Magyar ipari kihívás: munkaerőhiány és elszálló energiaárak mellett hogyan marad nyereséges a termelés?

Egy vállalat életében elengedhetetlenül fontossá vált a digitalizáció, mivel hatékonyabbá, gyorsabbá vagy épp gazdaságosabbá teheti a működését.

Az ipar területén Magyarország speciális helyzetben van: kifejezetten nagy azon cégek száma, amelyek multinacionális partnerek, nemzetközi márkák számára végeznek gyártási, összeszerelési, logisztikai feladatokat. Ez a helyzet áldás és átok is egyben. Áldás, mert a vállalatok, és egyben a magyar gazdaság is jelentősen profitál abból, hogy a külföldi „nagyok” minket választanak, és magyar cégekbe fektetik a bizalmukat. Átok viszont abból a szempontból, hogy a legmagasabb nemzetközi elvárásoknak kell megfelelni: olcsó munkaerő és növekvő eredmények mellett fenntartható működés az anyacégek szigorú minőségbiztosítási előírásai szerint.

Ez ma Magyarországon két kihívást eredményez egy időben: munkaerőhiányt a gyártósorokon és a logisztikai területen, növekvő energiafelhasználást és költségeket.

Felzárkózástól az automatizációig

„Egy magyar vállalat esetében tulajdonképpen kettős nyomást jelent az, hogy a legmodernebb szintre kerüljön a digitális és automatizációs rendszerük. Egyrészt meg kell felelni a külföldi partner részletes és folyamatos adatéhségének és követelményrendszerének, másrészt viszont önmaguk számára is fontos, hogy minél jobban átlássák saját termelési folyamataikat, hatékonyabban és gazdaságosabban működjenek” – magyarázza Gém Péter, a 4iG Nyrt. ipari nagyvállalati értékesítési igazgatója. „Amikor tehát valaki azon gondolkozik, hogy a vállalati automatizáció terén fejlődnie kell, egy ilyen kétirányú igénynek kell megfelelni, ami nem egyszerű feladat.”

Az ipar digitalizációja természetesen nem újkeletű folyamat. A vállalatok többsége már használ elérhető megoldásokat a belső dokumentum kezelésétől a termelésirányítási rendszereken át különböző munkaterületeken. Jelenleg már inkább az ipari automatizáció korszakáról beszélünk. „Az elmúlt években divatosnak számított az Ipar 4.0 fogalom használata. Tapasztalataim szerint ezalatt korábban inkább rendszer és folyamati megoldásokban gondolkodtunk közösen az ügyfelekkel, aminek indikátora a termelési volumen növelése volt. Beszélgetéseink – ezek mellett – manapság inkább olyan problémákat érintenek, mint a munkaerőhiány és az energiahatékonyság. Meglévő és új ügyfeleink főleg ezekben a témakörökben nyitottak automatizált szolgáltatásokra.” – magyarázza Steiner Gabriella, a 4iG Nyrt. senior ipari nagyvállalati kapcsolattartója. A szakértők egyetértenek abban, hogy a hazai vállalatok akkor tudnak igazán jól együtt dolgozni a külföldi partnerekkel, ha velük egy szintre kerülnek a digitális érettség szintjén. Ez akkor lehetséges, ha a legrészletesebb szintig látják, ami történik. Értve ezalatt az egységnyi előállított termékhez kapcsolódó alapanyag felhasználást, előállítási lépéseket és időket, munkaerőigényt, szállítást, csomagolást stb. Ugyanez elmondható az energiahatékonyság kapcsán: ma már nem elegendő szenzorokkal figyelni például az üzemi hőmérsékletet. Összegezni kell az adatokat, megjeleníteni és a következtetések alapján lehet cselekedni, azaz hatékonysági megoldásokat bevezetni.

Megtervezett lépésekkel a csúcsra

Gém Péter és Steiner Gabriella eddigi tapasztalatai szerint a cégek kezdetben csak annyit szeretnének fejleszteni, amennyi minimum szükséges a szinten tartáshoz és/vagy a nemzetközi elvárásokhoz. A részletes beszélgetések során azonban meg lehet határozni, milyen lépcsőfokokra van szükség ahhoz, hogy a szervezet saját működésében és a megbízók elvárásaiban is valóban naprakésszé váljon.

