Orbán: Cseh Tamás volt a legjobb harcosunk

Öt évvel ezelőtt, 2004-ben nyiltotta meg a kapuit a nyolcadik kerületi Visi Imre utcában a Polgárok Háza, amelyet a Fidesz 2002-es választási veresége után életre hívott polgári köröket szervező Szövetség a Nemzetért Alapítvány vásárolt meg, és újíttatott fel több mint huszonhatezer adományozó segítségével. Csütörtök délután az intézmény telt házas ünnepségen jubilált, az adományozók közül kiválasztott meghívottak előtt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója, Hende Csaba fideszes képviselő, az Országgyűlés jegyzője, és Schmitt Pál néppárti EP-alelnök tartottak beszédet.

Több száz fős közönség előtt az est háziasszonya az eseményen jelen nem lévő Makovecz Imrét idézte, aki szerint „olyan vezetőre van szüksége az országnak, akinek egyrészt nemzetközi politikai kapcsolatai vannak, valamint olyan ember kell, akinek otthon gyermekei vannak, akiket tisztességesen ellát, és szép és aranyos felesége van. Egy ilyet ismerek: ez Orbán Viktor.”

Orbán Cseh Tamás halálából levezeti a Fidesz győzelmét

Ezután következett Orbán Viktor beszéde. A Fidesz elnöke Cseh Tamás temetéséről érkezett, ezért először a nagy harcosról emlékezett meg: „Ő a mi katonánk, a legjobb katonánk, a legjobb harcosunk volt”, mondta. „Ha az ember legjobb katonája meghal, azt jelenti, hogy a döntő ütközeten már túl vagyunk, de van még dolgunk, míg a parlamenti matematika nyelvén is látszani fog mindez” – fejtegette a pártelnök.

Ezután a polgári körök, és a Polgárok Háza érdemeit méltatta Orbán. Felidézte az elbukott 2002-es választást, amikor elsők lettek ugyan, de a második és a harmadik összefogása elütötte pártját a kormányzástól. Viszont a jobboldal – nem úgy mint '94-ben – már volt „elég érett, elszánt, felnőtt” ahhoz, hogy a keserves választási vereség után „a tábor ne dőljön szét, ne szakadjon be”. Nem szétugrottak, hanem összetartottak, és megalakították a polgári köröket, „mert hosszú utóvédharcokra készültünk”. Az utóvédharcok részben eredményesek voltak: a korona nem került vissza a múzeumba, a Terror Házát sem sikerült átkeresztelni, és a Nemzeti Színház is megmaradt, bár „manapság más szellők fújdogálnak benne”.

Vereségnek ítélte viszont a pártelnök, hogy nem sikerült megvédeni a Széchenyi-tervet, és hogy az utánuk következők felszámolták a családtámogatási rendszert is – igaz, ez nem ment egy csapásra, hat évükbe tellett. De a családok a hátralévő kis időt még kibírják, mondta, hiszen „ők nemsokára mennek, és remélhetőleg mi jövünk”. Márpedig a polgári körök nélkül nem tartana most itt a Fidesz sem, nélkülük nem sikerült volna a polgári kormány támogatását átvinni az ellenzékbe szorult pártra és politikai mozgalomra.

A 2006-os önkormányzati választásokon mandátumot nyert képviselők hatvan százaléka a polgári körökből jött, mondta Orbán. A polgári körök segítségével sikerült felépíteni „a modern kormányzó jobboldalt”, a Polgárok Háza átadása már csak a betetőzése volt „ennek az összezárásnak”.

A pártelnök arról is biztosította hallgatóságát, hogy bár „amikor kúszik fel a zászló, egyre messzebbről is lehet látni”, a kormányzásra készülő Fidesznek olyan vezetése van, amely nem feledkezik meg a nehéz időkben is kitartó harcostársakról. A megmaradásért folytatott küzdelem lezárult, de még sikerre kell vinni Magyarországot. A Polgárok Házánál sokkal nagyobb épületet is fel kell építeni, „egy 93 ezer négyzetkilométeres épületet, a magyarok régi-új otthonát” – fogalmazott Orbán, és hajrá, magyarokkal zárta beszédét.

Kubatov Bächert idézett

Kubatov Gábor az elmúlt hét évből szinte minden jelentős botrányt felidézett, a Nastase-Medgyessy koccintástól a 2006-os szemkilövetéseken, Kulcsáron, Veresen és Zuschlagon keresztül a BKV-botrányig, majd – sose hitte volna – Bächer Ivánt idézett: „Ahol felbukkannak, ott lopás esik”.

Ezután világraszóló magyar találmányokról – köztük a Zeppelinről és a villanykörtéről – szólt a Fidesz pártigazgatója, és arról, hogy a magyar manapság Európa legdrágább nyelve, „mert hoznak olyan törvényeket is Európában, hogy egy mondat ötezer eurót érhet”. Új rendszerváltást sürgetett, és elárulta: imaszoba is van a polgárok házában, ahol még a kormánytagokért is szoktak imádkozni. Egyrészt hogy bűnbocsánatot nyerjenek, másrészt hogy minél kevesebb ideig kormányozzanak.

Kubatov beszéde után ismét Makovecz Imrét idézték, aki személyesen nem tudott részt venni az ünnepségen. Az építész azt üzente szépen kivetítve, hogy a rendszerváltás idején csak a gyarmatosító hatalom változott, az állampárt holdudvara a folyamatban nem sérült, és az idegen érdekek szolgálatában újfent nélkülözhetetlen erőnek bizonyult. A szovjet megszállás helytartói könnyedén legyőzték az új pártokat, a polgári körökre azért volt szükség, mert el kellett indítani azt a közéletet, amely aktív, becsületes embereket termel.

