Gyakorlatilag kettévált az SZDSZ

Az SZDSZ lényegében nem működik pártként. A parlamenti frakció és a párt egyéb intézményei között háború dúl. A pártot a közvélemény előtt megjelenítő és a napi politikát alapvetően meghatározó képviselők többsége továbbra is Kóka János és a válságkezelő kormány mellett állnak. A párt új elnöke hiába hirdetett új politikát és ítélte el az SZDSZ elmúlt 15 évének majd minden fontos döntését, ennek gyakorlati következményei a mostani állás szerint aligha lehetnek.

Nekik nem elnökük

Fodor Gábor, az SZDSZ leköszönő elnöke és Retkes Attila frissen megválasztott pártelnök a vasárnapi küldöttgyűlésen egyaránt azt mondták, hogy a párt képviselőinek többsége egyéni érdekei miatt nem engedelmeskednek a pártvezetés akaratának. Fodor szerint ő ebbe bukott bele, és Retkes Attila hiába ígért erre megoldást, (azt mondta, hogy tesz arról, hogy a pártnak legyen frakciója és ne fordítva) neki sincs több eszköze, mint tehetetlennek bizonyult elődjének volt.

Fodor és a frakció közti vita tavaly ősszel azzal kezdődött, hogy a pártelnök megbuktatta volna Gyurcsány Ferencet, de a frakció többsége kitartott a szocialista miniszterelnök mellett. Most Retkes Attila elnök lenne keményebb a Bajnai-kormánnyal, de a frakció többsége továbbra sem hajlandó információink szerint figyelembe venni az elnök akaratát.

Úgy tudjuk, hogy a helyzet annyira egyértelmű, hogy az MSZP-ben nem is aggódnak az új SZDSZ-es vezetés miatt. A kormány életben tartásához elég a szabad demokraták harmadának támogatása is, és a szocialisták biztosak abban, hogy ennél még több szavazat is garantált az SZDSZ-frakcióból.

Legutóbb a vagyonadó júniusi megszavazásakor derült ki, hogy az SZDSZ-es képviselők többsége a pártvezetés akarata ellenére is a kormánnyal tart.

Az új vezetést nem csak a frakció többsége nem fogadja el. A párt több alapítója is kilépett hétfőn az SZDSZ-ből. Köztük van Haraszti Miklós, Hodosán Róza, Konrád György és Rajk László is. Hétfőn kilépett a pártból Jüttner Csaba Vásárosnamény polgármestere, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnök is.

Megvették őket?

Retkes-párti SZDSZ-es képviselők azt mondták az Indexnek, hogy ebben változást a vasárnapi tisztújítás sem hoz. „A kormányhoz lojális képviselőket nem érdekli a párt véleménye, mert még lehetnek dolgok a hátralévő fél évben, amivel a kormány érdekeltté teheti őket". Retkes egyenesen korrupcióval vádolt többeket, bár konkrétumot nem mondott. Ugyanakkor Retkessel kapcsolatban máris felmerültek összeférhetetlenségi vádak, mert miközben döntéshozó a Nemzeti Kulturális Alap egyik pénzosztó kollégiumában, több érdekeltsége is kapott már jelentős támogatást a szervezettől.

A parlamentben Kóka az erősebb

A frakció szakadása azért lehetetlen, mert nincs tíz SZDSZ-es képviselő (ennyien kellenek egy új frakció alapításához), aki Retkest elfogadja elnöknek. (Az SZDSZ-nek 19 képviselője van.) A Retkes mellett állók nem akarnak függetlenként tovább politizálni, mert szerintük a mostani helyzetnél is rosszabb lenne, ha az SZDSZ frakciója tisztán Kóka János frakcióvezető, a kormánybarát oldal vezetőjének híveiből állna. Ugyanakkor függetlenként elvesztenék bizottsági helyeiket is.

Vannak, akik bíznak abban, hogy Kóka oldaláról egy képviselőt át lehetne állítani a Retkes-oldalra, és akkor már megbuktathatnák a frakcióvezetőt.

