, egyike az Yggdrasilon található világoknak. Az óriásoktól származnak az úgynevezett ász istenek (mint Odin, Thor vagy éppen Tyr), ám a népek közötti kapcsolat meglehetősen viszályos, amelyet jól mutat az is, hogy világ végét jelentő megjövendölt csata, a Ragnarök is közöttük zajlik, amelyben Lokinak is komoly szerep fog jutni.

Loki ezen történetek szerint óriások (egész pontosan Fárbauti és Laufey) gyermekeként született, neve pontos jelentéséről a skandinavisztika szakértői vitatkoznak. Bernáth István nagyhatású, Skandináv Mitológia című könyvében az indoeurópai leug és a germán luk (hajlékony, ravasz) eredetet sejt, ám az izlandi lúka/ljúka bevégez, befejez, lezár ige is felmerül mint lehetséges etimológiai háttér.

Bár elnevezésének hátteréről nincs megegyezés, abban egyetértenek a tudósok, hogy Lokihoz az északi népek másképp viszonyultak, mint a többi jól ismert istenséghez. Lokinak nem mutattak be áldozatot, nem maradtak sem személy, sem helynevek róla, alakja szinte kizárólag a mitológiában, babonákban él.

Ahogy Bernáth István fogalmaz:

„Úgy tetszik, mintha teljességgel csak a mitológiai történetek dramaturgiájának szülötte volna, minden külső szál nélkül.”

Loki családfájának talán legfontosabb szereplője Odin, aki (szemben a Marvel Studios alkotásaival és képregényekkel) vérszerződött testvére és később ellenlábasa. Felesége Sigyn, a gyönyörű valkűr, akitől két fia született: Nari és Váli. Lokinak azonban szeretője is volt, az óriás Angrboda, három gyermekük pedig egyben az északi mitológia három világszörnye: Fenrir, a farkas, a Jörmungandr, a világkígyó és Hél, az alvilág királynője. Ezek a világszörnyek akkora fenyegetést jelentenek, hogy az istenek száműzik vagy éppen leláncolják őket, amelynek a későbbiekben lesz nagy jelentősége.

Rendkívüli észjárása mellett Loki talán legfontosabb mágikus tulajdonsága alakváltó képessége: férfi és női alakban, valamint állati formában egyaránt találkozhattunk vele a különböző történetekben.

A tűz istene, aki mindenkit magára haragított

Fontos megjegyezni, hogy bár Loki történeteinél mindig meghatározó elem az ármánykodás, a csel és a manipuláció, a korai történetekben nem beszélhetünk egyértelműen negatív karakterről. Loki számos alkalommal kalandozott együtt Thorral, Odinnak vértestvére lett, és éles eszének és furmányos cseleinek köszönhetően számos módon tett jót „istentársainak”. Olyan mágikus tárgyakat szerez az isteneknek, mint Thor kalapácsa, a Mjölnir vagy éppen Odin lándzsája, a Gungnir. De a karakter kettősségét erősíti az a történet is, amely szerint – miután levágta Thor feleségének, Sifnek az aranyhaját – a törpékkel készíttetett ugyanolyan, mágikus hajat az istennőnek. Végül, de nem utolsó sorban a mondák szerint Loki részt vett az ember teremtésében is.

Isteni ajándékok, humoros történetek, néha ártatlan, néha komolyabb csínytevések. Felmerül a kérdés: hogyan vált ez az alapvetően ártalmatlannak tűnő figura közellenséggé? Az ártalmatlan és néhol vicces csínytevések mellett Loki nevéhez fűződik az egyik legtragikusabb történet is, amelynek következményei rendkívül súlyosak: ármánykodásainak köszönhetően meghalt Odin és Frigg fia, Baldur, a szinte hallhatatlan isten. A mítosz szerint Baldurt baljós álmok gyötrik haláláról, amelynek következtében anyja, Frigg a világ minden teremtményét megesketi, hogy nem bántják fiák. Sajnos nem volt elég alapos, ugyanis az ártalmatlannak tetsző örökzöld fagyöngyöt kihagyta. Ezzel élt vissza Loki, aki a vak Höðr isten kezébe egy fagyöngy gallyat ad, majd megkéri, hogy lője azt Baldur felé.

