De hol vannak a katonák?

Li Peng miniszterelnök 1989. május 19-én éjjel bejelentette, hogy katonák tesznek rendet Pekingben, ahol a város lakóinak egyre nagyobb szimpátiájával kísért folyamatos tömegtüntetéssé vált a diákok öt héttel korábban indult spontán megmozdulása. A diákok hajnali kettőre várták az oszlatást, a katonák azonban elakadtak a külvárosokban. A hatalom azonnal leállította a külföldi tévék forgatását. A tüntető diákok a szigorú tiltásokkal mit sem törődve folytatták tiltakozásukat a zárt területnek nyilvánította Tienanmen téren. 1989. május 20.

Ezt történt az előző napon: Li Peng miniszterelnök késő éjjel zavargásnak minősítette a másfél hónapja tartó diáktüntetéseket és sztrájkokat, szerinte a tömegtüntetések nyomán tarthatatlan helyzet állt elő, a helyzet megoldása érdekében pedig bejelentette,hogy bevonultak Pekingbe a kínai hadsereg egységei. Részletek >>>itt.

A kormányfő fenyegetőzik, de kiröhögik

A Tienanmen téren éjfél körül is legalább százezren követeltek demokráciát, sajtószabadságot, a korrupt politikusok megbüntetését és a politikia reformokat akadályozó vezetők távozását. Li Peng kormányfő fenyegető bejelentését a katonák bevetetéséről a téren hangosbeszélőkön ismertették. A tömeg a kormányfőnek a zavargásokra vonatkozó kijelentését gúnyos közbekiáltásokkal fogadta.

A diákvezérek Li Peng beszédére válaszul hangosbeszélőn újabb
éhségsztrájkra szólították fel hajnalban a Tienanmen tér tüntetőit.

Hírügynökségek szemtanúkra hivatkozva arról számoltak be, hogy katonai menetoszlopok egyre közelebb nyomulnak a Tienanmen térhez, sőt a földalattin is katonák érkeznek a főváros szivéhez. Az terjedt el, hogy a katonák hajnali kettőkor kezdik el az oszlatást, a tüntetők azonban távozás helyett többszörös embergyűrűt fontak a több ezer éhségsztrájkoló köré, hogy védjék őket. Tucatnyian pedig arra készültek, hogy a katonai akció megindulásakor felgyújtják magukat. A diákok azt követelték, hogy a vezető politikai testületek és a parlament minősítse hazafiasnak és demokratikusnak a megmozdulásukat.

Hajnali fél háromkor azonban egyetlen katona sem volt a téren, sőt az addig a forgalmat irányító rendőrök is elmentek.A tüntetők úgy tudták, hogy a bevonuló katonákat a külvárosban tüntetők tartóztatták fel.

Tilos, tilos, tilos

Délelőtt a pekingi polgármester, Csen Hszi-tung arra hivatkozva, hogy a kora reggeli órákban bizonyos elemek provokatív akciókba kezdtek, útakadályokat emelnek, súlyos mértékben akadályozzák a közlekedést és a szállítást, izgatják a járókelőket és rémhíreket terjesztenek, kínaiak és a külföldiek részére egyaránt zárt területnek minősítette a Tienanmen-teret és közvetlen környékét, beleértve a kínai parlamentet, a Mennyei Béke Kapuját, a Mao Ce-tung tiszteletére emelt mauzóleumot, a történelmi múzeumot, a téli palotát, valamint a Szun Jat-szen parkot és a Munkások parkját.

Ekkor már hivatalosan is megjelent Li Peng miniszterelnök intézkedése a Pekingben kihirdetett statáriumról. Tartalommal a pekingi polgármester töltötte meg a rendeletet. Eszerint:

"Tilos mindenfajta tüntetés, sztrájk és minden olyan tevékenység, amely akadályozza a rendet. Tilos rémhírek tejesztése, az ellenséges utcai propaganda, plakátok kitűzése és röplapok terjesztése, a lakosság uszítása. Tilos bármiféle támadás a párt- és a kormányszervek, a középületek, a televízió, a rádió ellen. Tilos a rombolás, a köztulajdon megkárosítása. Tilos a külföldi követségek és a nemzetközi szervezetek képviseletei területen kívüliségének megsértése.

Azokkal szemben, akik a fenti rendelkezéseket megszegik, a közbiztonsági szervek, a fegyveres rendőrség és a hadsereg egységei bármilyen eszközt igénybe vehetnek."

Elhallgatatták a CNN-t

A felgyorsuló pekingi eseményekről a világ nagy hírügynökségei szinte folyamatosan ontották a jelentéseket. A nagy amerikai tévétársaságok egyenes adásban közvetítették a Tienanmen téri eseményeket, egészen a rendkívüli állapot kihirdetéséig, amelyre hivatkozva a pekingi városi kormány betiltotta tevékenységüket. A CNN 11:04 perckor beszüntette az adását, a telexvonalak azonban működtek.

