2006-van választási év volt, GYF: "A nyugdíjak vásárlóértéke ugyanebben az időszakban (2002-2006 - a szerk.), nyilván azért, mert bevezettük a 13. havi nyugdíjat, nyilván azért is, mert kárpótoltuk a nyugdíjasokat azért a nyugdíjkiesésért, amely őket a megelőző időszakban érte, és nyilván azért is, mert újra bevezettük a méltányossági nyugdíj intézményét, ma egynegyedével ér többet a boltban, mint 2002-ben. Amikor azt mondom, hogy többet ér valami a boltban, hogy többet lehet érte vásárolni, akkor azt mondom, hogy a jövedelem, a nyugdíj növekedése messze meghaladta az árak növekedését, hogy az árak növekedését követően 25 százalékkal több jutott a nyugdíjasoknak, azoknak a nyugdíjasoknak, annak a hárommillió embernek, aki egy életet ledolgozva méltán várta azt, hogy a törvényben rögzített jussát megkapja, és méltán várta, hogy jönni fog egy olyan kormány, amely nem azt keresi, hogyan lehet kibújni a törvény teljesítése alól, hanem éppen ellenkezőleg: hogyan lehet többet tenni Magyarországért, hogyan lehet többet tenni a nyugdíjasokért."
A miniszterelnök a 2009-es évértékelő és -indító beszédében az adó-, a szociális- és a nyugdíjrendszer átalakítását, a cégek támogatáspolitikájának megváltoztatását, valamint a politikai képviseleti-igazgatási rendszer megváltoztatását jelentette be, bár ez utóbbit nem fejtette ki. Az ellenzék fideszes és KDNP-s része kivonult az ülésteremből. Napirend előtt Gusztos Péter a Cozma-gyilkosság kapcsán az indulatok elszabadulásának veszélyére figyelmeztette képviselőtársait.
Gyurcsány Ferenc évindító beszédével kezdődik az Országgyűlés tavaszi ülésszaka. A miniszterelnök napirend előtti felszólalásában ismerteti a kormány által tervezett lépéseket. Erre a felszólalás időtartamától függően reagálhatnak 5-5, vagy 8-8 percben a frakciók.
Az Országgyűlés igazolja Bácskai János, januárban megválasztott ferencvárosi fideszes képviselő mandátumát.
Az interpellációk, azonnali kérdések, kérdések után az Országgyűlés a Költségvetési Tanács három tagját választja meg. Az új testület elnöki posztjára jelölt Kopits György, illetve a tanács tagjainak jelölt Török Ádám és Oblath Gábor is egyhangú támogatást kapott a költségvetési bizottságban.
Drága olvasók, nem akarnánk dicsekedni, de a teljes magyar sajtót megelőzve megszereztük Gyurcsány miniszterelnök kulcsfontosságú beszédének szövegét, amit hétfőn fog előadni a Parlementben. A jelek szerint egy úgynevezett rendezői példány jutott el hozzánk, amelyben a szöveg mellett, dőlt betűvel szedve egyéb utasítások is szerepelnek.
Mit tehet az ember, ha politikus beszél a tévében? Sírhat-ríhat, végső esetbenberúghat. Mi természetesen utóbbira szavazunk. A berúgásnak azonban nem kell lehangoló és depresszív műveletnek lennie, kis tervezéssel szórakoztató, már-már családi eseménnyé is fejleszthető. Ebben igyekszünk segíteni alábbi kis tréfás játékunkkal.
Orbán Viktor hagyományőrző évértékelő beszédeinek 2009-es kiadását annak elhangzása előtt két teljes nappal tudjuk leközölni. Olvassák áhítattal!
A fideszes képviselő eskütételével kezdődik a tavaszi ülésszak.
Horn Gyula betegsége miatt idén sem tudta leadni vagyonnyilatkozatát, így képviselői jogait sem gyakorolhatja. Toller Lászlót a bíróság gondnokság alá helyezte, és mivel az ítéletet nem fellebbezte meg senki, jogerőre emelkedett, így az ő mandátuma is megszűnt.
A várakozásokkal ellentétben Gyurcsány Ferenc beszédén nem maradt benn az ellenzék.
Bácskai János fideszes képviselő beiktatása nem ment akadálymentesen, az új képviselő nyelve beletört a "Magyar Köztársaság Országgyűlésének képviselője" formulába, illetve egy másik kifejezésnél is elvétette a szórendet.
Magyarország a rendszerváltás óta tartó időszak talán legnehezebb hónapjait éli. Ezt 2007-ben mondta Gyurcsány Ferenc.
A gyurcsányi jövőkép nem hatja meg a Fideszt, az ellenzéki párt kitart kivonulási rutinja mellett, és amint a miniszterelnök ismertetni kezdi programját, a Fidesz már ott sincs.