Az ármánykodás hátteréről nem sokat tudunk, az azonban biztos, hogy Lokinak köszönhetően Baldur meghalt, Lokit pedig borzalmas módon büntetik. Saját fiának, Narinak a lánccá vált beleivel béklyózzák meg egy barlangban. Feje felé egy kígyót helyeznek, amelynek mérges nyála az arcára csöpög. Ezt felesége, Sigyn egy fából készült tálkával fogja fel, ám amikor ki kell azt ürítenie, néha rá-rácseppen Lokira a méreg, amelynek hatására olyan szörnyű fájdalommal üvölt fel, hogy abba beleremeg a föld is.

Érdemes megfigyelni, hogy a megkötözés, megbéklyózás és száműzetés Loki történetében nem itt fordul elő először; a fentebb említett gyermekei, az úgynevezett világszörnyek esetében is visszatérő elemről van szó. Jörmungandrt, az óriáskigyót az óceánba száműzték, Fenrirt láncra verték, Hélt pedig az alvilágba üldözték.

Loki tehát az északi mitológia jelenében láncra verve szenved a föld alatt, ahogy Angrbrodával közös gyermekei is.

A Ragnarök nem a világ vége – vagy mégis?

Loki így rabságban várja szabadulását, amely lassan, de biztosan meg fog történni. Sajnos ez senkinek nem jó hír, hiszen Loki szabadulása egyet jelent az istenek végzetével vagy alkonyával, azaz a Ragnarökkel.

Ez talán az északi mitológia egyik legizgalmasabb eleme, hiszen a Ragnarök egy olyan jövendölés is egyben, amelyről maguk az istenek is tudnak, időbeli bekövetkeztét azonban homály fedi. A szörnyű esemény egyfajta erkölcsi züllés eredménye, amelyet az istenek is érzékelnek, így készülnek is az eseményre, amely tulajdonképpen egy hatalmas csata lesz az ász istenek és az óriások között. Az óriások azonban komoly előnyre tesznek szert, ugyanis csatlakozik hozzájuk a láncát levetett Loki, valamint a három világszörny is.

Külön érdekesség az is, hogy a jövendölés egészen pontosan leírja azt is, hogy a csatában ki hogyan hal meg. Odint például Fenrir nyeli le, Jörmungandr epikus csatát vív Thorral, aki bár legyőzi a világkígyót, maga is belehal a harcba. Loki Asgard őrével, Heimdall-lal vív epikus párbajt, amelyben mindketten odavesznek. Bár óriási vérontásról és rengeteg halálról van szó, a Ragnarök végkicsengése mégis pozitívnak tekinthető, ugyanis a régi világ eltűnésével megjelenik egy új, amelyet a túlélők, így az emberek népesítenek be.

Mindezek alapján érezhető, Loki világformáló (és -romboló) jelentősége a skandináv mitológiában. Döntései és ármánykodása ugyan a világ bizonyos értelemben vett végéhez vezet, mégsem nevezhető egyértelműen gonosz karakternek.

Hogy hogyan folytatódik a Marvel Studios Loki története, és hogy milyen esetleges mitológiai utalásokkal, párhuzamokkal találkozhatunk, kiderül a róla elnevezett sorozat második évadában, amely október 6-ától heti rendszerességgel jelentkezik a Disney+ streamingplatformon. Mi biztosan végignézzük, mielőtt eljön a Ragnarök!

BRAND & CONTENT Brand & Content

A cikket a Dialogue Creatives készítette, a Disney+ megbízásából, nem az Index szerkesztősége. 
Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben, ha üzenne nekünk, ezen a címen elér minket.