Nagykövetségeken spórol a kormány

Kevesebb mint nyolcvan országban maradna nagykövetsége Magyarországnak, a diplomáciai hálózat karcsúsításától évi kétmilliárd forintos megtakarítást remél a Külügyminisztérium, mondta Balázs Péter szerdán. A külügyminiszter arról is beszélt, hogy a tárca értékesítené külföldi ingatlanjai egy részét is.

"Magyarországnak ma 118 külképviselete van. Szeretnénk ebből egy fenntartható, hatékony, az ország teherbíró képességével összhangban álló hálózatot kialakítani. Én azt gondolom, hogy 80 alatti országban kéne jelen lennünk nagykövetséggel. Egy tucat, de lehet, hogy több főkonzulátust kéne fenntartanunk" - mondta Balázs Péter a szerdai kormányülés után. A miniszter hozzátette, a főkonzulátusok közül 5-6 a szomszédos országokban lenne, és csaknem hét képviselet működne a nemzetközi szervezetek mellett.

Összesen nagyjából száz külképviselete maradna Magyarországnak, összegezte.

A kormányzat hamarosan meghozza a döntést, a kérdésben tájékoztatják az Országgyűlés külügyi bizottságát is. Egy-két héten belül meglesz a végső döntés, amiről írásban tájékoztatják az érintett országokat, tette hozzá.

Balázs Péter arról is beszélt, hogy a megszűnő képviseleteken dolgozó munkatársakat hazahozzák, „mindenkiről személy szerint gondoskodunk". A takarékossági csomag részeként már korábban megszületett a döntés arról, hogy a külszolgálati dolgozók fizetését 5,5 százalékkal csökkentik. Emellett értékesítenék a külföldi ingatlanok egy részét, ebből 8-15 milliárd forint bevétel lehet, tette hozzá.

"Elég nagy tartalékokat sikerült feltárni a külföldön lévő ingatlanok tekintetében. Az ingatlanok egy része magyar tulajdon, és ha jól gazdálkodunk vele, ezekből elég sokat el tudunk adni" - mondta Balázs Péter.

A külügyminiszter arról is beszélt, hogy a pénzügyminiszterrel együtt sikerült összhangot teremteni a feladatok és a rendelkezésre álló források között: a pénzügyi tárca visszatéríti a külügy árfolyam-veszteségét, emellett megfelelő technikai megoldásokat találtak arra, hogy rendben tudja fizetni Magyarország a nemzetközi tagdíjakat, tette hozzá.

A Külügyminisztérium gazdasági problémái nem súlyosabbak, mint bárhol másutt, annyi a különbség, hogy a tárcának az egész világon vannak érdekeltségei, és a fizetések egy jelentős részét devizában kell teljesíteni, hangsúlyozta a tárcavezető.

Németh Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa szerint nincs szükség a magyar diplomáciai képviseletek bezárására, Magyarországnak nincs több nagykövetsége, mint a hozzá hasonló nagyságú államoknak.

A takarékoskodásnak a legésszerűtlenebb formáját választja a Külügyminisztérium a diplomáciai képviseletek bezárásával, a külképviseleti rendszer ugyanis a jelenlegi gazdasági válság egyik megoldását jelentheti, hangsúlyozta. Szerinte a képviseletek bezárása nagyon komolyan veszélyezteti a nemzetpolitikát és térségpolitikát is.

A Magyar Nemzet hétvégi számában arról írt, hogy a külügyi tárca először az európai főkonzulátusokat zárná be, egyebek mellett a kassai, a lyoni, a krakkói, a düsseldorfi és a milánói képviseletet. Bezárnák továbbá a Sao Paulo-i és a torontói főkonzulátust is. A nagykövetségek közül várhatóan felszámolják a chileit, a libanonit, az algériait, a líbiait, a katarit és a malajziait is.

Horváth János fideszes képviselő kedden a külügyi bizottságban arról beszélt, a chicagói főkonzulátus bezárásáról is érkeztek hírek.