Kotyogóstól a cold brew-ig, avagy mennyire tart lépést kávétrendekkel?

A magyarok manapság már éves szinten közel 3 kg kávét fogyasztanak el fejenként, úgyhogy nyugodtan nevezhetjük magunkat kávézó nemzetnek.

Legjobb tudomásunk szerint a kávézás intézménye a török birodalomból ered, és ennek nyomán Magyarországon a kávé már egészen korán megismert fogalom volt. Az úgynevezett „fekete leves” vagyis az étkezés végét záró fogás a törökökkel és a fürdőkultúrával együtt érkezett, de érdekes módon az igazi fénykorát csak a 19. századi pesti kávézók virágzása hozta el - bécsi mintára.

A kávé, az olaszok és az amerikai speciality

A kávénak kifejezetten jót tett az olaszokkal való találkozás. A 17. században érte el Velencét, azonban a klasszikus eszpresszóra még 1901-ig kellett várni: A 20. században nyitányában, 1901-ben egy gyáros, Luigi Bezerra fejlesztette ki azt az eszpresszo gépet, mely szűrőkön és rekeszeken átpréselő gőznyomásos folyamattal, sokkal gyorsabban képes a kávét lefőzni. A végeredmény nem csak gyorsabb lett, a már jól ismert sokkal krémesebb textúrájú italt is elérte az új géppel.

Nem sokkal később, 1933-ban azonban valami egészen forradalmi történt; az alumíniumgyártásra szakosodott Alfonzo Bialetti elkészítette az első kotyogós kávéfőzőt, ami egy csapásra megkönnyítette az otthoni tűzhelyen elkészíthető kávé minőségi előállítását.

A kávéházakból az otthoni konyhákba költözött a kávé, a profi megoldások pedig maradtak a kávézókban. Ezzel Európában meg is békültünk volna, azonban az alapvetően vizesebb kávét kedvelő amerikaiak és ausztrálok nem így gondolták: a hetvenes, majd a kétezres években elindították a kávé második, majd harmadik hullámát, az úgynevezett specialty mozgalmat. Utóbbi esszenciája az, hogy a „jó” kávénál is sokkal jobbat állítsanak elő, különlegesen és változatosan pörkölt prémium kávébabból, speciális technikával. Az ehhez használt kávégépek tudása, precizitása és a baristák tudománya is hatalmas változáson ment keresztül a mozgalom hatására és szigorú minőségi alapelveket használnak. Ehhez hozzájárult a közép- és dél-amerikai kávéültetvények versengése is, ahol az egyre jobb minőségre törekedtek, például a szőlő mintájára termőhelyspecifikus (single origin), extra magasan ültetett jellemzőkkel értékesítették a kávét. A versenyben egyelőre Brazília áll az élen, az ország a világ elsőszámú kávéexportőrévé nőtte ki magát.

A harmadik hullám karolta fel a hidegen préselt kávét, a cold brew-t is, ami egy teljesen más kategóriát képvisel a kávék univerzumában.

A japánok hideg kávéja

Bár eddig nagyon kevés szót ejtettünk az ázsiai kávézási szokásokról, most ideje belekeverni a történetbe a japánok hidegen préselt kávéját, ami hasonló a francia prés technológiához. A francia prés bár forró, de nem forrásban lévő vizet használ, a durvára őrölt kávét leforrázzák, áztatják, majd lenyomják a zaccot egy dugattyúval. A japán vagy kiotói stílusú kávé esetében viszont szobahőmérsékletű vizet használnak és nagyon hosszan, 12, de akár 24 óráig is áztatják a kávéőrleményt, miközben lassan csepegtetik ki a kész kávékoncentrátumot. Ennek az italnak a neve a cold brew, ami egy teljesen más ízprofilt eredményez, mint a forrón gőzölt - kevésbé lesz savas, mert másfajta anyagok oldódnak ki és más eredménnyel. Ez az eredmény pedig csodálatos!

A harmadik hullám abszolút ráugrott a cold brew-ra, azonban Tokióban és Hongkongban ezen is csavartak egyet, és a cold brew már koktélalap lett: kilépett a kávézók oltalmából és betört a bárok alapanyagai közé.

A cold brew és a kávékoktélok egyre népszerűbbek világszerte, azonban az előállítási procedúra miatt a vendéglátóhelyekre koncentrálódott a fogyasztása – eddig. Azonban végre otthon is elérhető a technológia, ami legalább akkora korszakváltást jelent, mint az olaszok mokka főzője.

A cold brew újabb forradalmát a De'Longhi hozta el, amelynek bizonyos kávégépei már otthoni körülmények között is képesek előállítani az igazi hideg-prés minőséget fél napos áztatás helyett kevesebb mint 5 perc alatt. A Cold Extraction technológiát ugyanis úgy tervezték, hogy alacsony nyomáson, szobahőmérsékletű vízzel keverve rövid időn belül is kivonja a kávészemek ízanyagát és árnyalatát. Megmarad az alacsony savasság, és egy lágyabb ízű, édesebb aromájú cold brew kávét kapunk végeredményként.

A De'Longhi kávégép a garantált olasz minőséget egyesíti a harmadik hullám elvárásaival, valamint képes melegitalt is előállítani, hiszen a LatteCrema Hot technológia segítségével krémes és könnyed tejhabot készít. Egyébként tud akár hideg tejhabot is (ezt LatteCrema Cool technológiának nevezik), úgyhogy a jeges és hideg kávék palettája végtelenre nyúlik az otthoni kávézás terén.

Most pedig lássuk, ön mennyire járatos a kávézás tudományában! Amennyiben esetleg bizonytalan egy-egy kérdésben, látogasson el a De'Longhi oldalára, és ismerje meg a cold brew technológia rejtelmeit!

BRAND & CONTENT