„Itt mindenkinek egyenlő esélye van a növekedésre és fejlődésre”

„A mi csapatunkban a kreativitás alapja a személyiségek sokfélesége”

Youness Moussafir Marokkóból, Casablancából származik, és hat éve él Magyarországon. 2022 júniusában, még egyetemistaként csatlakozott a MOL-hoz CAPEX Management gyakornokként, egy évvel később Kutatás-Termelés Projekt Menedzsment és Sztenderdek Szakértővé léptették elő.

Az első három évét Dunaújvárosban töltötte, itt a korábbi munkahelyén kívüli szociális kapcsolatok kialakítása és a beilleszkedés volt a legnehezebb a nyelvi akadályok miatt, viszont Budapesten ez már egyáltalán nem volt jellemző. Az egyetemen ismerkedett meg a feleségével, sok időt tölt Rácalmáson az új családjával – Youness ezeket a kulturális tapasztalatokat és az együtt töltött minőségi időt említi a legkülönlegesebb élményei között.

A MOL-nál a beilleszkedés egyáltalán nem okozott problémát a számára:

„Nagyon értékelem, hogy van egy imaterem a munkahelyem épületében, ezt minden nap háromszor látogatom a muszlim vallásom miatt. Az is nagy segítség, hogy minden kommunikáció, munkavállalói interakció mind angolul, mind magyarul elérhető, és nem igazán találnék olyan kollégát itt az épületben, aki nem beszél angolul. Ez egy befogadó környezet a számomra”.

Az eltérő kulturális háttér különféle problémamegoldási módokat hoz magával. „Egyértelműen látom, hogy a mi csapatunkban a kreativitás alapja a személyiségek sokfélesége. Az, hogy nem az anyanyelvedet, hanem egy második vagy harmadik nyelvet kell használnod, valami egyedit hoz ki belőled” – mondja.

„Az itteni tapasztalataim miatt gondolkodás nélkül ajánlanám a MOL-t más nemzetközi mérnököknek is. Szerencsés vagyok, hogy az egyik legjobb csapattal dolgozhatok itt, nagyra értékelem, hogy igyekeznek minden összejövetelbe bevonni engem is”. Büszkén mutatja meg a kollégáitól születésnapjára kapott egyedi naptárt, ahol minden hétre jut egy-egy vicces magyar kifejezés és annak angol fordítása. És hogy melyik a kedvence? „Az, hogy merre kolbászolsz” – teszi hozzá nevetve.

„A kollégám megtanított mézeskalácsot készíteni”

Yaledis Katie Garcia de Armas a Kolumbiai Köztársaságból érkezett Magyarországra ösztöndíjasként 2020-ban, hogy olajmérnök mesterdiplomát szerezzen. 2023 novemberében kezdett el dolgozni a MOL-nál Rezervoár Mérnökként a Growww programban, jelenleg a feladatai közé tartozik a szénhidrogén vagyon becslése a termelési történet alapján, valamint a termelés előrejelzése.

Ami Katie szerint a legnagyobb kihívást jelenti Magyarországon, az a nyelv és a kiejtés megtanulása, a legizgalmasabb pedig az ország történelme. Az is feltűnt neki, hogy itt mindenki mennyire fontosnak tartja a történelmi emlékezetet.

Az inkluzivitással kapcsolatban kiemeli, hogy a MOL-nál a hangsúly a képzettségen, a tapasztalaton és nem a személy állampolgárságán van. A kulturális különbségeket nem érzi hátránynak: „Elfogadjuk, hogy a vállalatnál sokféle ember dolgozik. Szakemberek és emberek vagyunk, függetlenül attól, hogy honnan jöttünk.”

Míg Katie hazájában általában reggel 9-kor, vagy 10-kor kezdődik a munkaidő, és ebben nem sok választási lehetőség van, a MOL-nál lehetősége van rugalmasabb munkavégzésre is. A munkaidőt Kolumbiában az is befolyásolja, hogy hazánkhoz képest sokkal több az ünnepnap – a karnevál például kb. két hétig tart, és akkor mindenki ünnepel és utazik – ezenkívül a dél-amerikai országra mára jellemzőbb az otthoni munkavégzés. Katie a MOL-nál inkább az irodában dolgozik, így könnyebben tud kommunikálni a többiekkel, szerinte így sokkal hatékonyabb a projekteken való munka és a problémamegoldás.

