További Belföld cikkek
- Súlyos baleset történt az M5-ös autópályán, több mint 5 kilométeres a torlódás
- Donald Trump miatt letakart jobb füllel jelent meg a Fidesz alapító tagja egy fesztiválon
- Ritkán látott jelenetek Budapesten, egy kajak törte be a busz üvegét
- Népszava: Egy állami iskola állásinterjúján arról kérdezték a tanárt, hogy sztrájkolt-e
- Gyermekbántalmazás: nemcsak a felrúgott kisfiút érte trauma, hanem az összes többit is
Nem volt értelmetelen
Mécs Imre csütörtöki sajtótájékoztatóján az általa vezetett bizottság tevékenységét összegezve úgy vélekedett: nem volt értelmetlen a munkájuk. Igaz, hogy végül is nem sikerült az Országgyűlés számára jelentést küldeniük, de a parlament előtt lévő, állambiztonsági múlttal kapcsolatos törvényjavaslatok tárgyalásakor fel lehet használni a tapasztalatokat. Ráadásul a vizsgálóbizottság működésében tapasztalt problémák arra is rávilágítottak, hogy szükség van az ilyen testületek statútumának pontosabb törvényi meghatározására.
Nevek nélkül
Mécs Imre a bizottság szocialista tagjával, Tóth Károllyal együtt az ellenzékre hárította a felelősséget azért, hogy nem készülhetett el a munkát lezáró, az eredményeket összegző jelentés. Bejelentette ugyanakkor, hogy az adatvédelmi előírások szem előtt tartásával írtak egy hasonló tartalmú levelet az Országgyűlés elnökének.
A nyilvánosságra hozott dokumentum szerint a bizottság számára tíz esetben tűnt úgy, hogy bizonyítható: a rendszerváltás utáni kormányok tagjai együttműködtek 1990. előtt az állambiztonsági szervekkel. Arra a kérdésre azonban, hogy ez a tíz személy azonos-e azokkal, akiknek a nevei, mint érintetteknek megjelentek korábban a sajtóban, Mécs Imre kitérő választ adott, bár közvetve utalt arra, hogy igen.
A szabad demokrata politikus hangsúlyozta: történelmileg és politikailag is fontos az a megállapításuk, hogy a rendszerváltás utáni kormányok mindegyikének volt olyan tagja, aki vélhetően együttműködött az előző rendszer állambiztonsági szolgálatával.
|