A pénz nem cél, hanem eszköz, avagy a pénzügyi nevelést nem lehet elég korán elkezdeni

A pénz ismerete, a fizetőeszköz használatához, forgatásához kötődő tudatosság mind olyan készség, mely önmagában hozzájárul az életkörülmények javításához, és amelynek a társadalom minden rétege számára elérhetőnek kell lennie – ez a célja a Magyar Nemzeti Bank egyik legfontosabb innovációjának, a Széll Kálmán téren megnyílt, az egykori Postapalota felújított épületében berendezett Pénzmúzeumnak.

Az intézmény küldetése, hogy lebontsa a pénzzel és a gazdaság működésével kapcsolatos tabukat, és ezáltal más fénybe helyezze, magasabb szintre emelje a pénzzel kapcsolatos közgondolkodást. Európa leginnovatívabb jegybanki élményterében a látogatók interaktív, XXI. századi eszközök segítségével, a múzeumi élmény révén ismerhetik meg a hazai és nemzetközi gazdasági folyamatokat, a pénz fogalmát.

És hogy miért fontos ez?

Mert a gazdaság egy átlátható és megérthető, logikus rendszer, amit mindannyian, közösen tartunk működésben. Közös érdekünk tehát, hogy tudatosabbá, hatékonyabbá és tájékozottabbá váljunk a pénzügyek világában, hiszen ezáltal nemcsak mi magunk, de teljes társadalmunk eredményesebbé válik. Márpedig a Magyar Nemzeti Bank egyik legfontosabb törekvése, hogy támogassa a lakosság pénzügyi edukációját, és a maga eszközeivel serkentse a hazai pénzügyi kultúra kibontakozását, fejlődését. Hiszen a pénz egy meglehetősen bonyolult jelenség, melynek számtalan megjelenési formája van, az egészen absztrakt, szellemi alakzattól a fizikailag is kézbe vehető készpénzig, amit mélységeiben is meg kell ismerni, még a legkisebbeknek is.

Beszéljünk bátran a pénzről

Nem mindegy azonban, hogy a gyerekeknek hogyan magyarázzuk el a pénz fogalmát, hogyan ismertetjük meg velük a fizetőeszközök értékét.

„Az ő esetükben inkább a játékba bújtatott ismertátadás lehet a leghatékonyabb, azaz egy jó társasjáték vagy egy jól meghatározott mese kiválóan megismerteti velük a pénzügyi alapokat”

– hívta fel a figyelmet Katus Magdolna. A múzeumpedagógus szakember hozzátette, ezzel a módszerrel a kiadás, bevétel, de még az adózás fogalma is remekül szemléltethető, ám szerinte amit legelőször, már kisgyermek korban érdemes tisztázni, hogy alapvetően mindennek megvan a maga ellenértéke, ára, ami leggyakrabban pénzben mérhető. A boltban is fizetünk az élelmiszerekért vagy egy-egy szolgáltatásért.

Emellett érdemes arra is rávezetni a gyerekeket, hogy ahogy a szülőknek is gazdálkodnia kell a saját (tehát az egész család) pénzével, úgy a gyerek is rendelkezhet, beoszthatja a neki adott összeget. Közösen beszélgetve átvehető, mi történik, ha egyszerre elkölti, mit tud belőle venni, vagy ha tartogatja és gyűjt még hozzá, az mire lehet elegendő.

A kérdésre, hogy a szülőknek hogyan érdemes az egyes mesékben fellelhető konkrét pénzügyekkel kapcsolatos részleteket kiegészíteniük úgy, hogy az a gyerekek pénzügyi nevelését szolgálja, illetve ennek során mikre érdemes odafigyelniük, a szakember kifejtette: szerinte hasznos lehet, ha a mese meghallgatása után a felnőttek visszatérnek a történet részleteire, mondjuk visszakérdeznek az egyes elemekre, majd felhívják a gyermekük figyelmét egy-egy pénzügyi döntésre, fogalomra.

„Jó példa erre a Bugyuta ember meséje, amin keresztül könnyen elsajátíthatóvá válik a csere és az érték fogalma”

– véli Katus Magdolna. A történet egyébként nagyon egyszerű: a bugyuta embert a felesége elküldi a vásárba, hogy adja el a tehenüket, ám út közben az ember mindig valami alacsonyabb értékűre cseréli el az aktuálisan a birtokában lévő vagyontárgyat. Ez pedig addig megy, amíg a végére már semmije sem lesz. A mesét követve a kisebbek is hamar rájöhetnek, hogy a mesei karakter ezekkel a nem átgondolt cserékkel értéket veszít, így tettét a való életben nem szerencsés követni.

