Csökkentik a miniszterek fizetését

Napirend előtt Draskovics Tibor beszél a parlamentben. Rajta kívül Lendvai Ildikó, Kósa Lajos, Kóka János és Nagy Andor szólal még fel.

Legalábbis erre hivatkozva próbálja meg ellehetetleníteni az újságírók munkáját a parlamenti stáb. Az országház sajtópáholyában 12 ülőhelyre egy darab konektor jut, így az újságírók saját elosztóikkal biztosítanak áramot laptopjaikhoz. Az egyik teremszolga szerint ez tűzveszélyes, szerinte legfeljebb egy számítógépet lehetne rákötni a hálózatra, a többiek "hozzanak feltöltött pótakumulátorokat". Szerinte nem a parlament feladata, hogy biztosítsák a tudósítók munkakörülményeit.

Új frizurával érkezett a parlament hétfői ülésére Hiller István kulturális miniszter. Levágatta legényes fürtjeit, most divatosan rövidre nyírt a haja hátul is. Fodor Gábor is kiigazíttatta frizuráját, ő is a nyáriasan felnyírt haj mellett döntött.

"A gyilkosság, az emberélet kioltása mindig elvetemült, soha el nem fogadható, soha meg nem érthető. De azok a gyilkosságok, amelyek az elmúlt időszakban faluszélen romák sérelmére töténtek, még elfogadhatatlanabbak" - kezdte napirend elötti felszólalását Draskovics Tibor. Szerinte ezek a támadások a legelesettebbeket célozzák, reméli, hogy mindenki undorral tekint ezekre a gyilkosságokra. Hiszen a gyilkosok nem csak az áldozataikat, hanem a toleráns Magyarország minden polgárát támadják.

A rendőrség szokatlanul szervezetten, szokatlanul nagy erővel, hetven fős nyomozócsoporttal küzd az esetek felderítéséért. Munkájukat segíti, hogy az országos rendőrfőkapitány ötvenmillió forintos nyomravezetői díjat tűzött ki, mondta Draskovics. A nyomozati munka aprólékos, hosszan tartó, de a rendészeti miniszter biztos benne, hogy eredményes lesz. "Ezek a gyilkosok profik" - mondta, de "addig nem nyugszik a rendőrség és nem nyugszom én magam sem, amíg el nem fogjuk őket".

Fotók: Huszti István

Draskovics napirend előtti felszólalásában óvott az önbíráskodástól, egyben együttműködést kért a roma közösségtől, a polgárőröktől, erdőőröktől, mindenkitől akik a rendfenntartásban részt vesznek. Draskovics majd egy perccel túllépte a rendelkezésre álló ötperces időkeretét, Szili Katalin többszöri felszólításra sem hagyta abba.

Lázár János, a Fidesz képviselője válaszában Draskovics felelősségét vetette fel, mondván miniszterként az ő dolga ezeknek a bűncselekményeknek a megelőzése. "Miniszter úr, van önnek felelőssége ezekben az ügyekben, nem kevés" - mondta, hiszen Draskovicsnak miniszterként utasítási joga lenne az ilyen bűncselekmények megelőzésére. Példaként a neonácik múlt szombati várbeli felvonulását hozta fel, ahol szerinte a miniszter utasíthatta volna a rendőrséget a rendezvény megakadályozására.

A KDNP részéről Simicskó István reagált. Lázárhoz hasonlóan ő is a cselekvést kérte számon Draskovicson. Szerinte az eredménytelenség elsősorban Draskovicsot, rajta keresztül pedig a rendőrség munkáját minősíti. Ezután rákérdezett a Teve utcai támadók és a szlovák robbantók ügyére. Azzal gyanúsította a kormányt, hogy "játszik a rasszizmussal, politikai tőkét kíván kovácsolni belőle".

A szocialisták részéről Teleki László reagált, akit elszomorítottak az ellenzékiek hozzászólásai, mert "a minisztert és a kormányt próbálják lejáratni, ahelyett, hogy együttérzésüket fejeznék ki az áldozatokkal és családjaikkal". Szerinte inkább össze kéne fogni, ezzel is példát mutatva az országnak. "Ez a sárdobálás semmiképpen nem használ a cigányságnak, sőt, erőt ad azoknak, akik ezeket a támadásokat elkövették".

"Minden segítséget meg kell adni a rendőrségnek, hogy ezek ellen a cselekmények ellen felléphessen" - mondta a szabaddemokraták nevében Gusztos Péter. Szemére vetette Draskovicsnak, hogy ő is zavart okozott a cigányozó miskolci rendőrkapitány visszahelyezésével is.