A nemzetközi mérnököknek, akik a nyomdokaiba lépnének, azt tanácsolja, hogy ne adják fel, ha az első néhány próbálkozásra nem sikerül bekerülniük a kiszemelt vállalathoz. Amiatt pedig nem kell aggódni, hogyan szereznek munkavállalási engedélyt, vagy hogyan fognak kommunikálni a munkahelyen:

„A MOL rengeteget segít az egész folyamatban, és még a bevándorlási hivatalba sem kellett egyedül mennem”

– teszi hozzá.

Katie egyedül él, és egyedül töltötte a karácsonyt is Magyarországon, az egész családja Kolumbiában van. Mégsem érezte magát magányosnak: az egyik kollégája egy karácsonyi összejövetelen megtanította neki, hogyan kell mézeskalácsot készíteni és díszíteni. „Kiderült, hogy nem vagyok valami tehetséges ebben, de nagyon jól éreztem magam, sokat nevettünk” – meséli.

„A különböző kulturális háttér kreatív problémamegoldást tesz lehetővé”

Alen Džanić, a MOL-csoport Kutatás-Termelés Kereskedelmi, Üzletfejlesztési és Nem-Operált Eszközmenedzsment igazgatója még egyetemistaként érkezett Horvátországból, hogy Budapesten végezze el a mesterképzést. Nem titkolja, hogy ő először Budapestbe szeretett bele, és csak utána jelentkezett a MOL-hoz. „Egy este, az egyetem vége felé megegyeztünk a barátaimmal, hogy mindenképp maradunk még egy évet Budapesten, és azért keresünk munkát, hogy tudjunk lakást bérelni és élvezzük a várost” – meséli.

Alen a 2012-es Growww-program keretében került a MOL-csoporthoz, azóta öt országban töltött be több pozíciót, dolgozott a MOL északi-tengeri műveleteinek pénzügyi igazgatójaként Norvégiában és az Egyesült Királyságban is, majd egy évet töltött Zágrábban az INA Kontrolling igazgatójaként.

„Nekem az tetszik Budapestben, hogy tökéletes kombinációja a jó dolgoknak, extrémitások nélkül. Az események, a kulturális élet, az éjszakai élet is fantasztikus, nagyon jó, hogy csak kilépek a Bakáts téri otthonomból, és máris emberek vesznek körül. Remek kávézók vannak akár már néhány perc sétára, ami nekem horvátként különösen fontos – nálunk a szombat délelőtti kávézás hagyománynak számít” – meséli. Ahogy a többiek, Alen is a nyelvi akadályokat tartja a legnehezebbnek Magyarországon, ami főleg vidéken és az ügyintézésnél jelent kihívást, és persze kalandot.

Véleménye szerint ahogy növekedett a MOL, úgy tett óriási lépéseket az inkluzivitás felé is.

„Amikor 12 évvel ezelőtt elkezdtem dolgozni a MOL-nál, a legtöbb anyag még csak magyarul volt elérhető. Aztán ahogy a MOL terjeszkedett, olyan környezetet kellett teremteni, ahol a nemzetközi szakemberek is jól érzik magukat és meg tudják érteni egymást.”

Hozzáteszi, hogy egy cég feladata az, hogy semleges terepet biztosítson; a pozitív diszkriminációt sok esetben kontraproduktívnak tartja.

Megemlíti, hogy a MOL nyelvtanfolyamokkal, a szálláskeresés támogatásával, tanácsokkal segít – például azzal kapcsolatban is, hogy Budapest melyik részéről jobb a közlekedés az irodába. A MOL-hoz pályázó nemzetközi szakembereket azzal bátorítaná, hogy a mostani helyzet kitűnő lehetőségeket kínál a tanulásra.

Alen egyetért azzal, hogy a kulturális háttér a problémamegoldáshoz való hozzáállást is meghatározza. „Mindig vannak kivételek, de az nagyon jól látható, hogy a horvátok hajlamosak gyorsan cselekedni, majd javítani, ha hibáznak. A magyarok ezzel szemben hajlamosak tízszer átgondolni mindent, mielőtt cselekszenek. Számomra néha úgy tűnik, hogy minden túl lassú, a kollégáimnak pedig úgy, mintha gondolkodás nélkül tennék meg dolgokat. Valójában egyik sem igaz, az igazság valahol a kettő között van” – fejti ki.