Gyurcsány Ferenc a fideszes képviselők távozása után kezdte évértékelő beszédét Válságkezelés és növekedés címen. "Nagy válságban vagyunk, olyanban amilyet talán senki sem látott" - kezdte. "Az első tapasztalat, amivel mindannyian találkozunk, hogy hirtelenjében mindenkinek egy kicsivel, vagy nem is olyan kicsivel kevesebb jövedelme lett. Eltűnnek a munkahelyek, eltűnnek a vállalkozások." Ez az államra is kihat, hiszen csökkennek az adóbevételek is. Az Európai Unió több éltanulójának is összeomlott a gazdasága - mondta, Írországot és Lettországot kiemelve.
Nehéz másfél év volt, tudom. Átkozottul nehéz. Olyan másfél év volt, amely sok csalódást és sok bizonytalanságot is hozott. Olyan, amelyben gyorsabban növekedtek az árak és az adók, mint a jövedelmek, amelyben a folyamatos változások gyökeresen átalakították, sokak szerint felforgatták a régi, a megszokott rendet az államigazgatásban, az oktatásban és az egészségügyben. Ezzel meg 2008-ban kezdte évértékelőjét Gyurcsány Ferenc.
Az államok nehézségei ellenére a bajba jutott vállalkozók és polgárok csakis az államhoz fordulhatnak segítségért. Az államok előtt három lehetséges megoldás van. Az elsőt azok választhatják, melyek valutája világvaluta. Ilyen az USA, ilyen Nagy-Britannia és ilyen az EU. Ezek az országok, mivel még tudnak államkötvényt kibocsátani, hiteleket vesznek fel, és ebből finanszírozhatják kiadásaikat. A második lehetőséget azok választhatják, melyek az elmúlt években olaj- és gázvagyonuk értékesítéséből származó hatalmas tartalékaikból segíthetik meg gazdaságukat.
A kormány zöme odafigyel a miniszterelnökre, ám az egymás mellett ülő Székely Tamás, Gráf József, Szekeres Imre egészségügyi-, agrár- és honvédelmi miniszter iratokat böngészik és jegyzetel. (Utóbbi kettő mentségére szóljon, hogy a kormányfőt, ha kevésbé veretes formában is, de már hallották a tegnapi elnökségi ülésen.)
A harmadik csoportba tartozik Magyarország. Nincsenek megtakarításai, így a legfőbb gondjuk, hogy hogyan tudják fenntartani fizetőképességüket. Hitelhez jutni nehéz, a piacról, azt mondják, a pénz húsz százaléka tűnt el. Az államoknak sem jut hitel, így ezeknek az államoknak nem maradt más lehetősége, minthogy újraírják költségvetésüket, csökkentsék kiadásaikat.
Gyurcsány: Magyarország kettős szorításban van: egyik oldalról osztjuk a válsággal szembesülő országok sorsát (egyensúly kell a bevételekben és a kiadásokban), másrészt a szerkezeti reformok után a versenyképességet is javítani kell. Ez olyan, mint zsákban táncolni.
Beszéljünk a gazdaságról, de most tegyük inkább a tények alapján!- mondta Gyurcsány az első évértékelőjén, 2005-ben. És folytatta: "A magyar gazdaság 2001-től fokozatosan lassult. Ezt a folyamatot 2003-ban megfordítottuk, ma újra 4 százalék körül van a növekedés. Az infláció alacsonyabb, mint bármikor az elmúlt húsz évben. A keresetek vásárlóértéke a 2002-2003-as évek történelmi szárnyalását követően tavaly megtorpant, az idén újra 3-4 százalékos növekedést várunk. A pesti tőzsde rekordteljesítményt mutat. A forint erős; tudják, véleményem és a magyar gazdaság sok fontos szereplőjének véleménye szerint túlságosan is erős."
Gyurcsány: A kettős szorításra kell válaszolnia az országnak. Tavaly ősszel úgy látszódott a kutatók várakozása szerint, hogy a gazdaság 2,5-3 százalékkal csökkenhet. Most úgy látszik, jobb visszafogottabban tervezni. A magyar lakosság viselkedése megváltozott: eddig nem gondoltak arra, hogy érintené őket, most viszont már növekednek a lakossági megtakarítások. Ez jó, viszont ha kevesebbet költünk, akkor még a belső piacokon is nehezebb lesz eladni. Ennek viszont az lehet a következménye, hogy 3,5 százalékkal csökken a gazdaság.
A magyar gazdaság versenyképessége nem most kezdett el romlani. Több éve leállt a nyugat-európai országokhoz való felzárkózásunk, a térségbeli versenytársaink közül (Szlovákia, Csehország, Lengyelország, stb.) egyre többen hagynak le minket. A 2006-ban elkezdett Gyurcsány-csomag, a költségvetési kiigazítási csomag a növekedést tekintve rossz szerkezetű volt.
Gyurcsány: Az a cél egy ilyen helyzetben, hogy az átalakítások során növeljük az ott szunnyadó potenciált, növeljük a foglalkoztatást.
