Nyilvános az állami cégvezetők fizetése
További Belföld cikkek
-
Magyar Péterék kiadnak egy könyvet a Tisza Pártról - Egy testvérpár különös közéleti összefonódásai – Kicsoda Magyar Péter öccse?
- Hétszáznál is több gyorshajtót füleltek le egy hónap alatt a III. kerületben
- Életbe vágó kérdésben dönt a kormány, hamarosan jönnek a részletek
- Nem bújhat ki a felelősségre vonás alól a pedofíliával vádolt magyar edző
Elvileg mától nyilvánosok az állami, önkormányzati vagy közalapítványi többségi tulajdonban lévő cégek vezető beosztású dolgozóinak bérezési, premizálási és egyéb juttatási feltételei. Kedd reggel csak néhány köztulajdonban lévő cég honlapján találtuk meg a kormányfő rendeletében közzétételre előírt adatokat, ezek többsége már hétfőn nyilvánosságra hozta a listát.
Másfél évvel Bajnai előtt járunk
Az Index megelőzte a korát, de legalábbis a kormányfőt. Már az elmúlt év elején szerettünk volna az állami cégvezérek – elnökök, vezérigazgatók és fb-elnökök – zsebében turkálni, ám kevés sikerrel. A cégek többségében az állami tulajdonost képviselő MNV Zrt. ugyanis nem adta ki az általunk kért adatokat, ezért pert indítottunk. A bíróság első, majd másodfokon is igazat adott nekünk. Igaz, időközben az MNV a nagyjából kétszáz, részben állami tulajdonú cégből negyven menedzseri fizetéseit közzétette a honlapján. A teljes körű listára azonban eddig várni kellett, és az önkormányzati cégek ilyen adatai sem voltak nyilvánosak.
A Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. több mint negyven vezető beosztású dolgozó, továbbá a 11 tagú felügyelőbizottság adatait tette közzé kedden. A Kopint-Datorg Zrt. hétfőn hozta nyilvánosságra a vezérigazgató és három helyettese, valamint az igazgatósági és fb-tagok javadalmazásának listáját (pdf-ben). Cikkünk megjelenése óta, kilenc után szó egyre több cég publikálta az adatait, ha Ön tud olyan cégekről, amelyek közzétették az adatokat, segítsen rajtunk, írja meg, hogy mi megírhassuk.
Bajnai Gordon augusztus 28-án írta alá azt a kormányhatározatot, amely szerint szeptember közepétől nyilvánossá kell tenni az állami, önkormányzati cégek vezetőinek fizetését. A kormányfő a BKV-nál kipattant végkielégítési botrány után pofátlanságnak nevezte a horribilis végkielégítéseket. A kormányfő azt is mondta: ne forduljon a kormányhoz támogatásért, segélyért önkormányzat vagy önkormányzati, illetve állami vállalat addig, amíg a saját háza táján rendet nem tesz.
A határozat alapján azoknak a vezetőknek, felügyelőbizottsági tagoknak, vezető állású munkavállalóknak, a tartósan egyes munkavállalók tevékenységét irányító munkavállalóknak a pénzbeli juttatásait kell közzé tenni, akik olyan állami, önkormányzati gazdasági társaságnál, költségvetési szervnél, közalapítványnál dolgoznak, amelyeknél külön-külön vagy együttesen számítva is többségi befolyással bír az állam.
Bér, jutalom, végkielégítés
Nyilvánosságra kell hozni a vezető nevét, tisztségét, munkakörét, illetve a munkaviszonyban álló személy esetében a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatásokat. Ezen belül külön fel kell tüntetni a személyi alapbért, az egyéb időbért, a teljesítménybért, az időbért megalapozó időtartamot, illetve a teljesítménybért megalapozó követelményeket.
Közzé teszik a végkielégítés mértékét és a felmondási időt is. A vezető tisztségviselőknél, felügyelő-bizottsági tagoknál felkerül az internetre a megbízási díj, a megbízási díjon felüli egyéb járandóság, a jogviszony megszűnése esetén járó pénzbeli juttatások összege is.
Minden évben az éves mérleg elfogadása után kell a frissített adatokat nyilvánosságra hozni. A nyilvánosságra hozott adatok a közzététel után két évig nem távolíthatók el. Ha az érintett cégek elmulasztják a közzétételt, illetve ha az nem teljes vagy nem időszerű, akkor a törvényességi felügyelet gyakorló szerv eljárást indíthat.
Kit listáznak, kit nem?
Adatvédelmi szakértők korábban arra figyelmeztettek, hogy a rendelet alapján egy embereket irányító erdészeti csoportvezető vagy a paksi atomerőműben dolgozó brigádvezető bérét közzé kell tenni, míg egy minisztériumi főosztályvezető, vagy politikai tanácsadó juttatása titokban maradhat.
A kormány tervei szerint törvényben szabályoznák, hogy a jövőben kötendő új munkaszerződésekben az állami és önkormányzati vállalatoknál és ezek leányvállalatainál is maximálják a végkielégítéseket. A vonatkozó törvényjavaslat szerint a felmondási időre kifizetett összeg és a végkielégítés együttes összege nem haladhatja meg a hat havi alapbér összegét. (csak egyes különösen fontos ágazatokban lehet indokolt további maximum 3 havi bérnek megfelelő foglalkoztatási tilalmi pénz kifizetése).
A kormány által beterjesztendő törvényjavaslat azt is tartalmazza, hogy az új, határozott időre szóló menedzser szerződés idő előtti felmondása esetén legfeljebb hathavi bérre tarthasson igényt az adott cégvezető.
Az állami vezetők, így a miniszterek, államtitkárok, szakállamtitkárok javadalmazására vonatkozó adatok a Miniszterelnöki Hivatal honlapján már régebb óta elérhetők.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
