A nap, amikor kiderült, a diákok mégsem győznek

A hatodik hetébe fordultak a demokráciát követelő, diákok által vezetett tömegtüntetések Kínában, és úgy tűnt, hogy az alkalmanként egymilliós demonstrációk miatt meghátrálnak a keményvonalas kommunisták. Ez a remény foszlott semmivé 1989. május 25-én: a Pekingbe rendelt, de a külvárosba rekedt hadsereg parancsnokai egyértelműen beálltak a tüntetéseket betiltó, és rendteremtéssel fenyegetőző Li Peng miniszterelnök mögé. Visszaszámlálás, még tíz nap a Tienanmen téri vérengzésig.

Az előző nap tartalmából: elterjedt, hogy mégsem a demokráciát követelő diákokkal egyezkedni kész Csao Ce-jang párttitkárt, hanem a katonai megtorlással fenyegetőző Li Peng kormányfőt váltják le. Ezzel teljesült volna az április közepe óta Peking főterén folyamatosan tüntetők egyik legfontosabb követelése. Derűs nap volt tehát.

A helyzet 1989. május 25-én a következő volt: a Li Peng kormányfő által hat nappal korábban kihirdetett rendkívüli állapot, az április közepe óta tartó tüntetések betiltásával együtt, érvényben volt. A rendteremtésre Belső-Mongóliából Pekingben rendelt katonák a külvárosban ragadtak, miután békés eszközökkel feltartóztatták őket. A tüntetőket meg ez az egész a legkevésbé sem zavarta, a Tienanmen téren üresjáratok idején is legalább 25 ezren követeltek több demokráciát és Li Peng kormányfő lemondását.

A teljesen békés patthelyezetet azonban felborította a kommunista párt legfelső vezetésében folyó újabb fordulata vett. A Népi Felszabadító Hadsereg vezérkara, politikai főosztálya és hadtáp főcsoportfőnöksége kemény hangvételű üzenetben biztosította támogatásáról Li Peng miniszterelnököt és az általa kihirdetett rendkívüli állapotot - jelentette az MTI tudósítója 1989. május 25-én.

A hadsereg vezetőinek korábbi békülékeny nyilatkozataitól élesen elütő levél hírügynökségek szerint azt jelentheti, hogy a hadsereg Csao Ce-jang főtitkár és Li Peng miniszterelnök harcában az utóbbi mögé zárkózott fel.

Több alkalommal felolvasták a rádióban és a televízióban, valamint közölték a Zsenmin Zsipaóban - a nap folyamán egyetlen hozzáférhető kínai napilapban - annak a nyílt levélnek a szövegét, amelyet a kínai népi felszabadító hadsereg vezérkari főnöksége, politikai főcsoportfőnöksége és hadtápszolgálata tett közzé.

A levél szerzői dicsérettel emlékeznek meg azokról a katonai egységekről, amelyeket Pekingbe rendeltek, hogy érvényesítsék a rendkívüli állapot rendelkezéseit. A levél szerint a hadsereg egységei "a tömegek erőteljes kívánságának tesznek eleget", amikor közreműködnek abban, hogy gyorsan gátat vessenek Pekingben a zűrzavarnak, amely mind súlyosabbá válik. A katonai testületek felszólítják a tiszteket és a katonákat, engedelmeskedjenek a kiadott parancsoknak, foglaljanak el egyértelmű álláspontot abban a küzdelemben, amely "egy maroknyi ember" összeesküvése ellen folyik. Arra hívják fel a katonákat, hogy gondosan tanulmányozzák Li Peng miniszterelnök és Jang Sang-kun államelnök május 19-i beszédet (amelyben megindokolták a rendkívüli állapot bevezetését) és a Zsenmin Zsipao április 26-i vezércikket, hogy megértsék a harc természetét.

Ez a maró gúnnyal megfogalmazott cikk azzal vádolta a diákokat, hogy "összeesküvést szítanak a párt vezetése és a szocialista rendszer ellen". A cikk hatására félmillió tüntető árasztotta el Peking utcáit, aminek következtében a párt több vezetője visszakozott és "hazafiasnak" minősítette a demokratizálást szorgalmazó diákmozgalmat.

