Csak az államnak fial a veszprémi piros lámpa

Nem önfinanszírozási megoldásként találták ki a veszprémi rendőrök, hogy a Budapest és a Jutasi út kereszteződésébe rengeteg büntetést termelő kamerarendszert telepítsenek. A tiloson való áthaladás miatt közigazgatási eljárásban kirótt 100 ezer forintos büntetéseket a hatóság továbbutalja a kincstárnak.

A rendőrök többek között ezzel magyarázzák, hogy a szembetűnően jó üzlet ellenére sem szerelnek fel máshol ilyen videórendszert. Pedig a veszprémi büntetések számából kikövetkeztethető, hogy egy jól kiválasztott helyen egészen rövid idő elég ahhoz, hogy megtérüljön a 15-20 milliós beruházás.

A Veszprémi Rendőrkapitányság egy közlekedésbiztonságot elősegítő pályázaton nyerte a pénzt a kamerarendszer kiépítésére. A 17 millió forintot a város önkormányzata kiegészített további 2 millióval.

Az egymásnak ellentmondó rendőrségi adatokból nehéz kihámzni, hogy a városban nagy felzúdulást okozó figyelőkamera mennyi pénzt hozott. Annyi biztos, hogy a 2008 júliusától kirótt büntetések összege messze meghaladta százmillió forintot, de akár a befektetés tízszerese is bejöhetett volna egy év alatt. Az innovatív berendezés eredményei körül elég nagy a bizonytalanság.

Az egyik veszprémi lap már rögtön az üzembe helyezés után 2008. augusztus 7.-én rendőrségi forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a videó első pár hete alatt 150 millió forintos bevételt produkált, azaz 1500 autósnak küldtek 100 ezer forintos csekket.

A megbüntettettek hivatalos száma azonban másfél hónap múlva sem változott. Volf Péter, a Veszprémi Rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztályvezetője szeptember közepén nyilatkozta, hogy két hónap alatt pontosan 1656 feljelentés született, és azok alapján 1513 büntetést szabtak ki. A veszprémi rendőr állításait akkor Kondorosi Ferenc is megerősítette. Az Új rend kormánybiztosa szerint az egész országban az objektív felelősség bevezetése óta kétezer közigazgatási bírságot róttak ki tilos jelzésen való áthaladás miatt. Ennek háromnegyedét egyetlen kamera felvételei alapján, Veszprémben.

Idén februárban viszont furcsa módon még a tavaly augusztusit sem érte el az összes elindított eljárás száma. A legújabb rendőrségi összesítés szerint 2008. júliusa és 2009. február 23. között csak 1368 ügy indult. A magyarázatot valószínűleg az adja meg, hogy az első bírságolási hullám után a rendőrök kénytelenek voltak áthelyezni az útra festett stopvonalat, és módosítottak a sárgajelzés hosszán is, az átalakítások miatt pedig számos ügyet ejtettek.

Az ORFK közlekedési osztályán az Index által beszerzett adatokból az is kiderült, hogy ma már az államtitkár megállapítása sem igaz: az országban az objektív felelősséget szabályozó kormányrendelet 2008 májusi hatályba lépése óta 4100 tiloson áthajtás miatt indítottak eljárást, Veszprém ennek a mennyiségnek nem a háromnegyedét, hanem "csupán" az egyharmadát adta.

Veszprémen kívül egyébként Magyarországon egyelőre csak Szolnokon működik hasonló, telepített kamerarendszer. Ott azonban nem volt kiugró a teljesítmény, a többi megye átlagához közelítve 300 autóst fotóztak le.

A rendőrök szerint a hatóságnak nincs anyagi érdeke a büntetések mennyiségének növelésében. Miután a bevételekből direktben nem részednek, egy-egy veszprémihez hasonló beruházással csak a saját kiadásaikat növelik. A rendszer fenntartása, a bürokratikus kiadások, és a megnövekedett ügyszám többletköltségként jelentkezik, ezért nem tervezik, hogy bővítsék a kameraparkot. Bár a Veszprémben megjelent cikkek, reakciók szerint a helyiek igazságtalannak tartják, hogy őket aránytalanul nagyobb mértékben sújtotta az objektív felelősség szabályozása, a hatóság szerint ez is elég ahhoz, hogy más helyeken is óvatosabbak legyek a gépjárművezetők.