Eddig és ne tovább! - Az ön munkahelye tiszteletben tartja a határait?
A munka és a magánélet egyensúlya, valamint a (nem csak fizikai értelemben vett) biztonságos munkakörnyezet megteremtése ma már alapvetően elvárt egy munkahelyen, mégis ez az a terület, amire egyelőre csak a munkáltatók egy része helyez elég hangsúlyt. Ezúttal olvasóink tapasztalataira vagyunk kíváncsiak: hogyan valósul meg náluk a munkahelyi határok meghúzása, betartása, hogy állnak ők és a munkáltatóik a home office kérdéséhez és a munkaidőn túli telefonhívásokhoz. Arra is rákérdezünk, hogy melyek azok a tényezők, amelyek miatt akár munkahelyet is változtatnának.
Gyakorta és sokan érzik azt, hogy túl sok időt töltenek munkával, és emiatt kevés idejük jut a magánéletre és a kikapcsolódásra. Vagy azt, hogy motiválatlanná váltak és kiégtek, mert vagy ők vagy a munkáltató nem tartotta be a munkahelyi határokat. Előfordult, hogy nem voltak egyértelműek a munkahelyi szerepkörök, vagy egyszerűen túl sok feladatot vállaltak. Szinte mindenki volt már ilyen helyzetben, és megtapasztalta a keretek be nem tartásának negatív következményeit.
Az egyensúly, amit újra és újra meg kell találni
A munka és a magánélet egyensúlyának fogalma gyakorlatilag csak a XIX. század óta létezik. Azelőtt a tennivalók a természet ritmusát követték, illetve a legtöbben egyáltalán nem rendelkeztek a mai értelemben vett szabadidővel – az önellátás, az élelmiszer megtermelése, a gyerekek gondozása, stb. a nem kiváltságos helyzetben levő emberek minden idejét felemésztette, és ma már elképzelhetetlen mennyiségű tennivalót jelentett.
Az ipari forradalom idején sem lett jobb a helyzet, amikor a gyári munkások hosszú, kimerítő, 12-16 órás munkanapokat robotoltak végig, hetente hat napon át. A munka és magánélet egyensúlyának fogalma egy walesi textilgyár-tulajdonostól, Robert Owentől indult, aki felvetette, hogy az egészséges, motivált és termelékeny dolgozóknak napi 8 óra pihenésre, 8 óra magánéletre van szüksége, így az ideális munkaidő 8 óra.
A II. világháború utáni korszakban, a nyugati társadalmakban a jólét, és a „fehérgalléros” munkakörök megjelenésével rugalmasabb lett a munkaidő, később megjelentek a családbarát intézkedések is.
A digitalizáció és a mobilkommunikáció térhódítása aztán újra elmosta a munka és a magánélet közötti határokat – sőt, bizonyos elméletek szerint ez az egyensúly már meg is szűnt létezni. A technológiának köszönhetően rugalmassá vált a munkaidő és a munkavégzés helye, ugyanakkor megjelent az igény arra is, hogy mindig elérhetők legyünk, függetlenül attól, hogy átlépjük-e ezzel a munkaidő kereteit. A Covid-járvány időszakában, amikor sokan ugyanabban a térben dolgoztak és kapcsolódtak ki, különösen nehéz volt meghúzni ezeket a határokat, megtartani a munka és a személyes idő kereteit, illetve kommunikálni ezeket a munkaadók, kollégák vagy a családtagok felé.
Rutinfeladatok és kihívások
A munkahelyi határok azonban nem csak az idő beosztásáról szólnak. A munka-magánéleti vetületen túl a feladatok, szerepkörök, vagy a felelősségi körök közötti határhúzás is fontos, hiszen ha ezeket nem tisztázzuk, a következmény sok szorongás, félreértés és túlóra, hosszabb távon kiégés lehet, ami akár fizikai vagy lelki betegségig fajulhat.
Érdemes óvatosan kezelni a munkahelyünkön „a csoda a komfortzónádon túl történik” mondást is. Az új feladatok vonzóak lehetnek a szakmai fejlődés és a kihívásokkal teli új projektek elvégzése utáni sikerélmény miatt. A szakmai komfortzóna elhagyása ugyanakkor folyamatos stresszt is jelenthet: ha olyan feladatot vállalunk, amelyhez nincsenek meg a megfelelő készségeink, vagy még nincs kellő tapasztalatunk, egy fokozott készenléti helyzetbe kerülhetünk. Ebben is fontos megtalálni a saját határainkat és az egyensúlyt.
A munkáltatók közül egyre többen ismerik fel, hogy az a legfontosabb, hogy a kollégák kiegyensúlyozottak legyenek, hiszen akkor tudnak jól teljesíteni, kreatívak lenni és előre mutató dolgokat alkotni a munkájukban. A Telekomnál mindig is fókuszban volt a munka és a magánélet egyensúlyának témaköre, ezt évek óta mérik munkavállalói elégedettségi kutatásokban. A vállalatnál nem csak az egyén jólétével foglalkoznak, hanem az egész szervezetével, hiszen, ha valaki nincs jól, annak kihatása van a szervezet egészére is.
Hogyan viszonyul ön, illetve a munkahelye a fenti témákhoz? Töltse ki kérdőívünket!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!