Tiltakozás miatt a beruházás szünetel

Péntek délutáni lakossági fórum a Józsefvárosi Művelődési Házban. A DBR Metró Projekt szakértői projektorral, geológiai térképekkel és laptopokkal felszerelve néznek farkasszemet a 4-es metró építésének megkezdéséhez szükséges környezetvédelmi hatástanulmányt (kvh) megtámadó civilszervezetek vezetőivel és harminc-negyven nyugdíjassal.

A 4-es metró ügyei A metró építésének megkezdéséhez szükséges a vasúthatósági engedély (vhe), amit a környezetvédelmi hatástanulmánynak (kvh) kell megelőznie. A kvh kidolgozása 1998 decemberében indult, majd, mivel az Orbán-kormány ejtette a 4-es metró ügyét, új eljárást kezdtek, amelyről első fokon 2003 júniusában adott ki a Környezetvédelmi Főfelügyelőség (KF) határozatot. Ezt fellebbezték meg civil szervezetek (Erzsébetvárosi Társasházak Közösségének Érdekvédelmi Egyesülete - ETKE; Lakóközösségi Szervezetek Szövetsége - LAKSZ; Társasházak Lakóközösségének Érdekvédelmi Szervezetének - KEKEC) és a Levegő Munkacsoport. A másod fokú, lényegében változatlan kvh-ról szóló határozatot 2003 novemberében adta ki a KF, amit jogerős döntésről lévén szó, peres úton támadtak meg a lakószervezetek, ebben az ügyben lesz soron kívüli tárgyalás június 29-én. A felperesek a lakószervezetek, az alperes a KF, illetve a DBR. A vhe kiadásához szükséges munka 1999 februárjában kezdődött, első fokon 2003 március 8-án adta ki az engedélyt a vasúthatóság, de a Levegő Munkacsoport fellebbezett, a másod fokú döntés még folyamatban van, jogerős kve nélkül nem adja ki a hatóság.

Tapasztalt fórumozók

"Engem ma sem győztek meg, nem kaptunk választ. Továbbra is életveszélyben vagyunk, ezért folytatjuk a pereskedést" - jelenti ki Brauer András a Népszínház utca 28. közös képviselője, inkább a lakók, mintsem vitapartnerei felé fordulva, mint egy népszerűségre vágyó politikus. Egy hölgy az Iparkamarától a műszaki előadások közben kér szót, és elmondja, hogy ő szeretne 4-es metrót (ezt egyébként minden tiltakozó hangoztatja), de a lakosság jogait érvényesíteni kell, majd arra hivatkozva, hogy egy másik fórumra is mennie kell, elrohan. Később egy idős bácsi huszártisztet megszégyenítő keménységgel mondja el, hogy ő ugyan nem lakik a tervezett 4-es metró közelében, és nem is fog élni, amikor megépül a metró, de igazságtalanság senkit nem érhet.

Az épületek alakváltozásai

A civilszervezeteket és a közös képviselőt az aggasztja, hogy ki vállal garanciát, ha az alagút fúrásánál megsüllyed a talaj, és megroggyannak a házak. A lakószervezeteknek a bíróságon hangoztatott legfőbb érvük éppen a kvh-ból való, ahol a tanulmány megállapítja: "az építéstechnológia ismeretében az adott geológiai körülmények között fellépő süllyedések számíthatók. Műszaki intézkedésekkel megelőzhetők az épületek alakváltozásai." (Tanulmány >>) A tiltakozók a megelőzést és a kárrendezést nem látják biztosítottnak.

Kit érdekel a megfigyelés?

A DBR szakértői részletesen bemutatják annak a mérőműszernek a működését, amellyel percek alatt meg lehet állapítani a süllyedés mértékét (hátunk mögött valaki: "Kit érdekel a megfigyelés?"), és azt a rendszert, amellyel a süllyedést meg lehet állítani kompenzáló injektálással, amikor cementet fecskendeznek a ház alá.

Egymilliárd forint áll rendelkezésre épületvédelemre, több tízmilliárdos nagyságrendű az alagútfúrásra elkülönített alap is, de maga a kivitelezés is biztosítva lesz, garancia tehát van, állítja a DBR Metró Projekt vezetője, a fórum pedig két óra múlva eredmény nélkül véget ér.

