Hétfői ülésén az Országgyűlés megszavazta az új polgári törvénykönyvet.
A jelenleg hatályos, fél évszázada elfogadott, és azóta több mint százszor módosított Ptk.-t felváltó új kódex a bevezető rendelkezések után tartalmazza a személyek jogát, az eddig külön törvényben szereplő családjogot, a többek között a birtok és a tulajdon részletes szabályait tartalmazó dologi jogot , a kötelmi jogot, azaz a szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket, továbbá az öröklési jogot.
Az új magánjogi kódex alapvető elve az egyén autonómiájának, méltóságának, a magántulajdonnak és a szerződéses szabadságnak a tisztelete, a versenyképesség, az egyenlő felek egyenlő jogai és a gyengébbek fokozott védelme.
Az új Ptk. hatályát a jogszabály első szakasza így határozza meg: "Ez a törvény állapítja meg a személyek mellérendeltségén és egyenjogúságon alapuló személyi, vagyoni és családi viszonyaira vonatkozó alapvető szabályokat".
A sajtó-helyreigazítási perekkel kapcsolatos szabályok egyértelművé teszik, hogy ha hivatalos, nyilvános eseményről tudósít a sajtó, és megjelöli a forrást, valamint megfelelően idézi az elhangzottakat, akkor nem vonható felelősségre azért, mert az általa idézett személy másra dehonesztálót mondott.
Vékás Lajos akadémikus, a kodifikációs főbizottság vezetője korábban elmondta: a jelenleg hatályos, több mint százszor módosított Ptk. 1953 és 1959 között készült, nemzetközi viszonylatban nem számít réginek.
A francia polgári törvénykönyv kétszáz éves, a német pedig száz. Ugyanakkor az említett országokban azóta nem ment végbe olyan mélyreható változás, mint Magyarországon az elmúlt fél évszázadban, például a tulajdonjog területén az államosítással, majd a privatizációval.
A Ptk.-hoz kapcsolódóan számos más jogszabályt is módosítani kell majd.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
