Vezeték nélküli köldökzsinór
További Brand and Content cikkek
- „A betegség korai felfedezésének és a korszerű terápiáknak nagy jelentősége van az életkilátások szempontjából”
- „Nem mindennapos, hogy a jegesmedve kikerget a kifutóból”
- Milliárdokat csalnak ki tőlünk az online csalók, de ön ne dőljön be nekik!
- Mi kell ahhoz, hogy külön bankárunk legyen?
- A pénzügyi ismereteknek becsengettek – A Bőröndmúzeum foglalkozásán jártunk
Az internet szó már 1974-ben megjelent, 2 évvel az első e-mail-program megszületése után, szigorúan véve mégis inkább az 1990-es évek elejétől beszélhetünk internetről (globális és nyílt információ-hozzáférést biztosító protokoll), de a gyökerei is csak az 1960-as évekig nyúlnak vissza. És bár a WiFi ma ismert protokollja '97-ben készült el, a technológia alapjául szolgáló megoldást 1942-ben szabadalmaztatta Hedy Lamarr színésznő és George Antheil zeneszerző, míg az 1980-as évek közepén már civilek számára is hozzáférhetővé tették a vezeték nélküli hálózatot.
Az emberek nagy része szinte biztosan nem ilyen időrendiséget adna meg válaszként mondjuk egy kvízkérdés kapcsán, hiszen a többség valószínűleg előbb ismerkedett meg a vezetékes internettel és előnyeivel, mint a WiFi technológiával és annak áldásaival. Mára pedig eljutottunk oda, hogy sokunk számára az internet és a WiFi alapvetően egyet jelent, és zsinóros netre már alig csatlakozunk. Nem lennénk meglepve, ha hamarosan még inkább elmosódna a két jelentés közötti határ, és már csak a WiFi kifejezést, elnevezést használnánk. A „Van Wifi?” kérdés egyenlő lesz a „Van internet?” kérdéssel.
Hogy mennyire a hétköznapi életünk szerves részévé vált a két protokoll és technológia, azt számtalan kutatás is bizonyította már, melyekből az derült ki, hogy az emberek jelentős része nem tudja elképzelni, hogy akár csak egy napot is el kelljen töltenie nélkülük. Mindehhez nagy mértékben hozzájárult a mobiltelefonok fejlődése, ami magával hozta az igényt, hogy folyamatosan „online” legyünk. Sőt, már ne csak mi legyünk azok, hanem az eszközeink többsége is! Autó, légkondi, fűtési rendszer, okosóra, biztonsági kamera, fizetési terminálok, nyomtatók – csak néhány eszköz a teljesség igénye nélkül. Ezek többsége pedig a WiFi technológiával kapcsolódik az internethez. Amennyiben van működő internetelérés.
Az egyre több internetező ember és eszköz egyre több helyet igényel az egységnyi sávszélességből, ami nemcsak az internet, de a WiFi esetében is problémákat, kvázi dugókat okozhat, ami lassítja vagy akár meg is béníthatja az adatforgalmat. Nem véletlen, hogy a növekvő igények miatt folyamatos fejlődés és fejlesztés látható mind az internetszolgáltatók által használt technológia, mind pedig a WiFi technológia és ehhez szükséges eszközök (routerek) területén.
Az alábbi grafika segítségével bemutatjuk, hogy a WiFi esetében hogyan zajlott ez a fejlődés az elmúlt 20-30 évben, mit biztosítottak és biztosítanak a különböző szabványok, mi és miért okozhat technikai problémát, valamint mit tehetünk azért, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki eszközeinkből. Végül azt is megtudhatjuk, mit kínálhat számunkra a legújabb, WiFi 6-os szabvány és technológia.
A cikket a Dialogue Creatives készítette, a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. megbízásából, nem az Index szerkesztősége.
Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben, ha üzenne nekünk, ezen a címen elér minket.