Peter Sheldon regényíró is kapcsolatban állt a III/III-mal

Kedden az Indexnek hárman cáfolták, hogy együttműködtek volna az állambiztonsággal, annak ellenére, hogy nevük szerepel a vasárnap az internetre került Szakértő '90-féle állítólagos ügynöklistán. Ketten elismerték érintettségüket.

Bartis Ferenc tagadja az együttműködést

Bartis Ferenc író az Indexhez eljuttatott nyilatkozatában leírja, soha senki nem kérte fel, nem kényszerítette és nem kötelezte ügynöki teendők elvégzésére, ezért nem érti neve, hogyan került fel az állítólagos ügynöklistára. Bartis a mindenkori magyar állam intézményrendszeréhez való viszonyulásáról úgy ír, voltak és vannak a rendszerváltás előtti és utáni magas beosztású politikusokkal, katonatisztekkel, diplomatákkal személyes és hivatalos kapcsolatai - "az emberi méltóság és barátság szintjén".

Zimányi megdöbbent

Megdöbbenéssel olvasta nevét a vasárnap közzétett ügynöklistán Zimányi Tibor, az MDF egyik alapítója. Az Indexnek elmondta, soha nem működött együtt a Belügyminisztériummal, és soha nem szervezték be, sőt, két éve, amikor a róla szóló iratokat a Történeti Hivataltól kikérte, semmilyen papírt nem találtak róla. Azért is furcsálja nevének megjelenését, mert az ÁVO már 1947-ben őrizetbe vette, majd megjárta Kistarcsát és Recsket is. Zimányi véleménye szerint Németh Miklós azért rakathatta rá a listára, mert közismerten jobboldali beállítottságú volt. A megjelent ügynöklista miatt Zimányi kedden ismét a Történeti Levéltárhoz fordult.

Bihari Sándor verset ír

Bihari Sándornak fogalma sincs arról, hogyan kerülhetett a neve Szakértő '90 listájára. Az 1932-es születésű író-költő kedden az Indexnek elmondta, 1963-ban ugyan "mintha" próbálkoztak volna a beszervezésével, de "végül nem történt semmi".

Biharit 1957-ben két évre kisebb megszakításokkal Vácra, majd a tököli internáló táborba küldték, de utána "sem hagytak békét neki", mint fogalmazott "minden pirosbetűs napon előszedték", a végén rendőri felügyeletet kapott, és mindenhova követték, mintha "egy 16 éves lány lett volna". A költő végül otthagyta Miskolcot, és Budapestre került, ahol a tévénél dolgozott szerkesztőként.

"1963-ban aztán egy hadnagy jelent meg, lehívott és megittunk két fél konyakot, de nem mondott semmit. Engem halálra idegesített, hogy mit akarnak tőlem" - nyilatkozta az Indexnek Bihari. A költővel ez még egy-két alkalommal előfordult, de soha nem akarták beszervezni, "pedig lett volna rá alkalom bőven". Bihari azon egyébként nem csodálkozott, hogy ezen a listán is szerepel a neve, máshol is előfordult már, és végtelenül fel van háborodva. Mint mondta, a történtek annyira feldúlták, hogy költőként válaszol: verset ír éppen, amit a Népszavában kíván megjelentetni.

Bódis Szilvia nem működött együtt

Noha a kémelhárítás beszervezte, a munkát megtagadta Bódis Szilvia rádiós riporter, aki azt a határozatot küldte el az Indexnek, amit a Magyar Rádió munkatársainak 2002-es átvilágítása után kapott kézhez. Az irat szerint a riportert - jóllehet 1962-ben aláírta a III/II-es csoportfőnökség (kémelhárítás) beszervezési 6-os kartonját - megtagadta a munkát. Bódis Szilvia elmondta, a tartó tisztje - aki később az átvilágítás során tisztázta őt - "halálsápadtra vált" az esetleges következményektől, a riporternőt mégsem érte kellemetlenség a későbbiekben.

