A húsmentes hétfőktől a pozitív svéd példáig: ezt jelentheti az ártalomcsökkentés

Egy ideális világban nem létezik olyan emberi tevékenység, vagy szokás, amely árnyoldalakkal is jár, de sajnos cselekedeteink időnként valamiféle ártalmat okoznak. Maga a metódus, mi szerint a károkat valami okból nem megszüntetni, hanem csökkenti igyekszünk, az élet rengeteg területén jelen van, és valószínűleg egyidős az emberiséggel. De vajon milyen értelemben beszélhetünk ártalomcsökkentésről?

Ha hétfő, akkor nincs hús

Az ártalomcsökkentés gondolatáról egyre többet hallunk a fenntarthatósággal összefüggésben. Mindennapi tevékenységeink a Föld erőforrásainak felhasználásával járnak együtt, így logikus, hogy ebben a témában újra és újra előkerül a károk enyhítésének gondolata a zöld és élhető jövő érdekében.

A „zöld ártalomcsökkentés” területén talán az egyik első fecskék voltak a Meatless Monday és a Meat free Monday kampányok a kétezres évek elejéről, amelyek ugyanazon gondolat köré szerveződtek.

Egy kiló hús előállítása lényegesen több víz és energia felhasználásával, illetve nagyobb károsanyag kibocsátással jár együtt, mint egy kiló zöldség megtermelése. Ezért a fenntarthatóság szempontjából az lenne a legjobb, ha mindenki vegetáriánus, növényi alapú étkezésre állna át. Viszont ez nem reális elvárás, azonban az már mindenki számára megugorható kérés lehet, hogy heti egy nap ne egyen húst. A Meat free Monday kampány érdekessége, hogy az elkötelezett környezetvédő, Paul McCartney alapította, a világhírű ex-Beatle még dalra is fakadt a jó ügy érdekében.

Termelői piacok és szezonális alapanyagok

Szintén kampányok, zöld üzenetek sokasága épül arra a gondolatra, hogy az élelmiszerekhez megvásárolt alapanyagok szezonálisak legyenek és helyi termelőktől származzanak, így csökkentve a szállítással keletkezett energiafelhasználást. Ennek a gondolatnak a jegyében nyílnak sorra a termelői piacok, illetve egyre több étterem hirdeti büszkén magáról, hogy helyi alapanyagokat használnak a konyhájukon.

Magyarországon 50 kilométeres diéta néven indult mozgalom, nevéből is következik, arra szeretnék rábírni az embereket, hogy olyan alapanyagokból készült élelmiszereket vásároljanak, amiket ötven kilométeres körzeten belül termesztettek. Az alapötlet a kanadai szerzőpáros, Alisa Smith and J.B. MacKinnon könyvéből származik, ők a „száz mérföldes étrendet” próbálják propagálni. A száz mérföld, nagyjából 160 kilométernek felel meg, de a kanadai viszonyok ismeretében érthető, hogy háromszoros távolságot határoztak meg, mint a magyar ötletgazdák. Ezen felül fontos szempont lehet, hogy a termelői piacok mellett, hogy rendszerint minimális csomagolóanyagot használnak.

A füstmentes Svédország a jövő útja?

Az ártalomcsökkentés fogalma a dohányzás kapcsán is egyre többször kerül napirendre. A WHO adatai alapján világszerte 1,25 milliárd ember használ napi szinten cigarettát. Korábbi évek adatai alapján, hazánkban ez csaknem minden negyedik emberre igaz. A cigaretta égése során keletkezett füst és az abban található káros anyagok belélegzése súlyosan károsítja az egészséget, olyan betegségek kockázatát növeli, mint a tüdőrák, a stroke és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD).

Abban teljes konszenzus van, hogy az egészségünkért úgy tudunk a legtöbbet tenni, ha egyáltalán nem gyújtunk rá, vagy ha már dohányzunk, akkor felhagyunk ezzel a szokással. Viszont vannak, akik valami miatt nem tudnak vagy nem akarnak teljes mértékben lemondani a nikotinról. Számukra jelenthet megoldást a dohányzás kapcsán felmerülő ártalomcsökkentés, mint közegészségügyi megközelítés, amely elismeri a füst nélküli alternatívákban rejlő lehetőségeket.

Ezen alternatívák közös jellemzője, hogy használatuk során nem történik égés, így füst sem keletkezik. A füst nélküli technológiáknak három alapvető fajtája van, a hevítéses technológiák, az e-cigaretta és a nikotinpárna. Fontos tudni, hogy mindhárom megoldásban található nikotin, így nem kockázatmentesek és függőséget okoznak, azonban a hagyományos cigaretta fogyasztásához képest alacsonyabb károsanyag-kitettség érhető el.*

Az ártalomcsökkentés pozitív példájaként emlegetik Svédországot, ahol a hagyományos cigarettát használók aránya az utóbbi időszakban látványosan csökkent (miközben a nikotinfogyasztók aránya közel hasonló az EU-s átlaghoz), de ezzel párhuzamosan egyre elterjedtebbek a füstmentes alternatívák – elsősorban a nikotinpárna. Az egészségügyi adatok azt mutatják, hogy a skandináv államban a tüdőrákra visszavezethető halálozás az EU-s átlag felét se éri el, és az összes rákos halálozás is 38 százalékkal kevesebb.

^{*A bizonyítékok széles körére alapozva, és feltételezve, hogy teljes mértékben leszoknak a cigarettáról. Ezek a termékek nem kockázatmentesek, és függőséget okoznak.}

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a BAT Pécsi Dohánygyár Kft.