Újra elfogadta a parlament a távoltartásról szóló törvényt

További Belföld cikkek

Kapcsolódók (5)

Nekem többet nem lesz a lakásomban férfi

Kárment egy évtizedig bántalmazta a férje, azután adta be a válókeresetet. Következő udvarlója is üldözte, egy veszekedés alkalmával Kármen megölte a férfit. Most szabadult a börtönből.

Addig vert, amíg el nem fáradt

Attilát értelmiségi édesapja hat éves korától minden héten legalább kétszer, gyakran hat órán keresztül verte. Volt, hogy az utcán, mások szeme láttára ütötte. Tizenöt évesen maga kérte állami gondozásba helyezését.

Sírnom sem volt szabad

Eszternek az édesanyja tette pokollá a gyermekkorát, sűrűn megverte, és azt kellett hazudnia, hogy saját magának okozta sérüléseit.

Bármi áron megvédem a családomat

Tünde nyolc év börtönbüntetést kapott, mert rálőtt barátjára, aki korábban verte őt, édesanyját és terhes lányát is. A férfi életben maradt, Tünde állítja, csak a családját védte és újra megtenné. A börtönben adott interjút.

Nekem a bántás volt a megszokott

A huszoneg éves Heni egy titkos anyaotthonban él egyéves kisfiával. Interjú.

Módosított formában ismét elfogadta az Országgyűlés hétfőn a távoltartásról szóló törvényt. Tavaly decemberben szavazták meg először a képviselők a jogszabályt, de az államfő nem írta alá, előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól, amely májusban részben alkotmányellenesnek minősítette a törvényt. A jogszabályban fogalmakat pontosítottak, és bizonyos garanciákat tettek bele, mielőtt ismét zárószavazásra bocsátották.

A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényt az Országgyűlés 2008. december 15-én fogadta el, a köztársaság elnök azonban nem írta alá a jogszabályt, és előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. Sólyom László döntését egyebek mellett azzal indokolta, hogy a törvény túl szélesen értelmezve használja az erőszak és a hozzátartozó fogalmát, valamint abban aránytalanul korlátozzák a tartózkodási hely szabad megválasztását.

Az Alkotmánybíróság május 5-én kihirdetett határozata szerint a távoltartás alapjogokat, így a bántalmazó személyi szabadságát, a mozgás- és a tartózkodási hely megválasztásának szabadságát korlátozza. Ezért a jogintézmény bevezetéséhez fontos garanciális szabályokra van szükség. Emellett az alapjogokat korlátozó norma részben túlzottan tág, részben értelmezhetetlen, ezért elfogadhatatlan volt - állapította meg akkor a taláros testület.

A köztársasági elnök korábban is egyértelművé tette, hogy hatékonyan fel kell lépni a családon belüli erőszak ellen, ennek törvényi lehetőségét meg kell valósítani, de az Országgyűlésnek olyan jogszabályt kell alkotnia, amely alkalmazható, és megfelel az alkotmányosság követelményeinek. Sólyom László korábbi nyilatkozata szerint nagyon fontos a távoltartás esetében az is, hogy a jogalkalmazó szervek (polgármesteri hivatal, családvédő szolgálatok, rendőrség, ügyészség, bíróság) hatékonyan, kellő eréllyel lépjenek fel a családon belüli erőszakkal szemben. Ugyanilyen fontos, hogy a sértettek tisztában legyenek a jogaikkal, és tudják, kitől kérhetnek segítséget.

A távoltartási törvényben pontosították a hozzátartozók közötti erőszak fogalmát, illetve azt, hogy konkrétan kit lehet a jogszabály szerint hozzátartozónak nevezni - a "volt élettárs" és a "volt jegyes" például nem tartozik már ebbe a körbe, a "volt bejegyzett élettárs" viszont igen. Szigorították emellett az úgynevezett ideiglenes megelőző távoltartás határidejét is: ennek elrendeléséről a rendőrségnek a főszabály szerint már azonnal, a helyszínen döntenie kell indokolt esetben, nem várhatnak a bejelentéstől számított 12 óráig. A módosított előterjesztésre hétfőn 210 képviselő szavazott igennel, 1 nemmel, 116-an tartózkodtak. A törvény október elsején lép hatályba.

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Bookline

Csáki Judit
Cserhalmi

5400 Ft

Viszkok Fruzsi
A desszertet én hozom - Viszkok Fruzsi 50 receptje

6291 Ft