Bódist mint az újságírók szövetségének orosz-francia tolmács gyakornokát szervezték be, "ami akkoriban törvényszerű volt". Bódist a kémelhárítás ezek után nem tisztázható körülmények között a III/III-as csoportfőnökség részére "átadta", de hogy ez miért történt, arra sem Bódis, sem az átvilágítási bizottság, sem a tartó tiszt nem tudott választ adni. A III/III-as akták között nem lelhető fel olyan irat, ami bizonyítaná, hogy Bódist egyáltalán alkalmazták volna. (Bódis Szilvia átvilágítási határozatának első és második oldala)

Tőke Péter: főszerkesztőként természetes volt

Saját elmondása szerint a Grósz-vezetés puccsának megakadályozásában vett részt, és ezért került kapcsolatba többek között egyenesen Horváth József rendőrtábornok, a belügy III/III-as csoportfőnökével Tőke Péter, a Reform akkori főszerkesztője, Peter Sheldon néven pedig több regény szerzője.

Az Indexnek Tőke Péter elmondta, ha valaki főszerkesztőként dolgozott, természetes volt, hogy kapcsolatban állt a III-as főosztállyal, mert megfigyelték, kommunikáltak vele. Mint arról A rendszerváltás feketekönyve című regényében is ír, Pozsgay Imre és Horváth István belügyminiszter tudomására hozták, hogy a vezetés gazdasági szükségállapot bevezetésén, majd katonai hatalomátvételen gondolkodik, a Reform pedig '89 tavaszán több oldalon hozta nyilvánosságra a készülődés részleteit megszólaltatva többek között Grósz Károly pártfőtitkárt és Németh Miklós miniszterelnököt. Végül az amerikai nagykövet közbenjárása után Grószék lemondtak tervükről, mondta el Tőke Péter, aki szerint most már nincs értelme az ügynökmúlt "közszereplőivel foglalkozni", inkább az igazi felelősöket kellene előszedni.

Raj elzárkózott a beszervezés elől

Raj Tamás nyugalmazott főrabbi, az SZDSZ korábbi képviselője a Népszabadságnak cáfolta, hogy valaha aláírt vagy bárkiről is jelentett volna. Amikor 1985-től újra főrabbiként tevékenykedhetett, akkor a titkosszolgálat emberei többször is felkeresték a lakásán, de próbálkozásaik ellenére Raj elzárkózott az együttműködéstől. Raj a lapnak elmondta, nem tudja, hol és kitől kérhet jogorvoslatot, amiért neve nemkívánatos társaságba került.

Együttműködött, de nem volt ügynök

Egri István gyártásvezető az Indexhez eljuttatott levelében ismerteti együttműködésének részleteit a III/II-es csoportfőnökséggel. Az 1997-ig az MTV-ben dolgozó Egri egy koprodukciós forgatás miatt került kapcsolatba a kémelhárítással, mivel egy NSZK-ba disszidált barátja volt a koprodukciós partnere a "Küldetés" című, holokauszttal foglalkozó, 1986-ban készült filmnek.

Egri ismerte a produkció részleteit, és tartotta a kapcsolatot a külföldi résztvevőkkel, illetve azzal a Gerő Lászlóval, aki a pénzt magyar oldalról biztosította. Egritől olyan információkat tudott meg a Belügyminisztérium, amik az MTV különböző fórumain is átmentek, mint például a film finanszírozásának részletei, áll a gyártásvezető levelében. A tévés aláírt egy olyan nyilatkozatot, miszerint az általa elmondottak megfelelnek a valóságnak, illetve szabad akaratából szolgáltatta az információkat.

Ezután még pár évig néhány havonta megkeresték Egrit, aki a barátjáról értéktelen információkkal szolgált, de akinek a rendszerváltás után elmondott mindent, és azóta is barátok még.

Egri levelében azt írta, mivel szülei kommunisták voltak, is ebben a szellemben nevelték, ezért akkoriban számára evidens volt, hogy a rendszert szükség esetén meg kell védeni. A gyártásvezető ugyanakkor leszögezi, nem működött együtt spicliként, nem "állították rá senkire", a rövid személyes találkozók nem okoztak neki lelkiismereti problémát.

