Újra elfogadta a parlament a távoltartásról szóló törvényt
További Belföld cikkek
- Csak óvatosan a Budai alsó rakparton, ha nem figyel, könnyen büntetés lehet a vége
- Óbuda vezetése szerint Kiss László a börtönben is dolgozik, járnak neki a juttatások
- Csökkent a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja a szennyvízben
- Semjén Zsolt Vadai Ágnesnek: Imádkozom Önért!
- Több mint 4 millió forint értékű kábítószert foglaltak le a rendőrök egy budapesti lakásban
A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényt az Országgyűlés 2008. december 15-én fogadta el, a köztársaság elnök azonban nem írta alá a jogszabályt, és előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. Sólyom László döntését egyebek mellett azzal indokolta, hogy a törvény túl szélesen értelmezve használja az erőszak és a hozzátartozó fogalmát, valamint abban aránytalanul korlátozzák a tartózkodási hely szabad megválasztását.
Az Alkotmánybíróság május 5-én kihirdetett határozata szerint a távoltartás alapjogokat, így a bántalmazó személyi szabadságát, a mozgás- és a tartózkodási hely megválasztásának szabadságát korlátozza. Ezért a jogintézmény bevezetéséhez fontos garanciális szabályokra van szükség. Emellett az alapjogokat korlátozó norma részben túlzottan tág, részben értelmezhetetlen, ezért elfogadhatatlan volt - állapította meg akkor a taláros testület.
A köztársasági elnök korábban is egyértelművé tette, hogy hatékonyan fel kell lépni a családon belüli erőszak ellen, ennek törvényi lehetőségét meg kell valósítani, de az Országgyűlésnek olyan jogszabályt kell alkotnia, amely alkalmazható, és megfelel az alkotmányosság követelményeinek. Sólyom László korábbi nyilatkozata szerint nagyon fontos a távoltartás esetében az is, hogy a jogalkalmazó szervek (polgármesteri hivatal, családvédő szolgálatok, rendőrség, ügyészség, bíróság) hatékonyan, kellő eréllyel lépjenek fel a családon belüli erőszakkal szemben. Ugyanilyen fontos, hogy a sértettek tisztában legyenek a jogaikkal, és tudják, kitől kérhetnek segítséget.
A távoltartási törvényben pontosították a hozzátartozók közötti erőszak fogalmát, illetve azt, hogy konkrétan kit lehet a jogszabály szerint hozzátartozónak nevezni - a "volt élettárs" és a "volt jegyes" például nem tartozik már ebbe a körbe, a "volt bejegyzett élettárs" viszont igen. Szigorították emellett az úgynevezett ideiglenes megelőző távoltartás határidejét is: ennek elrendeléséről a rendőrségnek a főszabály szerint már azonnal, a helyszínen döntenie kell indokolt esetben, nem várhatnak a bejelentéstől számított 12 óráig. A módosított előterjesztésre hétfőn 210 képviselő szavazott igennel, 1 nemmel, 116-an tartózkodtak. A törvény október elsején lép hatályba.