"Az MSZP-kormány legújabb, Bajnai-féle verziója válságkezelő kormányként definiálja magát, de cselekvési programja három részre osztható: arra, amelynek semmi köze a válsághoz, arra, amely fokozza azt, és arra, amely sosem fog megvalósulni" - mondta a Bajnai-csomagról tartott napirend előtti felszólalásában Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere. Szerinte a gyes eltörlése például értelmetlen, mert egy forint megtakarítására négy forint kiadás jut, mivel több bölcsödei, óvodai férőhelyre van szükség. A gázártámogatás megvonása majd az önkormányzatokat lehetetleníti el, hiszen a rászorulók majd önkormányzataikhoz fordulhatnak csak támogatásért. Mint mondta, az devizaadóság az önkormányzatokat is sújtja. (Debrecen például vastagon el van adósodva.)

Katona Tamás pénzügyi államtitkár válaszában annyit mondot, hogy Kósa nyilvánvalóan nem olvasta a kormány programját, de a felvetésekre gyakorlatilag nem felelt, azt mondta, a program hosszú távon számol, a cél a munkát terhelő adók és a munkától távol tartó juttatások csökkentése.

Az MSZP új témára talált a holokauszttagadás törvényi tilalmában, Lendvai Ildikó, a párt elnöke napirend előtti felszólalásban jelentette be, hogy a szocialista frakció "még a héten törvénytervezetet nyújt be a holokauszttagadás tilalmára". Egyben felszólította a jobbikosokkal együttműködő fideszes önkormányzatokat a színvallásra. Felszólalásában párhuzamot vont a romák elleni támadások és a holokauszttagadás között.

A kormány lecsapott a lehetőségre, Hiller István kulturális miniszter válaszolt Lendvai baráti felszólalására. "Mi, a magyar parlament képviselői demokratáknak valjuk magunkat" - mondta. Szerinte a demokratáknak pedig tiltaniuk kéne a holokauszttagadást. Támogatásáról biztosította a szocialista javaslatot.

Kóka János, a szabaddemokraták frakcióvezető-helyettese arról beszélt, hol tartunk a válságkezelésben. Ebben elsőként szólt a parlamentben a sertésinfluenza-járványról, ami "tovább ronthatja a világgazdasági válságból való kilábalás lehetőségét". De a veszély enélkül is adott, a forint gyenge, a tőzsde és az állampapírpiac nem javult. A kormány "őszinte diagnózist állított fel". Kóka felsorolta az ismert tényeket a magyarországi adófizetők és közalkalmazottak számáról, arról, hogy az adókerülés felszámolása és a közfeladatok megrostálása mennyivel növelhetné a költségvetés bevételeit, illetve csökkenthetné kiadásait. Ennek kapcsán az SZDSZ régi ötlete, az egykulcsos adórendszer mellett érvelt. "Vizsgálják meg az egykulcsos adó bevezetésének tapasztalatait; aktualizálja a kormány a Reformszövetség javaslatait az új hiányadatokkal és dolgozzon tovább annak mentén; valamint módosítsák a plafontörvényt" - javasolta pártja nevében.

A kormány részéről Katona Tamás pénzügyi államtitkár válaszolt Kóka felvetéseire. Javaslatait előremutatónak nevezte, ami azért is fontos, mert szerinte a válságkezelés nem koncentrálhat kizárólag a tűzoltásra. De most az első feladat az egyensúly helyreállítása és megőrzése. "Az adórendszer jónéhány kérdését vizsgálta már a kormány és vizsgálja tovább is, hamarosan benyújtjuk a 2010-es javaslatokat" - mondta. Ezekben az egykulcsos adóhoz nagyon hasonló javaslatot kívánnak beterjeszteni, a sávhatár eltolásával gyakorlatilag az adófizetők 90 százaléka egykulcsos rendszerbe kerül.

"Húsvét után szinte bombaként robbant a hír, hogy Santa Cruzban a bolíviai hatóságok meggyilkoltak két magyart és őrizetbe vettek egy harmadikat" - kezdte napirend előtti felszólalását Nagy Andor, aki a külügyminisztérium szerepével kapcsolatban elégedetlenkedett. "Súlyos hibának tartom, hogy a külügyminiszter túl későn reagált" - mondta. (Balázs Péter első hivatali napján azonnal Bolíviába küldte Magyarország argentínai nagykövetét.) Ezután Eduárdó Rózsa-Flores életrajzát ismertette, majd azt mondta, hogy "Bolíviában magyarellenes hangulat van". Ezután azt kérdezte, hogy mi szerepe van az ügyben a Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend Perjelség Szövetségének, ami szerinte egy vicc.