Nyúlfarknyi kémelhárítás a vietnámi dzsungelben

A vietnámi dzsungelt kellett volna őriznie fegyverszüneti bizottsági tagként, ezért szervezték be a III/II-es, kémelhárító csoportfőnökség soraiba Szántó Istvánt, az Észak-Magyarország főszerkesztő-helyettesét. A miskolci újságíró a lapnak elmondta, 1973-án vették nyilvántartásba és titoktartásra kötelezték. Mire azonban kiérkeztek volna Vietnámba a Vietkong áttörte a fegyverszüneti demarkációs vonalat, így végül is Szántóék küldetése elmaradt. "Ennyi volt mindössze a nyúlfarknyinál is rövidebb pályafutásom e téren" - zárta nyilatkozatát az Észak-Magyarországnak Szántó.

Ugyancsak az Észak-Magyarország megkeresésére átvilágítási határozatával tisztázta magát Marczin Eszter újságíró, aki a Déli Hírlapnak, majd az Észak-Magyarországnak volt munkatársa. Csonka László, a rádió, majd több helyi tévé műsorvezető-riportere a lap megkeresésére annyit mondott, nem tudja, hogy került a listára, hiszen soha nem írt jelentéseket. Csonka megígérte, utánanéz ügyének a Történeti Hivatalban.

Kocsis Elemér református püspök cáfol

A Hajdú-Bihari Naplónak küldte el cáfoló nyilatkozatát Kocsis Elemér a Tiszántúli Református Egyházkerület nyugalmazott püspöke, a református egyház zsinatának egykori (1989-1991) lelkészi elnöke. "Csak azt tudom, hogy nem voltam ügynök, nem írtam alá semmit, nem köteleztem el magam ezen a téren" - jelentette ki a lapnak Kocsis, aki elmondta azt is, manipulációra gyanakszik. A püspök lehetségesnek tartja, hogy az akkori belügyminiszter csak dicsekedni akart "skalpokkal", vagyis olyan nagy nevekkel, mint a zsinati elnöki, írja a Napló.

"Azt hinné az ember, amikor a három átvilágítóbíró előtt tisztázta magát, hogy nem volt ügynök, nem írt jelentéseket, senkiről sem adott információt a rendőrségnek, és erről hivatalos papírja is van, akkor már nem érheti meglepetés" - írta hétfői jegyzetében V. Fekete Sándor a Délmagyarország főszerkesztő-helyettese, akinek neve ugyancsak szerepel a listán.

Az újságíró leírta, hogy Szolnokon próbálták meg beszervezni 1982-83-ban, amikor a városban lakott, és a katonasághoz rendelték adategyeztetésre. Bizonyos ellenzékiekkel folytatott beszélgetés után érdeklődtek, miután meglehetősen részletesen kikérdezték magánéletéről is. Fekete állítása szerint a rendőrök kijelentették, hogy "ellenzékiekkel vegyül, a rendszer ellensége", és kirúgják, ha nem szolgál információkkal a rendőrségnek.

A beszervezési nyilatkozatot nem írta alá, hanem gondolkodási időt kért. A következő hónapokban az egyik rendőr többször zaklatta, majd amikor egy évvel később Szegedre költözött, a megkeresések abbamaradtak. Valamivel később azonban megint megkereste a rendőr, és elmondta Feketének, hogy "letettek róla". Ezt később az átvilágítási procedúrában a tiszt bizonyította is.

Kósa Tamás (Vas Népe) jogi lépéseket fontolgat

Jogi lépéseket fontolgat az ügynöklista közzétevői ellen Kósa Tamás a Vas Népe megyei lap lapszerkesztő munkatársa, mert nem érintett. A Vas Népe hétfői számában közöl cikket arról, hogy Kósa évek óta vezető beosztásban dolgozik a lapnál, így az átvilágítási törvény értelmében 2003 szeptemberében átvilágították, és az ott született határozat megállapította, Kósa nem volt a III/III-as csoportfőnökség alkalmazásában, nem működött együtt vele.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!