Hende igazat ad Sztálinnak

Hende Csabát, a polgári körök szervezőjét Orbán szerint „kibotozták a pártjából” annak idején, mert az MDF nem óhajtotta a jobboldal összefogását. Az Országgyűlés jegyzője beszédében hőskölteménynek nevezte a tizenegyezer polgári kör, és több mint százezer polgári körös teljesítményét, ami által a nemzeti oldal „1949 óta most először került egyenlő versenyhelyzetbe a monopóliumát ügyesen és gátlástalanul kihasználó balliberális oldallal”.

Ezt persze az MSZP és az SZDSZ nem nézték jó szemmel, és súlyos támadásokat intéztek ellenük, idézte fel Keller és Zuschlag feljelentéseit a polgári körök ellen. Pedig az alapítványuk tisztán dolgozott, „és mivel közokiratot sem hamisítottunk, kaszinónk sem lesz soha a Velencei-tó partján”. Hende szerint Sztálinnak mégiscsak igaza volt, a kommunisták valóban különös anyagból vannak gyúrva, és ez főleg az arcbőrükre érvényes. „Úgy hallottam, már a NASA is érdeklődik e különös anyag iránt, ebből akarnak hővédő pajzsot csinálni”.

Hende a polgári körök minden irányból záporozó pofonok ellenére való kemény kitartását felidézve így fordult Orbán Viktorhoz: „Minden jel arra utal, hogy néhány hónap múlva – hacsak megint el nem szúrjuk – újra kezedbe kell venned a kormánypálcát. Ez a rég várt győzelem nem diadalmenettel, hanem romeltakarítással fog kezdődni”. Az Orbánra váró feladat nem Szent István-i, hanem IV. Bélának a tatárjárás utáni teendőihez hasonló.

De a polgári körök ott fognak állni mellette mint eddig, biztosította Hende a főnököt. Szégyenkezniük azoknak kell, „akiknek a szent jobb tetemcafat, a szent korona micisapka, és akik szerint Szűz Mária levette a kezét Magyarországról. A káromlók egyik fele retkes lábbal járja már a kanosszát, és kéri a magyar nép bocsánatát, a másik fele viszont köpködi a bűnbánókat, de sok szót ne vesztegessünk ezekre a nyomorultakra” – fogalmazott a mind jobban nekihevülő szónok.

Ezután Esterházy Pál nádor imáját idézte, és fogalmazott meg négy javaslatot az Országgyűlés jegyzője a régi harcostársak nevében.

A régi harcostársak négy pontja

Először, az ország vezetői ismerjék meg az igazságot és büntessék meg a gonoszt. Fel kell tárni mindazokat a tényeket, amelyek miatt hazánk ilyen mélyre jutott. A vétkeseket fel kell kutatni, szigorúan meg kell büntetni, és az elorzott javakat az utolsó fillérig vissza kell szerezni. Nincs kiegyezés, nincs szabad elvonulás.

Másodszor, igazságot kell szolgáltatni az árváknak. A polgári körök 2004 őszén az élére álltak a kettős állampolgárságért vívott népszavazási kampánynak. Akkor nem koronázta siker a fáradozásukat. December ötödike azóta a magyarság szégyenteljes gyásznapja. Azt kérik most Orbántól: „a kormányra kerülésed után haladéktalanul, parlamenti döntéssel adjuk meg a magyar állampolgárságot minden határon túli magyar testvérünknek.”

Harmadszor, nincs magyar megmaradás, ha a termőföldünk idegen kézbe kerül. A haza nem eladó. Ahogyan a dánok és a máltaiak meg tudták oldani, nekünk is meg kell oldanunk, hogy 2011 után a liberalizált európai uniós földforgalom viszonyai között is kizárólag magyarok szerezhessenek termőföldet. Az az egymillió hektár, ami zsebszerződések folytán már külföldiek kezére jutott, három megyére való terület. Meg kell akadályozni, hogy legalizálni tudják a tulajdonszerzésüket. A visszaszerzett területeket közösségi tulajdonba kell venni, és oda magyar földműves családokat kell letelepíteni.

Negyedszer, a magyar élet legfontosabb kérdése az új magyar életek megszületése. Ezen áll vagy bukik a nemzet megmaradása. A legfrissebb statisztikák szerint a vénülő Európán belül Magyarország demográfiai helyzete a legrosszabb, „kiszámítható közelségben van az idő, amikor meghal az utolsó magyar”. Erőforrásokat kell átcsoportosítani a ma élő, egyre öregebb és önzőbb magyar társadalomtól a meg nem születettek javára.

A polgár vajon mi?

A megemlékezést Schmitt Pál, a Fidesz EP-képviselője zárta, Hendénél jóval kevebb pátosszal. Schmitt elviselhetetlenül lazának és nagyviláginak tűnt a polgári körösökhöz képest, még a nyárspolgár kifejezéssel is eljátszott.

A fideszes irányítású önkormányzatokról azt mondta az Európai Parlament néppárti alelnöke, hogy azokról nem jönnek korrupciós hírek, és a no news is good news elve érvényesül ebben. Fontos tartaléknak nevezte, hogy a szervezett Fidesz-tagság és a polgári körök egy nap alatt megszólíthatnak kétmillió embert. Sokan kérdezik, hogy mikor mozdulunk már, de szerinte ezt a választásokon kell megtenni, és így a Polgárok Háza után jövőre a polgárok hazájának építkezése is elkezdődhet. Ott pedig majd mindenki polgárrá válhat, az bármit is jelentsen.

A cikket itt lehet kommentálni