Kenedi János pert nyert Strasbourgban

Az Európa Tanács égisze alatt működő strasbourgi bírói fórum megállapította, hogy az ügyben az eljárás túlzott elhúzódásával sérült a panaszosnak a tisztességes eljáráshoz fűződő joga, a belügyminisztérium folyamatos ellenállásával pedig a véleménynyilvánítás szabadságának joga. Nem vagyoni kár megtérítéseként 6 ezer eurót, a felmerült költségek megtérítése címén 7 ezer eurót ítéltek meg Kenedinek.

A történész 1998 szeptemberében az állampárti titkosszolgálatokról szóló tanulmány elkészítése céljából kért betekintést olyan iratokba, amelyek a belügyminisztérium birtokában voltak. Az év novemberében a belügyi tárca megtagadta a kérés teljesítését, amit Kenedi megtámadott a bíróságon. A következő év januárjában a bíróság kimondta, hogy lehetővé kell tenni a betekintést a kért iratokba.

Titokban kellett volna tartania

A belügyminisztérium 1999 novemberében felajánlotta a betekintés lehetőségét, azzal a feltétellel, hogy Kenedi titoktartási nyilatkozatot ír alá. Ő ezt elfogadhatatlannak minősítette, és kérte a számára kedvező bírósági ítélet érvényesítését. A bíróság ezt 2000 decemberében el is rendelte. A belügyi tárca azonban ezután is akadályozta, hogy Kenedi közzétehesse az iratokból nyerhető információt.

A minisztérium kétszer is bírságot fizetett, mert nem hajtotta végre a bíróság ítéletét. Végül aztán 2003 decemberében a szóban forgó iratokat - egy kivételével - átszállították az Országos Levéltárba, és ezzel ezek az iratok nyilvánossá váltak. A fennmaradó egy dokumentumhoz Kenedi azóta sem kapott korlátozásmentes hozzáférést.

Több mint tíz éve húzódik

Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy tekintettel erre az egy dokumentumra az ügy immár 10,5 éve húzódik elintézetlenül, ami az eljárás túlzott elhúzódásának minősíthető.

Arra is felhívta a figyelmet a strasbourgi bíróság, hogy a magyar hatóság folyamatosan ellenállást tanúsított a bíróság ítéletének végrehajtásával szemben. Ez a magyar joggal is ellentétben álló, önkényes hatósági magatartás volt - olyan obstruktív cselekménysor, amelynek következményeként megállapítható: sérült Kenedinek a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő joga, hiszen nem fért hozzá akadálytalanul ahhoz a forráshoz, amit a tanulmány elkészítéséhez szükségesnek ítélt.

Nem tudja elképzelni, hogy milyen boldog vagyok, mondta a történész néhány perccel azt követően, hogy megtudta az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntését.

"Azt gondolom, hogy a történelmi múlt feltárásának akadályait meg kell szüntetni, különben az állam úgy jár pórul, mint ahogy ezt a strasbourgi bíróság ítélete tartalmazza", fogalmazott Kenedi János. Bár a döntés 12 év után született meg, de álláspontja szerint az időnek nincsen olyan nagy szerepe, mert az elmúlt 50 év aktanyilvánosságának ügyét ez előmozdítja, továbbá a dossziétörvény megalkotására jó hatással lesz. Mindezek következtében pedig a társadalmi elbutulásnak és elbutításnak egy centiméterrel több visszatartó ereje lesz.