Ki kerül bele Orbán pikszisébe?

2009.05.08. 10:18
A Fidesz elnökének kifejezett kérésére a 2002 előtti időszak bizalmi emberei vizitálnak a pártközpontban. Orbán Viktor a várható hatalomátvétel miatt igyekszik felmelegíteni a kapcsolatot a magas állami tisztségek egykori betöltőivel. Orbán akár át is adhatja a pártelnökséget, hogy miniszterelnöki tervekre koncentrálhasson, de az utolsó pillanatig lebegteti a személyügyi döntéseket.

Az Index információi szerint Orbán Viktor négyszemközti elbeszélgetésre hívatta magához az elmúlt hetekben az Orbán-kormány idején fontos pozíciókat, bizalmi állásokat betöltő, de azóta a párttól eltávolodott kádereit.

A Szentkirályi utcai Fidesz-központban azért bányászták elő a rég nem használt belső telefonkönyveket, mert a pártelnök kíváncsi volt, hogy a kapcsolatok hosszú szüneteltetése ellenére egy későbbi hatalomátvétel esetén számíthat-e majd egykori kiválasztottjaira. Kiderült azonban, hogy ebből a körből nem lesz könnyű komoly létszámú csapatot összeállítani.

A Fidesz 2001-es kongresszusa. Pokorni pártelnökké választása
A Fidesz 2001-es kongresszusa. Pokorni pártelnökké választása

Nem akarnak visszamenni

Állami megbízatások hiányában ugyanis a 1998 és 2002 között regnáló elit tagjainak többsége polgári foglalkozás után nézett, és a magánszektorban kamatoztatta tudását, valamint kapcsolati tőkéjét. Sokan, főként akik saját bőrükön tapasztalták meg a választási vereség utáni kényszerű váltás nehézségeit, még az egyéni népszerűségi rekordokat döntögető Orbán hívására sem szívesen hagynák ott az elmúlt években megalapozott egzisztenciájukat egy újabb bizonytalan időre szóló politikai kalandért.

A pártban pedig nem tartják kizártnak, hogy a kormány, Bajnai Gordon optimista nyilatkozatai ellenére sem tudja kitölteni hivatali idejét, és még idén választásra kerülhet sor. Ha viszont bukik a miniszterelnök, az ellenzéknek gyorsan kell jelölteket találni a kulcsfontosságú pozíciókra.

Rendszerszintű izgalom

A pártelnök ezért igyekszik továbbra is fenntartani az izgalmat a rendszerben. (A bennfentesek között általános, hogy a rendszer szót használják a néppártosított Fideszre és a köré épített szervezetekre.) Gyurcsány Ferenc lemondása óta lecsengett a nagy pörgés Orbán körül, de mivel a pártelnök sem márciusban, sem azóta nem nyilatkozott egyértelműen személyügyi kérdésekről, még a legszűkebb stábban is csak találgatják, mi jár a "főnök" fejében, milyen elvek, milyen stratégia alapján osztja majd a hivatalokat.

Orbán talányos hallgatagsága már nem okozott meglepetést. A fideszes vezetők a korábbi húzások ismeretében tisztában vannak vele, hogy az elnök rutinból, bevált technikaként alkalmazza a lebegtetést. Orbán máskor sem kapkodta el a felelősségi körök végeleges kijelölését, mert ezzel – állítása szerint – elkerülheti az esélyesek eltunyulását, de természetesen az sem lényegtelen szempont, hogy az utolsó pillanatig tőle függ, ki milyen polcra emelkedhet.

Kinyilatkoztatás hiányában

A Fideszben elvileg testületi határozatok alapján születnek a kinevezések, de valójában kizárólag Orbán szava számít. A döntéshozatalok centralizációja különösen azóta szembeötlő, hogy a hagyományosan erős embereknek tartott személyiségek különféle okok miatt eltávolodtak az elnöktől. Az elmúlt évek alatt még a Fidesz-alapítóknak, az egykori szakkollégista társaknak is meg kellett tapasztalniuk, hogy Orbán akkurátusan ügyel elsőségére, és még a korábbi barátok közül sem enged senkit túlságosan megerősödni. Kivülről a szimpatizánsok nem érzékelik a rendszer lényegét, hogy mindenkit fog valaki mással.

Kövér László ügyvezető alelnök és Deutsch Tamás alelnök 2002-ben
Kövér László ügyvezető alelnök és Deutsch Tamás alelnök 2002-ben

A miniszteri és más vezető posztokért most is meg kell majd dolgozni, bár jó néhányan - tovább nehezítve Orbán számára a kádergyűjtést - már nem is kérnek a megtisztelő lehetőségből. Az elnök szokása, hogy párhuzamos megbízásokkal versenyezteti a szóba jöhető jelölteket. Ezért nincs, és egy darabig nem is lesz árnyékkormánya a Fidesznek.

Nincs egyértelmű főnöki kinyilatkoztatás például a gazdasági és pénzügyi vonal gazdájáról. Új arcra nem lehet számítani, de van több régi Varga Mihály, Matolcsy György, Járai Zsigmond személyében. Az egészségügyben is hárman vannak a pályán, a hospinvestes kapcsolatok miatt kirótt mosolyszünet után ismét előkerült Mikola Istvánnal Molnár Ágnes és Pesti Imre konkurál. Pokorni Zoltánt a főpolgármesterség ügyébenTarlós István, a még nem is tisztázott szerkezetű kulturális-oktatási területen pedig Schmitt Pál és Pálinkás József tartja sakkban.

Megoszthatja hatalmát

Forrásaink biztosra veszik, hogy Orbán azzal sem fog megelégedni, hogy egyetlen műhely gyártsa le a párt kormányprogramját, amit a szocialisták oly régen hiányolnak. A pártvezető munkakezdés gyanánt az elmúlt hetekben kisebb dolgozatot is kért az egykori tárcavezető miniszterektől, államtitkároktól, hogy szakterületükön milyen problémákat illetve milyen megoldási lehetőségeket látnak.

Az Fidesz az EP-választás után kongresszust rendez, ahol sajtóértesülések szerint nemcsak a választási eredmények értékelése lesz napirenden, hanem egy alapszabály által előírt tisztújítás is. Az ezzel kapcsolatos találgatások szerint elképzelhető, hogy egy átütő győzelem esetén ezen a júniusi rendezvényen Orbán átadja a pártelnökséget másnak azért, hogy kizárólag a kormányzati felkészülésre koncentrálhasson. A helycsere, és az utód személye csak Orbán döntésétől függ.