Szélsőségnap a Parlamentben

A nap eseményeiről részletesen itt olvashat>>>

A romák ellen elkövetett erőszakos bűncselekmények kapcsán Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter napirend előtti felszólalásával indult az Országgyűlés tavaszi ülésszakának április 27-i ülése. Draskovics szégyenletesnek, a toleráns Magyarország minden lakója ellen irányulónak minősítette azokat a szervezett bűncselekményeket, amelyeket feltehetően egy bűnözői csoport követ el a romák kárára. Draskovics biztos benne, hogy a rendőrség aprólékos, hosszú munkával bíróság elé fogja állítani az elkövetőket.

Draskovics felszólalására reagálva a fideszes Lázár János és a kereszténydemokrata Simicskó István Draskovics, mint rendészeti miniszter felelősségét vetette fel, mondván miniszterként neki van a legtöbb lehetősége fellépni a jelenség ellen. A szocialista Teleki László szerint viszont az ellenzék bátorítja a szélsőségeseket azzal, hogy nem határolódik el egyértelműen.

Az elhatárolódást Lendvai Ildikó is számon kérte a Fideszen. Az MSZP elnöke a párt új témáját promótálva napirend előtti felszólalásban jelentette be, hogy a szocialisták még a héten törvénytervezetet terjesztenek a parlament elé a holokauszttagadás tilalmáról. Lendvai felszólalásában azon fideszes önkormányzatok állásfoglalását kérte, amelyekben Fidesz és a Jobbik közös támogatásával bejutott képviselők vannak, illetve ahol a Fidesz a Jobbik támogatását élvezi.

A szélsőségesek elleni fellépés volt a témája Gusztos Péter a legfőbb ügyésznek címzett interpellációjának is. Gusztos sokadszorra kifogásolta, hogy az ügyészség hivatalból nem indít eljárást a szélsőjobboldali uszítók ellen. Kovács Tamás válaszában ismételten kifejtette, hogy értelmezése szerint az ügyészek csak akkor indíthatnak öntevékenyen eljárást bárki ellen, ha a jogsértésre hivatali működésük keretében figyelnek fel. Kovács válaszát leszavazta az országgyűlés, így a legfőbb ügyésznek az illetékes bizottság előtt részletesen is indokolnia kell majd.

Kovács Tamást háromszor, a helyettesét, Belovics Ervint egyszer szavazta le a Ház az elmúlt hónapokban. Március 2-án Bőhm András kérdezte Kovácsot a Teve utcai rendőrpalota elleni támadásról. Novemberben Gusztos egy tévériporter rabosításáról kérdezte Kovácsot, Herényi Károly (MDF) pedig a kisebbségi képviselet ügyében tett fel kérdést. Októberben Belovicsot interpellálta Gusztos hasonló témában.

Kovács mostani válaszát a frakcióval szembemenve nyolc szocialista képviselő (Alföldi Albert, Bárándy Gergely, Csákabonyi Balázs, Géczi József, Kormos Dénes, Laboda Gábor, Török Zsolt, Veres János) elfogadta, a fideszes Zsigó Róbert pedig pártjával szemben elutasította.

Napirend előtt Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere a Bajnai-programot bírálta, mondván az vagy nem ad választ a válságra, vagy mélyíti azt, vagy soha meg nem valósuló elemeket tartalmaz. Katona Tamás pénzügyi államtitkár szerint Kósa jobban megismerhetné a programot, és akkor talán nem mondana ilyeneket. a szintén a válságkezeléssel kapcsolatban felszólaló szabaddemokrata Kóka Jánost viszont megdicsérte az államtitkár. Kóka az egykulcsos adó bevezetése mellett érvelt, valamint a Reformszövetség programjának aktualizálását és a plafontörvény az új realitásokhoz történő igazítását javasolta. Katona szerint a kormány jövőre gyakorlatilag megvalósítja az egykulcsos adórendszert, hiszen az adótörvény-javaslatban annyira eltolják az alsó sávhatárt, hogy a keresők 90 százaléka gyakorlatilag csak a kisebbik adókulccsal adózik majd.

Szóba került még a külügyminisztérium szerepe a Bolíviában történtekben. A kereszténydemokrata Nagy Andor szerint a külügyminisztérium túl későn és túl erélytelenül reagált. Szabó Vilmos államtitkár szerint nem.