Ön megéri a pénzét? Kvízünkkel kiderítheti!

A pénz konkrét megjelenését talán a főníciaiakhoz kötik a legtöbben, bár a jelenlegi ismeretek szerint a legkorábbra datálható régészeti lelet a kis-ázsiai Lüdiából, a mai Törökország területéről származik, időszámításunk kezdete előtt 560 környékéről. A csereértéket egységesen jelző érmék használata persze még sokáig nem vált általánossá: ugyan hamarosan már a görög városállamokban is átvették a főleg rézből és vasból, később ezüstből vert apró korongokat, majd a római birodalom hatására az egész akkori ismert világban elterjedt ez a módszer, még a legutóbbi században is előfordultak fizetőeszközként elfogadott egyéb furcsaságok. Az ókorban sok helyen a ritka fűszereket tartottak kiváló értékközvetítőnek, míg az Óceániában található Salamon-szigeteken az idősebbek még emlékezhetnek arra, amikor egyes kagylófajtákkal tudtak fizetni egymás között. Azt pedig még ma is láthatjuk, hogy különleges helyzetekben valami más árucikk válik fizetőeszközzé.

A fenti példák ellenére mára a pénz mint érték fogalma mindenkiben egyértelművé vált. Ma pedig már rég nem azzal mérik a fizetőeszközöket, hogy a hozzájuk felhasznált nemesfémeknek mennyi a valós értéke: ez már az aprópénzekre sem igaz, hát még a papírpénzekre, és akkor még nem is beszéltünk a számláink között vándorló virtuális összegekről. A név azonban megmaradt, egységesen pénznek nevezzük minden fizetési módszer alapját függetlenül attól, hogy milyen a formája, anyaga, vagy van-e egyáltalán valós fizikai megjelenése. Ezért dolgozunk, ezt költjük a megélhetésünk alapjaira, kikapcsolódásunkra vagy éppen tesszük félre nehezebb időkre - mondhatni, a pénz körül forog a világ, ahogy a Kabaré musicalben is megfogalmazták.

Azt pedig, hogy a pénz mindig is az emberek gondolkodásának középpontjában szerepelt, mi sem bizonyítja jobban, minthogy bárki kapásból fel tud sorolni több olyan szólást és közkeletű bölcseletet, ami ezzel a témával foglalkozik. Az viszont már más kérdés, hogy hány ilyenről tudjuk, honnan is ered? Szóval most az egyszer, a bölcs intés ellenére igenis játsszunk a pénzzel: tippelje meg, hogy az alábbi szólások mögött vajon mi lehetett a valóság? A legjobb tippelőknek persze csak szellemi gazdagodást tudunk felajánlani, de az sem elhanyagolható...

Lehet, hogy szaga nincs, de múltja van!

Nem csak a pénzzel kapcsolatos szólások egykori eredete érdekes, a fizetőeszközök, fizetési módok történetében még sok más izgalmas epizód ismerhető meg. Az egykori Postapalotában, a Széll Kálmán tér szomszédságában tavaly nyílt meg az MNB Pénzmúzeum és Látogatóközpont, amely ingyenesen tekinthető meg, és a megszokott múzeumi tárlatoktól eltérően mutatja be a pénz világát. Az érdeklődők egy élményutat járhatnak végig, amelyen interaktív játékokkal, látványos vizuális bemutatókkal találkozhatnak.

Az Aranybányában például a korai időkre mehetünk vissza, megismerve a nemesfémbányászat történetét, az ehhez használt eszközöket és technológiákat. Az út egyik csomópontjában azt vizsgálhatjuk meg, hogyan és miért változott a pénz formája, és mi kell ahhoz, hogy egy fizetőeszközt valóban pénzként ismerhessünk el. Még olyan provokatív témákat is körüljárhatunk, mi lenne akkor, ha nem lennének bankok. Az állandó elemek mellett időszakos kiállítások is színesítik a programot, jelenleg a múzeum épületének történetét mutatja be egy tárlat, amelyből az is kiderül, hogy a múlt század legelején még téglagyár és mély bányató állt a helyén, amely kedvelt korcsolyázóhelynek számított..

Ön vajon tudja, miért nincs szaga a pénznek?

További Brand and Content cikkek

Lehet, hogy szaga nincs, de múltja van!