A rendőrség előveszi Schlecht Csaba ügyét

A BRFK szóvivője, Kozák László arra kérdésre reagált , hogy elrendelhetik-e ismételten a nyomozást, miután a Népszabadság csütörtöki számában megjelentek szerint a két éve lezárt ügy egyik szereplője, Weisz József "megszólalt".

Meg kell vizsgálni az elévülést

A napilap szerint "Weisz József (...) szeretné nyilvánosságra hozni, hogy 1995-ben ő továbbította faxon Kaya Ibrahim és Josip Tot útlevelének másolatát Tasnádi Zsolt vállalkozóhoz".

A rendőrség szóvivője azt mondta, arról, hogy az ügy elévült-e, illetve hogy milyen lépéseket tehetnek, csak a négy évig tartó nyomozás iratainak átolvasása után tudnak tájékoztatni.

2001-ben megszűnt a nyomozás

A rendőrség 2001. szeptember 11-én szüntette meg a nyomozást Schlecht Csaba és ismeretlen társai ellen, mivel nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várt eredményt a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

A BRFK Nyomozó Főosztály Gazdaságvédelmi Osztálya közokirat-hamisítás és más bűncselekmények miatt Schlecht Csaba és ismeretlen társai; csődbűntett és adócsalás alapos gyanúja miatt Schlecht ellen folytatott nyomozást.

Fantomcégek

A rendőrség az eljárás során megállapította, hogy egy ismeretlen Kaya Ibrahim nevének és adatainak felhasználásával tizenhárom, jelentős köztartozást felhalmozó gazdasági társaságban szerzett tulajdon- és irányítási jogot, majd a cégeket fantomizálták, ezért a tartozások behajthatatlanná váltak.

A rendőrség csak Schlecht és egyik cége - a bizonyíthatóan huszonhat millió forintos tartozást viselő Centrum Kft. - ellen kezdeményezett eljárást. Sclechtet gyanúsítottkként hallgatták ki, de mivel a cégnek vagyona nem volt, a csődbűntett, valamint az adócsalás feltétele nem állt meg.

Magyar Bálint megemlítette

Tavaly május 30-án a Fővárosi Főügyészség bűncselekmény hiányában megtagadta a nyomozást Magyar Bálintnak (SZDSZ) a Schlecht-üggyel összefüggésben tett feljelentésére.

Az ügyészségi határozatból kiderült, Magyar Bálint álláspontja szerint Weisz József Németországban élő magyar állampolgár 1994-95-ben közreműködött abban, hogy Németországban élő vendégmunkásoknak, illetve Szerbiában élő személyeknek az útlevelét használják jelentős adótartozást felhalmozó cégek fantomizálására.

Az ügyészségi határozat szerint a rendelkezésre álló adatokból nem következik, hogy Weisz József más cégek megvásárlásához útleveleket vagy útlevelek adatait közvetítette volna, de ha fel is merülne csődbűntett vagy adócsalás alapos gyanúja, az már elévült.