A fejlesztési terv már csak azért is fontos, mert évről évre újabb lehetőségek, friss technológiai innovációk bukkannak fel, amelyek tovább fokozhatják a vállalat hatékonyságát. „Ilyen például a mesterséges intelligencia is, amely manapság szintén nagy húzónév, de az ipari vállalatok számára még csak mostanában kezd körvonalazódni, mi mindenre is használhatnák mindezt” – teszi hozzá Steiner Gabriella. „Ez azonban egy sokadik lépcsőfok. Első körben az látszik, hogy olyan automatizációs szintre kell eljutni, amikor már elegendő adatot szolgáltatnak a rendszerek ahhoz, hogy egy MI képes legyen tanulni, következtetéseket levonni, és akár beszállni az irányítási folyamatokba.”

A 4iG szakemberei sokféle digitális érettségi szinttel találkoztak már munkájuk során, ezért a munkájukat már nem is konkrét értékesítésként, hanem komplex konzultációs feladatként határozzák meg.

„Bizony, akadnak olyan üzemek, amelyek például Excel-táblázatok szintjén kezelik az alkatrészek leltárját, vagy a gyártási folyamatok követését. Ezen a szinten kifejezetten nagy szükség van arra, hogy egyrészt mi is megértsük a működésük részleteit, majd nekik is fel tudjuk vázolni, milyen lépések által, pontosan hogyan válik könnyebbé, gyorsabbá, hatékonyabbá vagy épp gazdaságosabbá az életük”

– foglalja össze Steiner Gabriella.

Szerencsére azért a legtöbb vállalat már eljutott valameddig a belső digitalizáció útján, de még ez sincs közel a végső megoldáshoz. „Az ilyen szervezeteknél általában azt tapasztaljuk, hogy különféle okokból – hol a külföldi partner kérésére, hol pedig egy-egy folyamat kezelésére – alkalmaznak ugyan különféle automatizációs részmegoldásokat, de ezek nem működnek együtt. Nincs olyan központi intelligencia mögöttük, amely a létrejövő hatalmas adatmennyiséget képes lenne elemezni és ezáltal teljes képet adni a vezetőknek a vállalat működéséről.”

Céltudatos, azaz testre szabott tervezés

Amikor egy vállalat modern automatizációs környezetet szeretne kiépíteni, olyan integrációs partnert érdemes keresnie, amely a „dobozos termékek” helyett egy bizalmi alapú, kommunikáción és tervezésen alapuló csomagot tud nyújt.

„Természetesen ebben vannak azonnal alkalmazható termékek. Az önvezető okostargonca például gyorsan telepíthető, így hatékonysága már az első perctől szembeállítható a munkaerőhiányt felvető problémákkal. Vagy: az okos transzformátor a bekapcsolást követően azonnal racionalizálja az áramfogyasztást”

– teszi hozzá Gém Péter.

Emellett a nemzetközi partnerek is támaszthatnak olyan elvárásokat a hazai gyártóüzemek felé, amelyeket a saját fenntarthatósági vállalásaik, szabályzatuk megkövetel. Ehhez szintén komoly fejlesztések szükségesek. „Ha egy nagy autógyártót nézünk, amely egyértelműen azzal hirdeti a saját járműveit, hogy azok környezetbarátok, akkor bizony a hazai összeszerelőktől is megkövetelik, hogy a legapróbb részletekig adatot tudjanak szolgáltatni a gyártási folyamatokról. Például egy festőüzemnek is ki kell mutatnia, hogyan forgatja vissza a fel nem használt hőt, mennyi energiát használnak a kompresszorok és így tovább” - sorolja Gém Péter.

Egy jól megtervezett rendszer bevezetése manapság meghatározza az ipari szervezetek életét.

„Szakértelmünkkel és tapasztalatainkkal abban tudunk segíteni, hogy megértjük, megtervezzük és javaslatot teszünk arra a megoldásra, amire ügyfelünknek szüksége van. Így különféle szoftveres és hardveres alapokból egy kifejezetten testreszabott megoldást hozzunk létre”

– mondja Steiner Gabriella.

Magyarországon rengeteg olyan cég van, amely komplex tervezést és megvalósítást ígér.

„A saját versenyelőnyünket abban látom, hogy működésünk alapját – hosszú évek óta – az IT infrastruktúra üzemeltetés és karbantartás határozta meg, így erre építettük fel az ipari környezetben jól alkalmazható szaktudást. Csapatunk képes komplex feladatokat gyorsabban és hatékonyabban ellátni, mintha valaki több alvállalkozó bevonásával állna neki a munkának. Ezt igazolja stabil referenciabázisunk is, akár az ipari automatizáció, akár az energiamenedzsment területén.” - foglalja össze Steiner Gabriella.

BRAND & CONTENT