Kóka az új pártelnök és a küldöttgyűlés felszólítása ellenére sem hajlandó lemondani a frakcióvezetésről. A hozzá köthető képviselők közül senki sem kívánt az Indexnek nyilatkozni a konfliktusról az Indexnek. Kuncze Gábor azt mondta, hogy ő lényegében már visszavonult, egyéni mandátumáról pedig azért nem mond le, mert nem akarja, hogy a Fidesz jelöltje nyerje meg az időközi választást körzetében. Pető Iván az Inforádiónak azt mondta, hogy "én a mostani SZDSZ-szel mint párttal lezártnak tekintem a kapcsolatomat". Pető szerint Kókának nincs oka lemondani, és nem igaz, hogy a frakció korábban szembe ment volna Fodor Gábor akaratával.

Azt sem tudni, hogy az SZDSZ frakciója mikor ül össze legközelebb. Kóka János azt állítja, hogy a frakció működőképes csak, a párt szétesett, ezért lényegében a vele együttműködő 9-10 képviselő jelenti a pártot. Retkesék a vasárnap szavazó néhány száz küldöttel érvelnek.

Retkes hétfő reggel Kóka esetleges kizárását is felvetette, ám ez sem hozna megoldást. Hiába zárnak ki ugyanis akárhány, a pártelnöknek ellentmondó képviselőt a frakcióból, parlamenti mandátumukat ezzel még nem vesztenék el és továbbra is úgy szavazhatnak, ahogy azt lelkiismeretük diktálja.

A vasárnap megválasztott új Ügyvivő Testület tagjai szinte mind Retkeshez hű, az országos politikában eddig teljesen ismeretlen emberek. Az új arcok és új üzenetek, a múlttal való teljes leszámolás mellett döntött ugyan a küldöttek többsége vasárnap, de a frakció képes megtorpedózni minden változást.

Nagyon furcsa az egész

Az SZDSZ belső vitája számos abszurd helyzetet hozott, a pártelnököknek fittyet hányó képviselők esetén kívül is. Így például Retkes elítélte a 2006. októberi rendőri túlkapásokat, ami után Demszky Gábor kitüntette az akkori budapesti rendőrfőkapitányt. Demszky most lelkesen ünnepelte Retkest.

Fodor Gábor elítélte az SZDSZ számos korábbi fontos döntését, például a D-209-es botrány idején Medgyessy Péter támogatását vagy a száznapos program megszavazását, vagy az őszödi beszéd utáni kiállást Gyurcsány Ferenc mellett, holott annak idején maga is fontos politikusa volt a pártnak, és részese volt ezeknek a döntéseknek.

Úgy tűnik, hogy politikai téren Retkes és a frakció többsége között a kormány támogatása kapcsán van érdemi vita, ám az új elnök nem foglalt állást egyértelműen abban a kérdésben, hogy ő akarja-e, hogy a frakció támogassa a Bajnai-kormányt. Azt mondta, hogy általában nem akarja a a kormány támogatását, de bizonyos válságkezelő intézkedéseket érdemes támogatni. Ez elvben alig különbözik a frakció hivatalos álláspontjától.

Szintén példa nélküli a magyar demokrácia történetében, hogy Retkes Attila a párt nevében bocsánatot kért a magyar társadalomtól az SZDSZ bűneiért és az elmúlt 15 év szinte összes fontos politikai döntését vállalhatatlannak nevezte. Ezzel lényegében úgy viselkedett, mintha egy teljesen új párt alakítására készülne.

Jogi bizonytalanság is árnyalja a mostani helyzetet. Az SZDSZ etikai bizottsága szerint ugyanis a vasárnapi küldöttgyűlést nem jogszerűen hívták össze. Eddig senki sem támadta meg bíróságon az elnökválasztást, de még ez is megtörténhet.

A vasárnapi tisztújítás után sem látszik enyhülni a párt belső válsága. A belharcok feloldhatatlannak tűnnek, így az egyébként is nagyon nehéznek tűnő építkezésnek a lehetősége is elmaradni látszik.