Ami a képviselőket illeti, az ő körükben sem teljes a koncentráció, Szanyi Tibor a telefonjába bújt, majd Simon Gábor munkaügyi államtitikárral beszélget, Horváth Csaba iratot silabizált, és még csak a beszéd 12. percénél tartunk. Közben Székely Tamás elkezdett figyelni.
Gyurcsány: Hát ha már egyensúlynál tartok: az a család ami, azzal szembesült, hogy kérem szépen, szeretnék többet költeni de nem kapok hitelt, az a család mit csinál? Átalakítja a költségvetését. Ugyanígy csinálnak a vállalatok is. Ha meg akarjuk valósítani, amit akartunk, akkor idén 200-220 milliárddal kevesebbet költhetünk. Jövőre 550 milliárddal kell kevesebbet költenünk, 2011-ben pedig 650 milliárddal. Ennyivel kevesebbet a magyar államháztartás keretében nem lehet.
Navracsics Tiborról csak sejteni lehet mit gondol, látni nem. A Fidesz frakcióvezetőjének arca rezzenéstelen. Semjén Zsolt, KDNP-s kollégája gyakorlatilag csak rezonatív mozgásokat (legfeljebb kis fejingás, de az is véletlenül) végez a miniszterelnöki szónoklat kezdete óta.
Fűnyíró elven takarékoskodni nem lehet - mondta Gyurcsány. Hogyan lesz ebből nagyobb versenyképesség? Hiszen az egyensúly csak az egyik cél. Régóta halogatott átalakításokat, a magyar gazdaság alappillérjeit átalakító reforomokat szeretnénk indítani. A rendszerváltás óta két alkalommal indult neki kormány az ország átalakításának. A Horn- és a Gyurcsány-kormány. Érdemes végiggondolni az előző programok tanulságait. Mi az, amit másképp kell csinálni, mint ahogy elődeink tették.
Gyurcsány: öt területen kell beavatkozni: adórendszerben, szociális- és nyugdíjrendszerben, a gazdaságpolitika támogatáspolitikájában, a politikai képviseleti-igazgatási rendszerben.
Nagyjából a 10. perc körül mondta tavaly Gyurcsány Ferenc: Idén a költségvetés jobb lesz a tervezettnél, jövőre pedig úgy érjük el az egyensúly küszöbét jelentő 3 százalék körüli hiányt, hogy mintegy 250 milliárd forintunk még meg is fog maradni. Azaz már nem arról kell dönteni, hogy honnan veszünk el pénzt, vagy hol emeljünk adót annak érdekében, hogy helyreállítsuk az egyensúlyt, hanem arról, hogy mit teszünk ezzel a pár száz milliárd forinttal. Kérem szépen, ez nagy dolog, ez ennek a másfél évnek az egyik legfontosabb eredménye. Hozzátehetjük, hogy a legnehezebb szerkezeti átalakítások legfontosabb döntéseit is meghoztuk; köszönet érte a kormánypárti frakcióknak és a támogatóknak. (Taps a kormánypárti oldalon.) És tegyük hozzá, hogy az előttünk álló időszakban már nem készülünk olyan további nehéz, mondhatnám húsbavágó, a hétköznapokat átalakító döntésekre, amelyekből bizony kijutott az elmúlt tizennyolc hónapban. Nem állunk meg, de nyugodtabb kormányzás, nyugodtabb élet következhet. (Taps az MSZP soraiban.)
Gyurcsány az adórendszerről: ösztönözni kell, ha valaki dolgozni akar. Annak az útját keresi a kormány, hogy a munkabérre rakódó adókat csökkentse, más adókat pedig arányosan növelje. Az adócsökkentés önmagában nem csodaszer. Ha az adórendszerbe akarunk beavatkozni, akkor az egy sor más átalakítással jár, nagyvonalúan nem lehet lemondani adóbevételekről.
Már majdnem úgy tűnt, hogy a kabinet az elmélyedt figyelem állapotába került, sem Gráf, sem Székely, sem Szekeres nem jegyzetel már, de az utolsó pillantaban Draskovics Tibor igazságügyi miniszter lerontotta az összképet, és elmerült papírjaiban, majd Szekeres is előkapott egy piros dossziét. KIss Péter egyszer megtörölte a szeme alját (valószínűleg nem a meghatottság miatt), de azóta rezzenéstelelnül ül.
Gyurcsány: A költségvetés adóegyenlege a mostanihoz képest negatív lesz 2010-ben és 2011-ben. Ez egy egyensúlyi, semleges adópálya, 800-900 millió forintot mozgat meg a kormány. Az SZJA alsó kulcsának alkalmazását az 1,7 millióról 3 millióra emelné a kormány, az adózók 85-87 százaléka az alacsonyabb kulccsal fog adózni, ez 19 százalék. Az adójóváírás rendszerének átalakítása után azok sem járnak rosszul, akik eddig 18 százalékosan adóztak.