Igaz, hogy nem szavazatnak veszik majd az érvénytelen szavazatot?

slack-imgs.com
2016.09.20. 16:42 Módosítva: 2016.09.21. 13:54
Tudta? Nem tudta? Jobb, ha tudja! Egy kampányban mindig sok csúsztatás, féligazság, sőt komplett hazugság hangzik el. Az október 2-i kvótanépszavazásig igyekszünk szép sorjában megnézni, mi igaz ezekből. Tényleg a nem szavazatok közé fogják majd számolni az érvénytelen szavazatok nagy részét, és ezzel is a kormányt erősítik?

Állítás: A Nemzeti Választási Iroda útmutatója az érvénytelen szavazatokat is érvényessé, sőt érvényes NEM szavazattá akarja tenni.

Ki mondta? Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció ügyvezető alelnöke

Hol mondta? A DK  szeptember 19-i sajtótájékoztatóján

Igaz vagy hamis?

1.gif

A Demokratikus Koalíció ráugrott arra az útmutatóra (.pdf), amit a Nemzeti Választási Iroda adott ki a kvótanépszavazáson dolgozó szavazatszámláló bizottságoknak. Ebben szerepel az is, mit kell érvényes és érvénytelen szavazatnak tekinteni.

Molnár Csaba szerint a segédlet alapján szinte lehetetlen lesz érvénytelenül szavazni, mert a "nyilvánvalóan teljesen érvénytelen voksokat is érvényesnek, ráadásul érvényes nemnek fogják majd tekinteni" az útmutató alapján. Molnár ebből azt a következtetést vonta le, hogy egyáltalán nem érdemes elmenni szavazni, mert abból nem lehet baj.

Ha azonban jobban megnézzük a Nemzeti Választási Iroda segédletét, abban semmi új nincs. Hosszú évek során kikristályosodott tapasztalatok alapján írják le, mi az érvényes és mi az érvénytelen szavazat.

A törvény egyértelmű: a szavazólapon az Igen vagy a Nem melletti körbe írt, két egymás metsző vonallal, x-szel vagy + jellel lehet szavazni (de vannak egyéb kreatív egymást metsző vonalvariációk is). 

A szavazatszámló bizottságok tagjai csak arra koncentrálnak, hogy a két egymást metsző vonal   egyértelműen jelzi-e a választó akaratát a szavazólapon lévő valamelyik körben. Minden más krikszkrakszot, szöveges megjegyzést, szavazólapra rajzolt szívet vagy pöcsöt figyelmen kívül kell hagyniuk:

  • ha valaki a IGEN-re ikszel, de odaírja, nagy betűkkel, hogy NEM, azt érvényes igen szavazatnak tekintik,
  • ha valaki pipát tesz az IGEN-hez, és ikszet a NEM-hez, az érvényes NEM szavazat,
  • ha valaki úgy húzza át az egész szavazólapot, hogy a két vonal a NEM-et jelző körben metszi egymást, az érvényes NEM szavazat,
  • ha az iksz nem a körben van, az érvénytelen szavazat,
  • ha valaki az IGEN-t és a NEM-et is beikszeli, az érvénytelen szavazat, mert nem egyértelmű,  
  • ha valaki nem ír semmit a szavazólapra, az érvénytelen szavazat,
  • ha valaki a szavazólap tetejére odaírja a véleményét a kvótanépszavazásról, de nem ikszel semmit, az is érvénytelen szavazatnak számít.

Ritkán lehetnek vitás esetek. Ilyen például az, amikor nem lehet elsőre eldönteni, hogy két egymást metsző vonal van-e valamelyik körben. Ezeket a szavazólapokat félre kell tenni. Az érvényességről vagy érvénytelenségről a szavazatszámláló bizottság többségi szavazással dönt.

A fentiekből kiderül, nem olyan nagy ördöngösség érvénytelen szavazatot leadni. Ha valaki így akarja kifejezni a véleményét, az ne ikszeljen se az IGEN, se a NEM mellett álló körbe. Ha nem bízik a szavazatszámláló bizottságban, és tutira akar menni, hogy utólag sem ikszelnek ön helyett, ikszelje be mindkettőt. Ezen kívül írhat és rajzolhat bármit a szavazólapra. Ilyen egyszerű!