A katonák nyílt levéle viszont megismétli a Zsenmin Zsipao vezércikkének fontosabb megállapításait, amelyek szerint a jelenlegi mozgalom mögött összeeskövők egy kis csoportja húzodik meg, s ennek a csoportnak a célja a kommunista párt vezető szerepének és a szocialista rendszernek a felszámolása.

Nyilván nem függetlenül a tábornokok kiállásától, a Pekingben bevezetett - addig teljesen hatástalan - rendkívüli állapot hatodik napján Li Peng miniszterelnök személyében első ízben jelent meg magas rangú állami vezető a televízió nyilvánossága előtt.

Li Peng külföldi nagyköveteket fogadott a pekingi diákok által még mindig blokád alatt tartott párt és a kormányzati székházban. Li Peng, akinek azonnali távozását a kormány éléről csütörtökön ismét körülbelül százezer pekingi lakos és diák követelte a Tienanmen-téren lezajlott tüntetésen, egyebek között elmondotta a nagyköveteknek, hogy az utóbbi időben abnormális események, sőt bizonyos helyeken zavargások történtek Kínában. A kormány azonban képes arra, hogy stabilizálja a helyzetet. A miniszterelnök elmagyarázta, hogy Pekingben tulajdonképpen nem rendkívüli állapot van, hanem csupán katonai ellenőrzés. Példaként hozta fel arra, hogy bár katonák és fegyveres rendőrök őrzik a fontosabb kormányépületeket, a központi postát, a televíziót, a rádiót, nem azért vannak ott, hogy ellenőrzést gyakoroljanak a munka felett, hanem azért, hogy védelmezzék ezeket a fontos intézményeket. Már csak azért sem lehet a külföldi értelmezésű statáriumról beszélni, mert a kormány változatlanul gyakorolja funkcióit.

A hadsereg Pekingbe rendelt egységei nem azért nem hatoltak be a fővárosba, mert erre nem lettek volna képesek, hanem azért, mert ahogyan a kínai kormány a nép kormánya, a hadsereg is a nép hadserege. A katonák önmegtartóztatást tanúsítottak és megvárják, hogy a lakosság megértse küldetésüket.

Li Peng hangsúlyozta, hogy mindaz, ami ezekben a napokban Pekingben és Kínában történik, az ország kizárólagos belügye. Reményét fejezte ki, hogy a külföldi országok, különösen a baráti országok semmilyen formában nem avatkoznak bele Kína belügyeibe. Arra kérte a külföldi diplomatákat, hogy mielőtt bármilyen következtetésre jutnának a Pekingben zajló eseményeket illetően, alaposan nézzenek körül és tanulmányozzák a helyzetet, amely - mutatott rá - rendkívül bonyolult.

Végül hangoztatta, hogy a kínai kormány folytatja független külpolitikáját, kezében tartja a kezdeményezést és nem változtat a reform és a nyitás politikáján, azon a politikán, amelynek első számú letéteményese és zászlóvivője Teng Hsziao-ping, és nem más.

Li Peng végezetül hangoztatta, hogy az ülősztrájkot folytató diákok követelése a korrupció felszámolására jószándékot tükröz. Ebben a kormány egyetért velük. Ő személy szerint azt gondolja, hogy ha a diákok megértik a dolog lényegét, akkor minden bizonnyal csökkenni fog a távolság köztük és a kormány között.

Megfigyelőknek feltűnt, hogy bár a nap folyamán a kínai külügyminisztééium illetékese közölte, hogy még mindig Csao Ce-jang a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, s hogy nincs változás a párt, a kormány, a parlament és a hadsereg vezetésében, ezt a hírt nem olvasták be sem a pekingi televízióban, sem a rádióban.

Ezzel szemben kézbesítették az előfizetőknek a hongkongi South China Morning Post című lap május 24-i számát, amely első oldalon, hatalmas szalagcímben jelentette: "Teng árulónak nevezi Csaót". A lap szerint a rendkívüli állapot bejelentése előtt tartott szűkkörű pártvezetői ülésen Teng Hsziao-ping azzal vádolta meg Csao Ce-jang pártfőtitkárt, hogy a párt elárulója, ellenforradalmár.

Az MTI-archívuma az 1989-es eseményekrő itt olvasható.