Hagyó–Kocsis-háború van az MSZP-ben is
További Belföld cikkek
- Székely János püspök: Az ünnep az egy kincs, és ezt mindenki érzi
- A Madách Imre Gimnázium leváltott igazgatója szerint az iskolai mobiltörvény abszolút hungarikum
- Felsővezetéki hiba és több járműhiba is volt a MÁV-nál vasárnap reggel
- 300 milliárd forintért takaríthatja a kórházakat egy cég a következő négy évben
- Készüljön fel, érkezik a havazás Magyarországra!
A BKV-üggyel megint sikerült egy szöget beleverni az MSZP népszerűségének koporsójába, vélekedik számos szocialista. Szerintük a közlekedési társaság körül kavargó botrányból az emberek csak annyit értenek, hogy lopnak a szocialisták, és kifizetőhelyként használható állami-önkormányzati cégekért háborúznak.
A háttérben valóban háború dúl a BKV irányításáért. Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes megpróbálta eltávolítani Kocsis Istvánt a cég éléről, ezzel is összefügghet Kocsis MVM-es múltjáról előkerült sok gyanús irat. Kocsis azonban nem távozott, és Hagyó szövetségeiről is előkerültek gyanús ügyek. (A kettejük párharcáról írt összefoglalónkat itt olvashatja el.) Az MSZP-sek úgy vélik, hogy Kocsis azért nem esett kétségbe Hagyó felszólításától, mert akadnak befolyásos támogatói a pártban is.
Szocialista nyilatkozatháború
Hogy kik Kocsis barátai az MSZP-ben, arról csak találgatni lehet, a nyilvánosság előtt az egész történetet meghagyták a fővárosi szocialisták belügyének. A szocialista pletykák szerint a közlekedési társaság első embere biztosan számíthat az MVM-s korából megörökölt barátaira, például Puch László pártigazgatóra, és jó kapcsolatot ápol Veres János volt pénzügyminiszterrel is. Több forrásunk szerint Szekeres Imre elnökhelyettes is hajlandó őt támogatni a lassanként Kocsis–Hagyó-párbajjá egyszerűsödő ügyben. Szekeres lapunknak azt mondta, hogy ő nem foglalkozott eddig a BKV-üggyel.
Annyi bizonyos, hogy egy másfél héttel ezelőtti elnökségi ülésen szóba került a Kocsis-ügy. „Az elnökségi ülésen részt vevők egyetértettek abban, hogy gyors cselekvésre és megoldásra van szükség; tarthatatlan és erkölcsileg elfogadhatatlan az, ami a fővárosi közlekedési vállalatnál a végkielégítések körül történt, ezért le kell vonni a személyi konzekvenciákat” – ennyi jelent meg a Magyar Távirati Iroda hírében a vezérkar tanácskozása után.
Csakhogy információink szerint ugyan a BKV-s visszásságok valóban terítékre kerültek az ülésen, de személyi kérdésekről valójában nem esett szó. Több jelenlévő úgy emlékszik, hogy az ülésen meghívottként részt vevő budapesti elnök, Burány Sándor (Hagyó köréhez tartozik) kiment, és azt mondta az újságíróknak, hogy meneszteni kell Kocsist, és ennek lebonyolításához szabad kezet kaptak a fővárosi szocialisták. Aztán a belső ellenkezés eredményeképpen Szabó Zoltán szocialista képviselő (ő Budapesten Hagyó ellentáborához tartozik) két nappal később már arról beszélt, hogy Kocsis nem felelős a kárhoztatott végkielégítésekért, a szerződéseket elődje kötötte.
Múlt hétfőre már egy budapesti nagy, Steiner Pál frakcióvezető (ő sem számít Hagyó hívének) is kiállt, és kijelentette, hogy Kocsis maradhat a posztján, persze a végkielégítési történeteket mindenképp ki kell vizsgálni. Másnap azonban ismét tűz alá vették néhányan az MSZP-ből Kocsist, azt sugallva, hogy a BKV felügyelőbizottsága miatta nem kapta meg a hátrányos tanácsadói szerződésekkel és a rossz végkielégítési gyakorlattal foglalkozó könyvvizsgálói jelentést.