A hírügynökségek szemtanúk alapján beszámoltak a város szívébe irányított, el-elakadó konvojok haladásáról. A tüntetők a város több pontján letérdelve élő úttorlaszt alkottak a tér felé haladó katonai menetoszlopok előtt. A főbb kereszteződéseket később buszokkal és teherautókkal állták el.

Az UPI hírügynökség számolt be az első gumibotozásról is. A DPA hírügynökség jelentése szerint a Peking egyik kulcsüzemének számító acélműben a mukások sztrájkba léptek. A DPA jelentése szerint Sanghajban is bevetették a katonaságot a tüntetők ellen.

Délutánra azonban kevésbé drámai hírek érkeztek Pekingből.

A televízióban a nap folyamán hiába olvasták be majdnem végtelenítve a statáriális intézkedéseket, azok végrehajtásának a nyomát sem lehetett felfedezni. A közel tízmilliós kínai fővárosban ugyanúgy mozogtak az emberek, mint más normális napokon, s gyakorlatilag megszakítás nélkül folytatódtak a felvonulások, tüntetések és gyülésezések -írt az MTI.

Százezrek tartózkodtak a pekingi városi tanács által zárt területnek minősített Tienanmen-téren és környékén. A diákokkal és a lakosság más rétegeinek képviselőivel zsúfolt teherautók száguldoztak az útvonalakon. Az állandóan mozgó tüntetők, köztük végeláthatatlan konvojban közlekedő motorkerékpáros fiatalok, transzparenseiken és jelszavaikban éltették a szabadságért és a demokratikus jogok biztosításáért küzdő mozgalmat és követelték a hadsereg bevetéséért szerintük elsősorban felelősnek tartott Li Peng miniszterelnök, Jang Sang-kun államelnök és Teng Hsziao-ping lemondását.

Szállodák etették a tüntetőket

Az MTI tudósítója szerint az útvonalak mentén felsorakozott pekingi lakosok, munkások és értelmiségiek százezrei zajos éljenzéssel fejezték ki szimpátiájukat a tüntető diákokkal. Teherautókon, dzsipeken és más gépjárműveken a pekingi üzemek és vállalatok, sőt, a nagy szállodák is nagy mennyiségű ételt, üdítőitalt és vizet szállítottak a Tienanmen téren változatlanul kitartó több mint százezer diák számára. A statárium előírásait semmibe vevő tömegeket nem zavarták az itt-ott látható - nem felfegyverzett - rendőrök sem.

Pekingben a statárium első napján sok kínai és külföldi tette fel a kérdést: hol vannak a katonák? A külföldi tudósítók zöme az előző éjjel nagyrészét, sőt, a hajnali órákat is a Tienanmen-téren virrasztó diákok között töltötte, s velük együtt várta a párt-, az állami és a katonai vezetők aktíváján jelzett katonai egységek bevonulását. Néhány katonai konvoj valóban megjelent Peking peremkörzeteiben, de szemtanúk szerint ezeket nem csak feltartóztatta, hanem néhány esetben visszafordulásra késztette az eléjük kivonult tömeg.

Annyi bizonyos, hogy a kínai főváros belső körzeteiben egyetlen katonát sem lehetett látni. Több útkereszteződésből eltűntek a diákok által az előző éjjel rögtönzött úttorlaszok és barikádok is. A hadsereg pekingi jelenléte csupán abban nyilvánult meg, hogy néhány helikopter körözött a diákoktól és más pekingi lakosoktól zsúfolt Tienanmen tér felett. Időközönként feltűnt egy katonai helikopter a tüntetők és felvonulók fő útvonala, a Tienanmen teret átszelő Csangan-sugárút fölött is. A tüntető diákok és lakosok nem az öklüket rázták, hanem szinte vidáman és barátságosan integettek a helikopter felé.

Csapatok Belső-Mongóliából

Miközben - kínai híresztelések szerint - Belső-Mongóliából vezényelt csapatok tartanak Peking felé, a lakosság által szemmel láthatóan támogatott, sőt, lelkesített diákok a karneválszerű megmozdulások ellenére izgatottan, elszántan várják, mi történik az elkövetkező órákban: sor kerül-e egy véres leszámolásra, amely alapjaiban rendítheti meg Kínát. Sokan, a diákok és más kínaiak, azt jósolják, hogy a késő éjjeli órákban várható a hadsereg egységeinek behatolása Peking szívébe, a Tienanmen térre, amelyen a nap folyamán az előző napinál is több - becslések szerint legalább százötvenezer - fiatal várta a találkozót.

A pekingi tavasz kronológiája >>>itt olvasható.

Összeállításunkhoz alaposan merítettünk az MTI 1989-es archívumából is, ezt >>>itt böngészheti.