21 mulasztása van az Országgyűlésnek

Huszonegy mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés írható az Országgyűlés rovására szeptember 1-ig - tudatta az Alkotmánybíróság. Ezek közül 18 esetben már letelt az alkotmánysértést kimondó Ab-határozatban a mulasztás orvoslására előírt határidő - olvasható az Ab hírlevelében.

A jogalkotói mulasztások közül az, amelyiknél a legrégibben járt le a pótlására előírt határidő, a II. világháborút lezáró 1947-es Párizsi Békeszerződés által előirt kártalanításról, illetve az akkoriban Csehszlovákiából áttelepítettek kárpótlásáról rendelkezik, és a parlamentnek 1997. június 30-ig kellett volna jogszabályt alkotnia.

Közel tíz éve, 1999. december 15-én lejárt az AB által a parlamentnek megszabott határidő az Országgyűlés ülésezési rendjével kapcsolatos alkotmányos mulasztás kiküszöbölésére.

Az Országgyűlés hosszú évek óta nem rendezte a kisebbségek parlamenti képviseletét sem, bár jogászok ezzel kapcsolatban arra hívják fel a figyelmet, hogy az Ab határozatban ezt a mulasztást nem mondta ki.

A parlament AB által megállapított mulasztásos alkotmánysértései között vannak, amelyek kábítószerrel kapcsolatos nemzetközi egyezmények kihirdetésével függnek össze, vannak, amelyek a választókerületek kialakításával, a népszavazás speciális határidőivel, a kitüntetések adományozásával, a külföldön tartózkodók szavazásával, a közigazgatási hivatalokkal, vagy a médiatörvénnyel.