A szakember összegzése szerint a mesék útján elsajátított pénzügyi tudás a későbbiek során akár készségszintre fejlődhet, azaz a gyerekek már egészen kis korban megtanulhatják, hogyan is kell a pénzt kezelni és használni. Megtapasztalhatják, hogy a pénz sohasem cél, hanem egy eszköz az életükben, amivel elérhetik a céljaikat.

A pénz nem minden

Jó hír a szülőknek, hogy a Katus Magdolna által vázolt történeten kívül még további számos olyan mese létezik, amelynek középpontjában a pénz áll. Ráadásul nem is kell feltétlen a legextrább mesehősök kalandjaiban gondolkodnunk, elég, ha a magyar népmesékben rejlő bölcsességekhez nyúlunk. Talán mindenkinek ismerős recept a szegény ember és a három fia, akiket alig bír felnevelni, ám a megfelelő pillanatban szélnek ereszti őket, hogy próbáljanak szerencsét, majd térjenek vissza az addiginál sokkal tapasztaltabban, boldogabban – és jó esetben gazdagabban. Ezen alapszik természetesen A három dió című történet is, mely azonban sokkal mélyebb jelentéstartammal bír, mint azt elsőre gondolnánk.

A legkisebb fiú története ugyanis rámutat, hogyan érdemes a munkánkról, az értékünkről és a vagyonunkról gondolkodni. Konkrétabban: a szegény ember gyermeke három évet tölt a gazdájánál, ami alatt keményen és becsületesen dolgozik. Amikor eljön az ideje, hogy hazatérjen, munkaadójától ki is kéri a jussát, aki elé rak egy zsák aranyat és három diót, majd azt mondja neki, hogy bármelyiket is választja, ő csak az utóbbit adja jó szívvel. A fiú így inkább a három diót viszi magával, amik bár elsőre értéktelennek tűnnek, ám később jelentős vagyonná változnak át (temérdek haszonállattal és egy szép feleséggel gyarapodik ezáltal a fiú), azonban a választás inkább az eszmei értéke miatt jelentős.

A történet egyértelmű tanulsága, hogy a belső értékek, a lelkünk tisztasága és a kemény munka útján szerzett vagyon sokkal nagyobb értéket hordoz, és mindig megtérül. Emellett a történet azt is hangsúlyozza, hogy a pénz csak akkor adhat valódi boldogságot és jólétet az életünkben, ha az tiszta forrásból származik.

Szintén tanulságos történetek a Mátyás királyról szóló legendák is. Ezek közül talán az egyik legismertebb az Egyszer volt Budán kutyavásár című mese. A történet szerint a király egyik álruhában tett útja során megismert szegény ember megsegítésére kutyavásárt rendez. A vásárból befolyt nagy vagyonnak híre megy, és a szegény ember kapzsi szomszédja is hasonló jó szerencsében bízva mindenét eladva kutyákat vesz, amelyeket aztán mégsem tud eladni, hiszen csak egyszer adódott ilyen lehetőség, „egyszer volt Budán kutyavásár.”

E történet tanulsága is rámutat arra fontos értékre, miszerint jó, ha van pénze az embernek, de ez nem minden. Csak a kemény munkát díjazzák igazán, és ha tehetjük, mindig segítsünk azoknak, akiknek szüksége van rá.

A kézzelfogható, modern tudás

Persze vannak egyéb kiváló módszerek is arra, hogy a gyerekek mélyreható ismereteket szerezzenek a mindennapjaik során oly sokszor használt fizetőeszközzel. A Pénzmúzeumban például temérdek módon tehetik ezt meg: egyénileg és csoportosan, vagy akár múzeumpedagógusok segítségével ismerhetik meg a különböző korok fizetőeszközeit, és kaphatnak kézzelfogható tudást arról, hogy mikor mit jelentett a pénz.

A múzeum tematikája és struktúrája jól keretezi az intézmény küldetését, amelynek fókuszában elsősorban a diákok és fiatalok, illetve az érdeklődő felnőttek és családok megszólítása áll az ő pénzügyi tudatosságuk fejlesztése. Ennek érdekében a Pénzmúzeum a hiteles szakmai gondolatokat egyszerűen befogadható, élményszerű formában tárja a látogatók elé, melyben kiemelt szerepet kap a látványos multimediális környezet, az interaktív digitális technológia és a mindennapi élet példáira épülő, gyakorlatban is könnyen alkalmazható ismeretanyag. A múzeum a kialakított élménytér sokoldalúsága miatt egyszerre képes értéket közvetíteni az egyéni látogatók, a szakmai ismereteket kereső egyetemisták vagy a múzeumpedagógiai foglalkozások keretében érkező általános- és középiskolás diákok számára. Emellett már a legkisebbek számára is kínál érthető, élményalapú tevékenységeket.

BRAND & CONTENT