Hasonló patthelyzet alakult ki az M0-ás észak-pesti és budai szektora körül. Az évek óta húzódó vitában nem sikerül dönteni a Szentendrei sziget dél csúcsán átmenő hídért "cserébe" megépítendő kis Duna-hídról, illetve az M0-ás észak-budai nyomvonaláról az érintett három településnek (Szentendre, Szigetmonostor, Budakalász). Az építkezés megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt a Levegő Munkacsoport támadta meg. A beruházásról pedig egyre valószínűbb, hogy nem valósul meg a tervezett határidőre, 2006-ra,

A kesztyűt fel kell venni

"Megrettentették a közigazgatást az utóbbi időben megszaporodó beruházások elleni lakossági tiltakozások" - vélekedett az Indexnek Kolláth György. A jogász szerint "Magyarország hektikus, protestáló, operettország", ahol könnyű összeszedni ezer aláírást egy beruházás megakadályozására, miközben esetenként jóval több ember érdekéről van szó. Példaként a Pest megyei hulladéktároló ügyét hozza fel, ahol több népszavazást követően sikerült a létesítménynek helyet találni. (Bővebben >>).

Véleménye szerint a beruházóknak "fel kell venniük a kesztyűt", mivel a jogi szabályozás már most is kellő erővel ruházza fel őket, hogy keresztülvigyék terveiket. Példaként elmondta, hogy a legtöbbször előforduló hivatkozási alap, az alkotmányban foglalt egészséghez való alapjog és a magántulajdon védelme sem "sérthetetlen". Az utóbbi esetében épp ő dolgozta ki azt az 1976-os törvényt, amely szabályozza, milyen közérdekű esetekben lehet ingatlant kisajátítani.

Nyugat-Európában nincs kecmec

A jogász magát egyébként középutasnak vallja a kérdésben. A civil szervezetek szerepe nagyon fontos, de "kötözködni, hőzöngeni" senkinek sincs joga. Kiemelte továbbá, hogy a civilek szerepe nemcsak előtte, de a kontroll miatt a beruházás megvalósulása után is ugyanolyan fontos.

Ahhoz, hogy Magyarországon a nyugat-európaihoz hasonló gördülékenységgel folyjanak a beruházások, szükséges volna, hogy további, ezt elősegítő törvényeket hozzanak, és szigorítsák a beruházást érintő feltételeket, akár az uniós szintnél is szigorúbban. "Nyugat-Európában nincs kecmec, de meg is kérik az árát" - fogalmazott a jogász, utalva arra, hogy a beruházó felelőssége, hogy a lakosság meggyőzésére kellő pénzt, figyelmet és energiát fordítson.

"Magyarország csatlakozása az EU-hoz elképesztő méretű beruházásokat jelent, amiket így nehéz lesz megvalósítani. Számos ügyet, beruházót ismerek személyesen is, akik amikor értesültek a magyarországi esetekről, 'Ja, akkor mégsem' felkiáltással lemondtak terveikről" - avat be tapasztalataiba a szakértő.

A közösségi érdek felülkerekedik

Igaz, a beruházóknak is van még mit tanulniuk. Amikor nyilvánosságra került, hogy a tököli volt szovjet légi bázist a TriGránit csoport fapados repülőtérré fejlesztené, a cég vezérigazgatója a helyieknek nem tetsző nyilatkozatot tett. Nyúl Sándor, jelent meg a lapban, "bízik benne, hogy - bár az eddigi magyar tapasztalatok nem túlságosan biztatóak - a közösségi érdek ezúttal felülkerekedik a helyi szempontokon".

A leszállópálya jelzőfényei több száz méter hosszan szigethalmi családi házak udvarán állnak, így polgári repülőtéri hasznosítás esetén a nagy zaj miatt a település néhány utcájában képtelenség lenne normális életet élni. A szigethalmiak az esetleges fapadossá váló reptér ellen aláírásgyűjtésbe kezdtek, és van esély arra, hogy a Kuncze Gábor SZDSZ-elnököt, a környék országgyűlési képviselőjét is maguk mellett tudó tiltakozók hatására nem lesz nyilvános a tököli reptér. ( Bővebben>> )

Dulakodás után

A Zengő környékén élők, illetve az őket segítő környezetvédelmi aktivisták is a tiltakozás drasztikusabb módját választották. Februárban kellett volna a Mecsek legmagasabb csúcsán a leendő katonai radarállomás helyét megtisztítani a fáktól, de - némi dulakodás után - a kivitelező emberei meghátráltak a magukat a fákhoz láncoló demonstrálók elől. A tiltakozók a hegyet eredeti állapotában szeretnék megőrizni, jelképükké pedig az itt őshonos bánáti bazsarózsa vált.

A fakivágásra legközelebb októberben kaphat engedélyt a kivitelező. Lehet, hogy erre már nem kerül sor, mivel egy, a kormányfő által kijelölt tagokból álló szakértői bizottság vizsgálja a beruházás körülményeit. Elképzelhető, hogy két másik radarral ki tudják váltani a Zengőre tervezettet, bár arra semmi garancia nincs, hogy az új helyszínen nem kezdenek zajos tiltakozásba a civilek. (Bővebben>>)