A megoldás Alen szerint mindig a kommunikáción múlik, hiszen valójában mindkét fél ugyanabba az irányba tart, csak másképp. „Az elmúlt 12 évben már annyi projektet vittünk és annyi tapasztalatot szereztünk együtt, hogy megtanultuk, hogy a legjobbat hozzuk ki egymásból. Voltak esetek, amikor az én megközelítésem előnyben volt a másikkal szemben, máskor pedig éppen az ellenkezője volt igaz. Elfogadjuk, hogy bizonyos helyzetekben egyes dolgok jobban működnek. Ennyi az egész.”

Itt mindenkinek egyenlő esélye van a növekedésre és fejlődésre, és elismerik a különböző perspektívákat

A kulturális különbségekből fakadó kreatív problémamegoldásra világít rá Siako Mamoond is, aki Irak kurdisztáni régiójából származik. Magyarországra ösztöndíjjal érkezett, vegyészmérnök diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Miután a MOL-nál több szakmai gyakorlatot is teljesített, csatlakozott a Growww programhoz. Azóta számos Downstream és Upstream projektben dolgozott, jelenleg pedig az E&P felszíni létesítmények és projektek projektmérnöke. 

„Olyan környezetben nőttem fel, ahol a kiszámíthatatlanság volt a norma, belém ivódott a problémamegoldás egyedi megközelítése” – mondja Siako. „A politikai helyzet miatti állandó bizonytalanság megtanított arra, hogy rendkívül alkalmazkodó, megoldásorientált, analitikusan gondolkodó ember legyek. Ezen tulajdonságok egy részét tapasztalatból, másik részét pedig az édesapámtól tanultam – ő építőmérnökként dolgozik, és ő inspirált engem is arra, hogy mérnök legyek. Ez a háttér képessé tesz arra, hogy egy olyan sajátos perspektívát hozzak a csapatunkba, ami gazdagítja a közös problémamegoldási folyamatot.”

Siako szerint a MOL nagyra értékeli a nemzetközi szakemberek sokszínű meglátásait és tapasztalatait. A vállalat befogadó környezetet teremt azáltal, hogy biztosítja, minden alkalmazottat elismernek és értékelnek – kulturális hátterétől vagy származási országától függetlenül.

„Itt mindenkinek egyenlő esélye van a növekedésre és fejlődésre, és elismerik a különböző perspektívákat. Ez a megközelítés nemcsak az összetartozás és az elismerés érzését segíti elő a csapattagok körében, hanem ösztönzi az innovációt, az együttműködést és a közös sikert”

– folytatja.

A projektmérnök nagyon szereti a „vibráló kulturális mixet” Magyarországon, különösen a klasszikus zenei koncerteket és az ország gazdag művészeti örökségét, szívesen látogatja a történelmi helyszíneket és múzeumokat, a legemlékezetesebb élményei pedig a magyar táncházakhoz kötődnek, a „lendületes, hagyományos táncokon” keresztül tud kapcsolódni a magyar kultúrával.

A magyar nyelvben való eligazodást izgalmas kihívásnak tekinti, hiszen ez az egyik legnehezebb nyelv a világon. „Maga a tanulás igen gazdagító, egyedülálló lencsét kínál, amelyen keresztül értékelni lehet az ország gazdag kultúráját. Remélem, hogy egy nap majd elég jól beszélem a nyelvet ahhoz, hogy megértsem a magyar költészetet, amely elképzelésem szerint ugyanolyan mély és árnyalt, mint maga a nyelv” – teszi hozzá Siako.

„A különböző vélemények megismerésével lehet közös megoldáshoz jutni”

Valentina Gregoric Horvátországból, az INA-tól érkezett a MOL-hoz 2023 júliusában. Kutatás-Termelés Üzleti Támogatási Szenior Szakértőként dolgozik, üzleti tervezéssel, jelentéstétellel, vezetői támogatással foglalkozik.

A MOL esetében – amellett, hogy a cég támogatta az ideköltözését – pozitívumként említi, hogy a kollégák nagyon nyitottak az újonnan csatlakozókra, akár magyar kollégákról beszélünk, akár más országból érkezőkről. „Amikor ide kerültem, én voltam az egyetlen külföldi a csapatunkban. Meleg fogadtatásban részesültem, a munkatársaim nagyon segítőkészek voltak, és azonnal bekapcsolódtam a megbeszélésekbe.”

A kulturális különbségek Valentina szerint előnyt jelentenek, mert a sokféleségből és a különböző nézőpontokból nagyon sokat lehet tanulni.

„Ezért gondolom fontosnak, hogy a MOL-nál arra ösztönöznek minket, hogy elmondjuk a véleményünket. A különböző vélemények megismerésével lehet közös megoldáshoz jutni”.

