Őrjítő, de életmentő lehet – Ön mennyire ismeri az élelmeszereken található címkéket?

További Brand and Content cikkek

Tudta, hogy az EU-ban évente keletkező élelmiszer-hulladék egytizedét a termékeken feltüntetett dátumjelzés miatt dobjuk ki? És azt, hogy Európában éves szinten 23 millió ember betegszik meg azért, mert otthon nem tárolja és kezeli megfelelően az élelmiszereket? Tisztában van azzal, hogy hogyan jelölik az ökológiai gazdálkodást, és hogyan kell értelmezni a tápérték-skálát? Alapvetően fontos, hogy helyesen értelmezzük a csomagolásokon található jelzéseket és szimbólumokat, amelyek az élelmiszerbiztonságra, tápanyagértékre, vagy az alapanyagokra vonatkoznak. Kvízünkben Ön is letesztelheti, mennyire ismeri a legfontosabb jelöléseket!

Amikor bevásárolunk, próbálunk odafigyelni arra, hogy az étrendünkbe illő, de kiegyensúlyozott, megfelelő tápértékkel rendelkező termékek kerüljenek a kosarunkba. Nem könnyű azonban kiigazodni a rengeteg, csomagoláson található információn, címkén, az ezeken található szimbólumon és jelzésen – főleg, amikor nincs sok időnk, vagy a családtagok más-más étrendet követnek. A számos jelölés azonban segít abban, hogy tudatosan és a megfelelő információ birtokában dönthessünk, ezért részben ennek elősegítésére indult a #Safe2EatEU kampány, melynek célja, hogy segítsen többet megtudni az élelmiszerbiztonságról Európában és megalapozott döntést hozni arról, hogy milyen élelmiszert vásároljon, egyen és fogyasszon biztonságosan és egészségesen nap mint nap.

A füstöléstől a piktogramokig

Az élelmiszerbiztonság az élelmiszerek előállítására, tárolására, szállítására és fogyasztására vonatkozó módszereket jelent, amelyek biztosítják, hogy az élelmiszerek ne okozzanak egészségkárosodást. Hosszú volt az út az elejtett zsákmány tartósításától a mai eljárásokig és a címkékig:

az ősi időkben nemcsak az élelmiszer megszerzése, hanem a tárolása is jelentős kihívást jelentett, a hús romlását például füstöléssel, szárítással, sózással akadályozták meg.

A rómaiak szabályokat vezettek be a közétkeztetésben, vízrendszereket és csatornahálózatokat építettek ki, a középkorban viszont a rossz higiéniai körülmények, a járványok és a háborúk miatt kritikus állapotban volt az élelmiszerbiztonság.

Fotó: Shutterstock

A szabályozás az ipari forradalom idején került ismét előtérbe, amikor az élelmiszer-előállítás tömeges méreteket öltött. A XIX. században születtek meg az első, hamisított és szennyezett élelmiszerek elleni törvények. Angliában az 1860-as években vezették be az Adulteration of Food and Drink Acz nevű jogszabályt, az Egyesült Államokban pedig az 1906-ban elfogadott Pure Food and Drug Act számított hatalmas előrelépésnek. Utóbbi a veszélyes tartósítószerek, a helytelenül címkézett vagy hamisított élelmiszerek forgalmazását tiltotta meg, és a fogyasztók először kaptak valós információt az élelmiszerek tartalmáról. (A törvény nem csak élelmiszerek, hanem a gyógyszerek tisztaságára vonatkozóan is szigorú szabályozást írt elő.)

Egy újabb fontos mérföldkő volt a HACCP (Hazard Analysis and Critical Control Points) rendszer bevezetése az 1960-as években. Az eredetileg a NASA-hoz kapcsolódó rendszer a teljes élelmiszer-előállítási láncot vizsgálja, a potenciális veszélyek és kockázatok azonosítására és azok megelőzésére összpontosít.

Mára eljutottunk oda, hogy a csomagolásokon található címkék nemcsak az összetevők listáját tartalmazzák, hanem az allergénekkel kapcsolatos információkat, szavatossági időt, és számos egyéb adatot is.

Korunkban már nem csak az élelmiszerek biztonsága fontos, hanem az élelmiszerlánc nyomon követhetősége, a fenntarthatóság, az állatokkal való bánásmód is, így a termékek csomagolása ilyen jellegű információval is bővült. Nem csoda, hogy szinte lehetetlen eligazodni a sok jelölés, szimbólum és piktogram között.

Tudatos és átgondolt döntések – az egészségünk múlhat ezeken

Jó tudni, hogy az Európai Unió rendelkezik a világ egyik legszigorúbb, tudományos alapokon nyugvó élelmiszerbiztonsági rendszerével. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) a nemzeti élelmiszerbiztonsági hatóságokkal és az EU vezető tudósaival működik együtt, Magyarországon pedig a fő partnere a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Ár, íz, élelmiszerbiztonság

Az „Élelmiszerbiztonság az EU-ban” című, 2022. évi Eurobarométer felmérés szerint a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos döntéseiben a legmeghatározóbb tényező az ár (54%) és az íz (51%), ezeket az élelmiszerbiztonság és az élelmiszer eredete követik 46-46%-kal. A vásárlók 40%-a szerint számít a tápanyagtartalom számít, a válaszadók 16% a környezeti és éghajlati hatásokat jelölte meg, 15% pedig azt, hogy saját értékrendje és meggyőződése határozza meg a választását.

Az egészségünk és a biztonságos étkezés ugyanakkor rajtunk, fogyasztókon is múlik.

Becslések szerint percenként 44 – Európában éves szinten 23 millió ember – betegszik meg élelmiszerek miatt, és ezek közül átlagosan mintegy 4700 eset bizonyul végzetesnek.

A megbetegedések jelentős részének oka az, hogy otthon nem megfelelően kezeljük és tároljuk az élelmiszereket. Éppen ezért a fogyasztói tudatosság kialakulása és a szemléletformálás kiemelten fontos.

Sajnos nem sikerült :(
Kérjük próbálja meg újra.

Indulhat a kvíz »

BRAND & CONTENT

A cikket a Dialogue Creatives készítette az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.