További Belföld cikkek
- A gondnok kipróbálta a gázspray-t, több mint harminc gyerek került kórházba egy budapesti iskolából
- Orbán Viktor a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét fogadta
- Donald Trump üzenetet küldött Magyarországra, Orbán Viktort méltatta
- Hadházy Ákos két szerződést talált a kínai rendőrökről, az egyik szerinte ijesztő
- A végzős osztályok tablójára került Hoppál Péter képe egy pécsi gimnáziumban
Megállapítások
A harminc évig nem nyilvános dokumentum azt is megállapítja: a pénzügyminiszter a kezességvállalásra vonatkozó eljárási szabályok megsértésével nem tette lehetővé a jogszabályi kötelezettségek végrehajtását, és ezzel elősegítette a döntésekből eredő indokolatlan költségnövekedést, valamint nem tett eleget az államháztartási törvény előírásainak. Emlékezetes: az Orbán-kormány a választási vereség után, 2002. április 26-a és május 25-e között csaknem 34 milliárd forint értékben vállalt kezességet, huszonkét, főképp sportcélú beruházáshoz. A Kehi jelentéséből kiderül: a kormányhatározatok egyike sem felel meg tartalmilag maradéktalanul az államháztartási törvénynek, mert például hiányos az indoklás, nem határozták meg a kezességvállalás feltételét, és a teljes összeg sem mindig állapítható meg.
Egy hónap helyett egy nap
A Kehi kiemelten foglalkozott az ISM-nél a május 15-én kihirdetett 15 kormányhatározat előkészítésével. Eszerint kilenc esetben a határozatokat nem a szakmailag illetékes szervezeti egységek készítették elő, hanem megbízás alapján az Orbán-kormány külügyminiszterének érdekeltségébe tartozó Martonyi és Kajtár, Baker&McKenzie budapesti iroda. A megbízási szerződést május 14-én a közigazgatási államtitkár kötötte, az államháztartást megsértve, mert a pénzügyi ellenjegyzés hiányzik. Az ügyvédi iroda egy nap alatt lett kész, míg az államapparátusnak a többszintű egyeztetések miatt legalább egy hónapra van szüksége egy-egy határozat előkészítésére. Szintén az iroda készítette el a kezességi és hitelszerződéseket is, annak ellenére, hogy az előbbire a PM formanyomtatványt alkalmaz.
A jelentés leszögezi: a 15 kormányhatározat egyedi döntéseken alapul, nagy része megalapozatlan, a sürgősségre, azaz a hitelből történő finanszírozásra nincs szakmai indok. Azzal, hogy a hitel felvételét a kormány készfizető kezességgel támogatta, mintegy hárommilliárd forint kamat és járulékos költség büdzséből történő finanszírozását vállalta indokolatlanul.