Fotók: Huszti István

"Gyorsan, szakszerűen és megfontoltan reagált a külügyminisztérium" - jelentette ki válaszában Szabó Vilmos külügyi államtitkár. Mint mondta, az akció április 16-án éjjel történt, a magyar kormány április 17-én azonnal tájékoztatást kért, majd a bolíviai tiszteletbeli konzult megbízták az eset körülményeinek felderítésével és a konzuli segítség nyújtásával. Balázs Péter pedig április 20-án Bolíviába küldte Józsa Mátyás argentínai nagykövetet. Szerinte a külügy a nemzetközi szabályok adta keretek között mindent megtett állampolgárai védelme érdekében. A lovagrenddel a külügyminisztériumnak semmilyen kapcsolata nincs, nem ismerik tevékenységüket. Szerinte Nagy Andornak inkább dícsérnie kellett volna.

"Mindannyian emlékszünk azokra a felvételekre, amelyeken Gyurcsány Ferenc miniszterelnök táncolt" - kezdte a Nemzeti Táncszínház védelmében tartott interpellációját a fideszes Halász János. Szerinte egy szakértői kormánynak hagynia kéne, hogy miniszterelnökök helyett profi táncosok táncoljanak, de ennek érdekében meg kell akadályozni a Nemzeti Táncszínház épületének tervezett privatizációját. Ígéretet kért arra, hogy Bajnai kormánya nem privatizál semmit. Válaszában Hiller István megköszönte Halász interpellációját, "mert megerősítette bennem a felvilágosodás tiszteletét. A stílus maga az ember" - mondta. A Nemzeti Táncszínház 480 millió forint állami támogatásban részesül, az épület eladásáról egyeztettek az érintettekkel, amúgy pedig a privatizáció a Nemzeti Vagyonkezelő hatáskörébe tartozik. Halász szerint a válaszból nem derült ki, hogy el akarják adni a táncszínházat, vagy sem. A választ nem fogadta el, a parlament azonban igen.

"Megkötötték-e már a szerődéseket a fogyatékos szervezetekkel, illetve mikor kapják meg a támogatást" - kérdezte a miniszterelnöktől a KDNP képviselője, Soltész Miklós. A képviselő azon összegeknek a felsorolásával kezdte, amelyeket a kormány el akart vonni a fogyatékosokkal és hátrányos helyzetűekkel foglalkozó társadalmi szervezetektől. Elismerte ugyan, hogy a támogatások végül nominálisan nem csökkentek, de a kormány tudomása szerint eddig nem kötötte meg a támogatási szerződéseket, így a szervezetek még nem kaptak támogatást. A miniszterelnök távollétében Herczog László szociális miniszter válaszolt az interpellációra. Elmondása szerint a minisztérium már januárban felszólította a civil szervezeteket a támogatások kiutalásához szükséges dokumentáció, többi között az előző évi elszámolás megküldésére. A mozgáskorlátozottak szövetségével már aláírták a szerződést, a vakok szövetségével kötött szerződést már csak a szervezetnek kell aláírnia, a siketek szervezetének beszámolóját első és második körben sem tudták elfogadni, de most már ott is a szerződés előkészítésénél tartanak. Azaz, ha lassan is, de zajlik a támogatások szerződéses kiutalása, a késedelem oka legtöbbször a szervezetek által benyújtott dokumentáció hiányosságai. Soltész szerint viszont valójában arról van szó, hogy "a minisztérium packázik a szervezetekkel". A választ nem fogadta el, de a parlament meg igen.

"Az ügyészség érthetetlen passzivitását tapasztalva újra meg kell kérdeznem, mi kellene ahhoz, hogy az ügyészség hivatalból fellépjen a szélsőjobboldali uszítók ellen" - kérdezte interpellációjában a legfőbb ügyészt a szabaddemokrata Gusztos Péter. Megemlítette a kurucinfót, a Magyar Fórum surányis-dávidcsillagos címlapját, majd feltette a kérdést, hogy ha az ügyészség erről tud, akkor miért nem intézkedik. "Milyen információk alapján zárták ki eddig a gyűlöletkeltő uszítók elleni hivatalból indított eljárás lehetőségét" - kérdezte. Kovács Tamás legfőbb ügyész válaszában elsimerte, hogy már nem először kell válaszolnia erre a kérdésre, volt már olyan is, amikor leszavazták ebben a kérdésben, de az azt követő bizottsági meghallgatáson adott időkorlát nélküli válaszát a bizottság egyhangúlag elfogadta. Az alkotmány és a vonatkozó törvények nem adják meg azt a szabadságot az ügyészségnek, hogy adott törvényeket saját kedvére értelmezzen, mondta. A büntetőeljárási törvény értelmében az ügyész csak akkor indíthat hivatalból eljárást, ha hivatali munkája keretében jut tudomására bűncselekmény. Gusztos nem fogadta el a választ, ahogy az országgyűlés sem 160 igen, 152 nem és 41 tartózkodással elutasította.