Nándor
9 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Ügynök-botrányok

2002.06.20. 11:29
A magyar politikai élet vezetőinek állítólagos, vagy valódi titkosszolgálati, illetve ügynöki múltja már nem első esetben keltett politikai vihart. A legemlékezetesebb ügyek főszereplői Torgyán József, Csurka István és Demszky Gábor voltak.
Az elmúlt tizenkét évben szinte folyamatosan napirenden volt a "ki volt ügynök" kérdés.

Szatmári

A rendszerváltás utáni első nagy ügynök-botrány "áldozata" az akkori koalíció második legerősebb pártjának, az FKGP-nek az elnöke, Torgyán József volt. Antall József miniszterelnök a meglehetősen kezelhetetlennek bizonyult koalíciós partner megregulázása érdekében 1991-ben zárt borítékban akarta átadni Torgyánnak a személyével kapcsolatos politikai feddhetetlenségi vizsgálat eredményét tartalmazó dokumentumot. A kisgazda politikus azonban ezt nem volt hajlandó átvenni.

Ekkor már a közbeszéd tárgya volt Torgyán érintettsége, aki később úgy nyilatkozott: 1956. után megpróbálták őt beszervezni III/III-as ügynöknek, de a beszervezési nyilatkozatot összetépte. Azért, hogy a további zaklatásoktól megmeneküljön, egy ideggyógyintézetben keresett menedéket. Az Antall József által átadott boríték tartalma szerint azonban Torgyán Szatmári Lajos fedőnéven tagja volt a Belügyminisztérium belső elhárításához tartozó egykori III/III-as ügyosztálynak. A politikus azonban ezt határozottan cáfolta és az átvilágítási eljárás sem találta érintettnek.

Raszputyin

A következő leleplezésre, pontosabban vallomásra két évet kellett várni. Az ügy előzménye hasonlít Torgyán történetéhez, de 1993-ban már nem egy másik párt első emberét, hanem az akkori koalíció vezető erejének, az MDF-nek az egyik politikusát kellett "kezelnie" Antall Józsefnek. Csurka István ekkor már nyíltan szembeszállt Antall Józseffel, aki ismét a borítékos megoldást tartotta a legcélravezetőbbnek. Torgyántól eltérően azonban Csurka István a Magyar Fórumban "Átvilágítás" című írásában nyilvánosan is elismerte, hogy Raszputyin néven beszervezték. A MIÉP elnöke akkor és azóta is azt hangoztatja azonban, hogy mindezt 1957-ben az internálótáborban kényszer hatására tette. Ráadásul feladatait nem hajtotta végre és nem küldött jelentéseket. Az átvilágítási eljárás őt sem találta érintettnek.

A Demszky-dosszié

Csurka István volt az egyik szereplője annak a botránynak is, ami 1999-ben történt, itt azonban ő volt a vádló. A MIÉP elnöke lapjában és sajtótájékoztatón is azt állította, hogy a főpolgármester a hetvenes években rendőrségi besúgó volt, mégpedig úgy, hogy önként jelentkezett a feladatra. Demszky azt elismerte, hogy 1976-ban megpróbálták beszervezni, de eredménytelenül. A politikus személyiségi jogi pert indított Csurka ellen, amit meg is nyert.

A bíróság állásfoglalása szerint Csurka cikke tényként állította, hogy Demszky ügynök volt. Ugyanakkor az állítást egy olyan korabeli rendőrségi jegyzőkönyvvel kívánta alátámasztani, amely a bíróság állásfoglalása szerint egyáltalán nem bizonyítja a Demszkyvel kapcsolatos vádakat.

6-os karton

A különböző dossziékkal operáló politikai játszmák Orbán Viktort sem kerülték el. Három évvel ezelőtt a Népszava közölte annak az úgynevezett 6-os kartonnak az előlapjáról készült másolatot, amelyen a volt kormányfő neve szerepelt. Ezzel kapcsolatban azonban a szakértők hangsúlyozták: ez önmagában semmit sem bizonyít, mert az előlapot nemcsak beszervezések, hanem meghiúsult próbálkozások esetén is kitöltötték. Az ügyben megszólalt a politikai ellenfél Demszky Gábor is, aki szintén ezt erősítette meg.