Marad a moratórium a gm kukoricára

Az EU-ban több tucat génmódosított (gm) vetőmagfajta szerepel a szabadföldi termesztésre engedélyezett fajták listáján, és több száz fajta vár engedélyezésre, miután 2004-ben amerikai nyomásra feloldották az 1998-tól érvényben lévő moratóriumot. Az USA akkor a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) előtt perrel kényszerítette ki, hogy Európa nyissa meg piacait a génmódosított termékek előtt. A WTO azóta az USA, Brazília és más nagy GMO-termelők indítványai nyomán többször elmarasztalta az EU-t a genetikailag módosított növényekből készült élelmiszerek importjának korlátozása miatt is.

A magyar GMO-vita elsősorban az EU-ban már engedélyezett MON810 jelű, és vele ekvivalens kukoricafajták körül zajlik. Ezekbe a fajtákba a Bacillus thuringiensis nevű baktérium (Bt) toxintermelő génjét építették be. A Bt-toxin rovarirtó hatású, elsősorban a lepkékre veszélyes, így távol tartja a kukoricamolyt a növénytől. Az Egyesült Államokban 1996 óta vannak köztermesztésben a molyrezisztens gm kukoricafajták. A MON810 kifejlesztője, a Monsanto multinacionális biotechnológiai vállalat szerint kevesebb növényvédőszerre van szüksége ennek a fajtának, és nagyobb terméshozamokat produkál a hagyományosaknál.

Lepkeölő gén

A fajta bevezetését elutasító magyar szakemberek szerint viszont számtalan érv szól a MON810 ellen. Egyrészt az ország és az exportpiacok lakossága is ellenzi a génmódosított terményeket, ezért a GMO-mentesség jelentős előnyt jelent a magyar kukorica és vetőmag eladhatóságában. Mivel a génmódosított kukorica beporozhatja a közelében lévő nem génmódosított fajtákat is, ha egyszer termeszteni kezdik, nehéz és rendkívül költséges garantálni a GMO-mentességet. Másrészt a MON810 minden sejtje termeli a baktériumtoxint, amely a kártevőn kívül elpusztítja például a védett lepkék lárváit is a környéken.

Darvas Béla ökotoxikológus, az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének kutatója szerint a Monsanto nem tette lehetővé a MON810 bevezetéséhez szükséges független hatásvizsgálatok elvégzését Magyarországon. Darvas az Indexnek korábban azt mondta, hogy kritikus eredményei miatt vetőmagot sem kapott a multitól ezekhez a vizsgálatokhoz. Dudits Dénes növénygenetikus, az MTA Szegedi Biológiai Központjának főigazgatója viszont úgy vélte, hogy a hatásvizsgálat EU-s közösségi kötelesség, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) feladata, nincs szükség nemzeti hatásvizsgálatokra.

A Franciák és a görögök is

A MON810 termesztésének tilalmát először 2005-ben rendelte el az FVM természetvédelmi okokra hivatkozva, az Európai Bizottság azonban az EFSA állásfoglalása alapján nem tartotta megalapozottnak a magyar kifogásokat, és már kétszer is indítványozta a tilalom feloldását. Az EU-tagállamok először 2006 szeptemberében, másodszor most szavazták le ezt az indítványt, miután Magyarország kiterjedt diplomáciai erőfeszítéseket tett, és támogatókat talált a bizottsági javaslat elvetéséhez. A mostani tanácskozáson már az is napirendre került, hogy a gm termékek engedélyezése az EU helyett kerüljön a tagállamok hatáskörébe. A MON810 ellen a közelmúltban Franciaország és Görögország is moratóriumot léptetett életbe.

A GMO-mentesség megőrzésének fontosságáról egyetértés van a magyar parlamentben: 2006-ban ötpárti országgyűlési határozat született arról, hogy a kormány folytasson környezeti hatásvizsgálatokat az uniós szinten már engedélyezett gm haszonnövényekkel, és tegyen meg minden szükséges lépést a MON810 köztermesztésbe vonása ellen, kihasználva minden diplomáciai és jogi eszközt egy esetleges kedvezőtlen európai bizottsági döntés megváltoztatására. Elfogadták az úgynevezett koegzisztenciatörvényt is, amely világviszonylatban is rendkívül szigorúan szabályozza az esetlegesen engedélyezett gm haszonnövények termesztésének mikéntjét, hogy az ne veszélyeztethesse az ökológiai, illetve hagyományos módon termelők érdekeit.

Mit egyen a magyar nemzet

A múlt héten még Sólyom László köztársasági elnök is megszólalt az ügyben: a „zöld elnökök” informális hálózatának kezdeményezőjeként levélben fordult több európai államfőhöz a génmódosított kukorica magyarországi termelésére és forgalomba hozatalára vonatkozó moratórium fenntartása érdekében. Környezetvédő szervezetek pénteken az EU soros elnöki tisztét betöltő Csehország budapesti nagykövetségénél tüntettek, arra kérve a környezetvédelmi minisztereket, hogy „álljanak ki az egyes országok szuverenitása mellet, hogy saját maguk dönthessék el, mit kívánnak vetni, és mit kívánnak enni”.

A miniszterek nagy többséggel így is tettek: a hétfői szavazáson mindössze négy ország (Nagy-Britannia, Hollandia, Svédország és Finnország) támogatta a bizottság javaslatát. A döntést a  környezetvédelmi miniszter helyett delegált Göncz Kinga külügyminiszter és Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára jelentős magyar diplomáciai sikernek értékelte.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!