Ügynöktörvény-történelem

2002.06.20. 14:54
Talán csak a médiatörvényt szidták többet, az úgynevezett ügynöktörvénynél. A jogszabályt sokszor toldozták és foltozták, de igazából senki sem elégedett vele.
Az ügynöktörvényt a "demokratikus államélet tisztaságának előmozdítása" céljából alkotta az akkori Országgyűlés 1994-ben.

Célszemélyek

Az eredetileg 1990-ben az SZDSZ két politikusa által beterjesztett, de csak évekkel később elfogadott és azóta többször módosított jogszabály hatálya ma már kiterjed a politikusok, a közjogi méltóságok és az államigazgatási apparátusban dolgozókra és a média vezető beosztású munkatársaira is. A törvény alapján egy erre a célra létrehozott testület, az átvilágító bírók kereshetik a rendszerváltozás előtti titkosszolgálatok III/III-as ügynökeit, a titkos belügyi jelentéseket kézhez kapó állami vezetőket, a karhatalom és a Nyilaskeresztes Párt tagjait.

Semmire sem kötelez

Ha a bírók szerint valaki érintett, akkor az illetőt felszólítják arra, hogy tisztségéről harminc napon belül mondjon le. Amennyiben ez nem történik meg, akkor az átvilágítók nyilvánosságra hozzák a vizsgált személlyel kapcsolatos megállapításaikat. Az ellenőrzött személy a döntés ellen bírósághoz fordulhat, és a döntés hatályon kívül helyezését kérheti. Az átvilágítók felszólítása senkit nem kötelez senkire. A korábbi szocialista kormányfő Horn Gyulán kívül Medgyessy Pétert is érintettnek találták, mivel a rendszerváltás előtt a kormány tagjaként kapott ügynöki jelentéseket. Azonban sem ő, sem több hasonló helyzetben lévő politikus nem érezte szükségesnek a lemondást. Ez azóta is vitákat generál és sokszor támadták miatta.

A Hivatal

Az ügynöktörvényhez kapcsolódik az az MSZP-SZDSZ kormány idején hozott parlamenti döntés, amelynek nyomán 1997 szeptember 1-én - önálló államigazgatási szervként megalakult a volt állambiztonsági szervek meghatározott iratait őrző és kezelő Történeti Hivatal. Létrehozásakor a hivatal főként a Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnökség és jogelődei belső elhárításra (III/III) vonatkozó (O)peratív-, (V)izsgálati- (B)eszervezési-, és az ügynökjelentéseket tartalmazó (M)unka dossziékba rendezett irattári anyagait, és a hozzátartozó nyilvántartó kartonokat vette át.

Jelenleg mintegy 3500 iratfolyóméter anyagot őriznek. A Történeti Hivatal biztosítja az átvilágítók számára az adatokat a közéleti személyiségek ellenőrzéséhez és bizonyos keretek között a kutatást is. A kormányfő e heti bejelentése szerint azonban - amennyiben a most készülő javaslatot az Országgyűlés is elfogadja - a Hivatal a kultuszminisztérium alá kerül, az ott őrzött dokumentumok pedig korlátlanul kutathatók.