A munkamódszerekkel kapcsolatban így folytatja:

„Mi, horvátok elég kíváncsiak vagyunk, és szeretjük felfedezni a dolgokat. Amikor új feladatot kapunk, beleássunk magunkat, és megpróbáljuk a lehető legjobban teljesíteni azt. Elég kitartóak vagyunk, és ha valamit elkezdtünk, nem akarjuk befejezetlenül hagyni”.

A befogadást segítő kezdeményezések közül a MOL Kutatás-Termelés „blind lunch” nevű programját emeli ki, ami nem csak a külföldieknek szól, hanem az egész divízió közösségének. „Havonta egyszer együtt ebédelhetsz egy olyan kollégával, akivel talán még nem is találkoztál, és ez is támogatja a közösségbe való beilleszkedést."

Valentina is csatlakozik azon munkatársaihoz, akik szerint a nyelv jelenti a legnagyobb nehézséget, de már sokat javult a helyzet, sokkal könnyebb angolul kommunikálni, mint sok évvel ezelőtt, amikor üzleti úton járt Magyarországon. Nagyon szereti Budapestet, gyönyörű városnak tartja, ami a hét minden napján, 0-24 óráig él. Itt jóval rugalmasabb a munkaideje, mint korábbi, horvátországi munkahelyén.

A jövő nemzetközi mérnökeit pedig mindenképp bátorítaná, hogy próbálják ki, milyen a MOL-nál dolgozni:

„Ez egy olyan win-win szituáció, ahol az ember további munkatapasztalatot szerezhet, és új embereket is megismerhet.

Ez igazán értékes tapasztalat az életemben” – mondja.

Itt mindenki megtalálja a helyét

A befogadó környezet szempontjából hatalmas szerepe van az irodák, közösségi terek kialakításának. A MOL Campus, a vállalat nemzetközi szintű székháza nemcsak erre biztosít lehetőséget, hanem a hatékony munkavégzéshez is hozzájárul. Katie például imádja a panorámát, ami a MOL Campus felső szintjein elé tárul – annak ellenére, hogy egyébként általában fél a magasságtól. „Nagyon jó, hogy kiválaszthatjuk a helyet, ahonnan aznap dolgozni szeretnénk. Ha bizonyos napokon más kilátást szeretnék az asztalomról, vagy más emberekkel szeretnék együtt dolgozni, akkor ezt megtehetem” – mondja.

Youness szerint a MOL Campus nagyon ideális a hatékony munkához, és a dupla monitorokat, az állítható asztalokat, a nagyon kényelmes székeket említi, és a csendes, koncentrált munkára kitalált ún. fókusz boxokat. A kedvenc helye a könyvtár és a növényekkel teli „dzsungel”, mindkét helyen szívesen dolgozik.

Alen elsőként a MOL Campus elhelyezkedését méltatja, nagyon élvezi, hogy az irodája ablaka a Kopaszi-gátra és a Lágymányosi-öbölre néz. 

„A MOL-nál töltött 12 év túlnyomó részében a  régi épületben dolgoztam, szóval a szívemhez nőtt, de összehasonlíthatatlan a mostani épülethez képest, technológiailag és a munkakörülmények szempontjából.”

Bár az irodából szerinte az egyik legjobb kilátás az övé, szívesen tart megbeszélést a munkahelyi kávézóban.

Siako a rengeteg helyválasztási lehetőség mellett azt élvezi a legjobban, hogy az irodák kialakításának köszönhetően megismerkedhet olyan kollégákkal a szervezetén belül, akikkel egyébként nem találkozna. A kedvence a „working garden”, vagyis a Campus belső területén kialakított minidzsungel, vagyis irodakert – erre az interjúra is ott készült fel –, hetente egyszer pedig pingpongozni megy a játékszobába, mert annak idején az édesapjával is sokat játszottak.

Bár nagyon vonzó a kilátóterasz és a „dzsungel”, Valentina a saját csapatának szintjén tartózkodik a legszívesebben. „Nagyon jól érzem magam ebben a légkörben, ahol olyan emberek vannak, akiket ismerek, és ahol azonnal meg lehet oldani a problémákat. A nyitott tér lehetővé teszi a gyorsabb kommunikációt, de el lehet vonulni a fókuszszobákba is. Mindenki megtalálhatja a helyét itt, bármilyen alkalomról van szó.”

(Borítókép: A MOL Campus épülete. Fotó: ZGPhotography/Shutterstock)

BRAND & CONTENT