Csütörtökön Burány sajtótájékoztatón beszélt (már Steinert is maga mellé ültetve) arról, hogy a kialakult bizalmi válság miatt Kocsisnak mennie kell. Közben egyre-másra bukkannak elő visszás ügyek Kocsis MVM-es múltjából.
Gyengítésre játszanak
Hogy a BKV-vezérnek mennie kell-e végül, az persze a főváros közgyűlésén múlik. Ahol a jelenlegi állás szerint az SZDSZ és a Fidesz is védi Kocsist, sőt az MSZP-ből is számíthat néhány támogatóra. Kocsis sorsa azonban politikai szempontból túlmutat a BKV-n, hiszen akik Kocsist támogatják, azok egyben Hagyót gyengítik.
A főpolgármester-helyettes idén kétszer is belekeveredett tisztújítási versengésbe: először a márciusi hagyományos tisztújító kongresszuson, másodszor a júniusi válságtanácskozáson. Az elsőnél ugyan felállni látszott egy általa erősen bátorított budapesti-megyei szövetség, de érdemi változást nem sikerült kiharcolnia. A második esetben a Hagyó által is támogatott fiatalok ugyan kiharcolták, hogy kibővítsék az országos választási bizottságot (ovb, a pártot a választásokig vezető testület), de a régi funkcionáriusok rendesen lukra futtatták őket. Az új ovb-tagokat ugyanis a fiatalok várakozásával ellentétben nem a nyári kongresszus választotta meg, hanem augusztus végén a választmány dönt majd róluk, és nincs rá garancia, hogy Hagyó barátai nagy súllyal juthatnak be a testületbe. Vagyis a főpolgármester-helyettes idén hiába szentelt sok energiát befolyása erősítésére, csatákat nyert ugyan, de az igazi áttörés még várat magára.
Ráadásul a fiatalok táborát is törésvonalak szabdalják, például pártbéli forrásaink szerint a Ficsor Ádám–Horváth Csaba-páros kezd leválni a többiektől, illetve mintha Mesterházy Attila frakcióvezető is visszaaraszolna középre, egyenlő távolságot tartva a fiataloktól és az öregektől.
Hagyó évvégi tervei
Hagyónak ebben a helyzetben kell két megmérettetésre felkészülnie: ősszel eldől, hogy ki lesz az MSZP főpolgármester-jelöltje, decemberben pedig újra kongresszus lesz, ahol elnökségi tisztújítást tarthatnak. Az első akadályt Hagyó valószínűleg sikerrel veszi. Ugyan közte és Horváth Csaba főpolgármester-helyettes között van némi villongás, hogy ki aspirálhasson Budapest első emberének címére, de Hagyó támogatottsága a fővárosi MSZP-ben hetven százalék körül van. (Az más kérdés, hogy mit ér egy őszi jelöltség, az országgyűlési választás eredménye átírhatja a budapesti viszonyokat is.)
A decemberi kongresszus kilátásai azonban borúsabbak: ugyan az öregek és a fiatalok júniusi alkujába belevették, hogy módosítják az alapszabályt, így teremtve lehetőséget egy, az elnökségre korlátozódó tisztújításra, de hogy ezt meg is teszik, arra egyre kevesebb az esély. A jelenlegi állás szerint a megyék nagy része úgy gondolja, hogy az elnökségnek 2011-ig szól a mandátuma, és nincs szükség idő előtti változtatásra.
Ha Hagyó Miklós alulmarad a Kocsis elleni háborúban, az alapjaiban rengetheti meg MSZP-beli erejét. A veresége esetén aligha lesz esélye arra, hogy decemberben ő vagy bizalmasai bekerüljenek az elnökségbe, és a budapesti főpolgármester-jelöltség sem lenne annyira sima ügy, mint eddig látszott.