Tehénfoltos párducminta: megállapodtak az egészségbiztosításról

Miután a miniszterelnök ledorongolta az MSZP választmányi ülésén a kormánypártokat, válasszanak végre az MSZP által favorizált regionális egészségbiztosítási modell és az SZDSZ által javallott házi orvosi körzetekre alapuló ellátási szisztéma között, egy - a tehénfoltot a párducmintával keresztezni próbáló - hibridet választottak.

Hosszú hetek vajúdása után szülték meg a koalíciós pártok a betegbiztosítási szisztéma új rendszerének politikai kereteit késő este. "Vita eddig sem valami ellenében folyt, hanem a betegek jobb ellátása érdekében. Kibékíthetetlen ellentétek pedig eddig sem voltak, egyedül arról gondoltak mást a koalíciós pártok, miképp alakuljon a verseny és a területi elv viszonya" - szépítette a múltat Kökény Mihály és Horváth Ágnes.

A parlament egészségügyi bizottságának MSZP-s elnöke, illetve az SZDSZ-es egészségügyi miniszter most úgy látja, ráleltek a harmonikus megoldásra. A szisztéma lényege, hogy az állam megyénként (Pest megye kivételével) egy egészségügyi pénztárat alapít, ahova a biztosítók bevásárolhatják magukat, kisebbségi tulajdonosként.

A monopóliumra és törpebiztosítókra is gondoltak

Egy magántársaság akár több megyét is bevállalhat, ám azért, hogy ne alakuljanak ki monopóliumok, illetve "törpebiztosítók", a koalíció alulról és felülről egyaránt korlátozni kívánja az alapszerződésben vállalt biztosítottak számát.

A minimum félmillió fő, a maximum 1,5 millió lenne. A magántársaságok egyfajta liciten toborzási jogot válthatnak egy-egy megyére. Ezt követően azonban nem csak ott, hanem más országrészekből is verbuválhatnak kuncsaftokat. Értesüléseink szerint a betegek választásának biztosítása érdekében azt is szabályoznák, hogy szomszédos megyékben ne ugyanaz a pénztár működjön.

A rendszeren belül más elbánás alá esik a 2,7 millió lakossal büszkélkedő közép-magyarországi régió, azaz Pest megye és a főváros. Ezt a területet négy pénztár vehetné birtokba, amelyek adott időszak alatt szabadon toborozhatnának az egész régióból biztosítottakat, majd mind a négynek kijelölnék a saját birtokát, és a pénztárat nem választókat automatikusan besorolnák az illetékes pénztárhoz. (Erre azért lesz szükség, mert az egészségbiztosítás továbbra is kötelező lesz Magyarországon.)

Bárhogy is lesz valaki egy pénztár ügyfele, nem köthetik röghöz. Évente eldöntheti, hogy átjelentkezik-e egy másik társasághoz.

Mindez várhatóan nem jelenti majd több mint húsz külön biztosító megalakulását, annyi tőkeerős magántársaság ugyanis aligha van Magyarországon, amely be tudna szállni ennyi állammal közös cégbe. Sokkal valószínűbb, hogy 5-8, legfeljebb 10 pénztár lesz majd, amelyek több megyéért is felelnek.

Szerződni kell, oszt jónapot

A több biztosító rendszerről szóló törvényjavaslatot október közepéig szeretné benyújtani a koalíció a parlamentnek. Várhatóan 2008-ban kezdődne az az időszak, amikor biztosítót lehetne választani. A tervek szerint 2009-től már a vegyes állami-magán társaságok fiizetnék meg a befizetett járulékokból az orvosi ellátásunk költségeit.

Mindez az állampolgár esetében legfeljebb annyi újdonságot jelent, hogy szerződnie kell az egyik egészségbiztosítóval. A járulék mértéke egyelőre nem változik, s azt ugyanúgy a munkabérből vonják le és fizetik be a munkaadók, mint eddig.

Fontos változás viszont már 2008-tól, hogy addig mindenkinek rendelkeznie kell valamilyen címen egészségbiztosítással, azaz nem lehet potyautas. Akinek ugyanis nem lesz biztosítása, annak már 2008. január 1-től meg kell fizetnie az orvosi ellátás teljes költségét.

Faramuci kompromisszum

Hosszú hónapok egyeztetése ezt a faramuci kompromisszumot szülte meg. Információink szerint ezzel a megoldással mindkét fél elégedett, ugyanis ez jeleníti meg az MSZP és az SZDSZ számára fontos alapértékeket: a szolidaritást és a versenyt.

Az MSZP és az SZDSZ hónapok óta tárgyalt a több biztosítós rendszerről. Az év elején még csak az SZDSZ-es egészségügyi tárca javaslata volt ismert. Ez azt tartalmazta, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megmarad, mellette azonban beléphetnek az egészségügy finanszírozásába a tisztán privát biztosítók is.

Az MSZP csak tavasszal állt elő javaslatával. Az SZDSZ által kínált – szabályozott - verseny mellett a szocialisták az egészségügyi ellátás stabilitásának megőrzésére helyezték a hangsúlyt. Az MSZP koncepciójában ezért szerepelt az, hogy egy-egy terület (régió) egészségügyi ellátásáért egy preferált biztosító feleljen.

Az első komolyabb kompromisszum az volt, hogy tiszta magánbiztosítók helyett állami-privát vegyes társaságok alakuljanak meg, amelyekben az állami részesedés 51 százalékos.

Területfoglalások

Az MSZP és az SZDSZ ezután a legnehezebben a területi felosztás és a verseny kérdését tudta összeegyeztetni. A szocialisták kezdetben régiónyi területeken működtettek volna preferált biztosítót, a liberálisok épp ellenkezőleg, a legkisebb egység, a háziorvosi körzet alapján (ezt a különbséget próbálták kifejezni a tehénfoltos és a párducmintás metafórával).

Az SZDSZ legfőbb aggálya az országrésznyi területeken uralkodó biztosítók ellen az volt, hogy ez kizárja a versenyt és korlátozza a beteg választási szabadságát, holott épp ez lenne a több biztosítós rendszer lényege. A liberálisok azzal érveltek, hogy valaki nem fog kétszáz kilométert utazni azért, hogy egy másik biztosító jobban felszerelt kórházában gyógyítsák. Mindkét párt közelített a közép felé, így lett a kompromisszum eredménye a megyénkénti felosztás.

A Fidesz hétfőn ismertette egészségbiztosítási koncepcióját. Az ellenzéki párt megtartaná a kötelező jövedelemarányos befizetést, továbbra is egy nemzeti egészségbiztosítót látna jónak, amelynek az országgyűlés által elszámoltatható elnöke lenne.